Papcsák Ferenc szerint a Kehi vizsgálat elrendelésére azért volt szükség, mert „ezekben az ügyekben kivétel nélkül az előző ciklus – Gyurcsány Ferenc, illetve Bajnai Gordon vezette – kormánya közvetlenül érintett. Ezeket az ügyeket az akkor hivatalban lévő kormány megtárgyalta, velük kapcsolatban kivétel nélkül kormánydöntés született, amely a megkötött szerződések alapját képezte.”

A kormánybiztos elmondta, hogy ezen ügyek mindegyikében nemzetközi érintettség áll fenn. „A legtöbb esetben államközi, illetve legmagasabb kormányzati szinten – több ízben Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon személyes részvételével – történt meg a kapcsolatfelvétel és a tárgyalások lefolytatása az amerikai, izraeli, kínai vagy orosz üzleti partnerrel. Ezekben az esetekben megállapítható, hogy a Magyar Állammal több milliárdos értékben szerződéses kapcsolatba kerülő magáncégek végső tulajdonosai szinte kivétel nélkül off-shore társaságok voltak.”

– Az ügyek kapcsán felmerülő gyanús, törvényességi szempontból aggályos körülmények alapját képező döntések legtöbb esetben a legmagasabb titkosítási fokozattal ellátott, minősített iratokban kerültek rögzítésre – tette hozzá. – Mindezek és különösen a Gyurcsány, illetve Bajnai kormány közvetlen érintettsége alátámasztották, hogy az ügyek teljes körű kivizsgálása a kormányzati tevékenység ellenőrzésére hivatott legfőbb szervezeten keresztül történjen meg – mondta Papcsák Ferenc.

A kormánybiztos hozzátette, hogy a vizsgálati körébe tartozik több olyan ügy is, amelyben rendőrségi vagy ügyészségi nyomozás folyik.

„Ezekkel kapcsolatban a rendelkezésére álló, hivatalos okiratokból megállapítható, hogy – a nyomozóhatóságok ismételt kérése ellenére – az állami gazdálkodó szervek, illetve gazdálkodó szervezetek részéről rendkívül hiányos adatszolgáltatás történt. A valóság feltárásához szükséges alapvető okiratok legtöbb esetben nem teljes körűen kerültek átadásra, meghatározó, ügydöntő adatok, információk visszatartása történt. A nyomozás hátráltatása nem csak a közvetlen kormány érintettségű esetekben állapítható meg, hanem általános érvénnyel jellemző azokban az állami vagyont érintő ügyekben, amelyekben büntető eljárás folyik. Megállapítható, hogy az állami szereplők nem segítették megfelelő mértékben a rendőrség, ügyészség munkáját és számos körülmény utal arra is, hogy releváns információk nem jutottak el a hatósághoz” – hívta fel a figyelmet Papcsák.

A politikus példaként említette a kormányzati negyed, és a Magyar Posta székházának ügyében folyó nyomozást. Az elszámoltatási biztos elmondta, ezekben az esetekben augusztus-szeptember hónapban már rendelkezésére fognak állni azon összeállított dokumentációk, amelyeket feljelentés kiegészítésként kívánnak eljuttatni az illetékes nyomozó szervekhez.