Párbeszéd kell kelet és nyugat között
Az Európai Bizottság szerződéses célokat szolgáló forrásokat vonna meg akkor, amikor migrációs, gazdasági és bővítési nehézségekkel néz szembe.
Európa olyan komoly problémákkal néz szembe, mint a migráció, a gazdaságfejlesztés és az Európai Unió (EU) bővítése, az Európai Bizottság (EB) pedig olyan forrásokat vonna meg az uniós politikától, amelynek megvannak a szerződéses céljai – nyilatkozta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek szerdán Zágrábban.
A politikus a Közép-európai Kezdeményezés soros elnökségét ellátó Horvátország által szervezett, a témához kapcsolódó konferencián vett részt.
A regionális tömörülés tagországai megvitatták az EU 2021-től 2027-ig szóló költségvetési tervezetét. Az államtitkár jelezte, hogy az EU-ban nagy változások vannak, nagyon sok ország belpolitikájában új szereplők jelennek meg, jövő év májusában pedig európai parlamenti választásokat tartanak. Ez pedig szerinte meghatározza, hogy a következő uniós költségvetésnek a tárgyalásai milyen időkeretben reálisak.
Kiemelte: Magyarország és más közép-európai, valamint balti országok is aggasztónak tartják az EB javaslatait, amelyek egy olyan uniós politikától vonnának el indokolatlanul nagy arányban forrásokat, mint amilyen az EU egyik legfontosabb befektetési politikája, és amelynek megvannak a szerződéses céljai. Többek között, hogy a kevésbé fejlett tagállamokat felzárkóztassák az átlaghoz, vagyis teljesítsék a konvergencia céljait – mutatott rá.
Magyarország szerint új kihívások vannak, mint például a migrációs válság kezelése, vagy olyan szociális problémák, mint a munkanélküliség, a fiatal kori munkanélküliség és a versenyképesség romlása, valamint a felzárkózás a digitális korszak kihívásaira, és ezekre forrásokat kell biztosítani az új költségvetésben – magyarázta Takács Szabolcs. A magyar álláspont pedig az, hogy ezeket a forrásokat nem a kohéziótól kell elvonni, mert ez olyan politikát gyengítene, amely az elmúlt évtizedekben sikeresnek bizonyult – tette hozzá.
Az unió jövőjét illetően a konferencián fontosnak tartotta elmondani, hogy a költségvetésben keretet kell biztosítani a nyugat-balkáni országok integrációjára. Szerbia és Montenegró esetében 2025 a céldátum, ezt pedig az érintett országok számára is fontos kihangsúlyozni. Az EU-nak pozitív üzeneteket kell közvetítenie a Nyugat-Balkánra – húzta alá.
Az államtitkár kétoldalú tárgyalásokat folyatatott Gabrijela Zalac regionális fejlesztési és európai uniós források felhasználásáért felelős horvát miniszterrel is.
Takács Szabolcs jelezte: Magyarországnak érdekében áll, hogy a közép-európai térséget tovább erősítse. „A Közép-Európa alatt nem csak a visegrádi négyeket értjük, hanem az Adriai-tengertől az Északi-tengerig terjedő régiót” – mondta.
Úgy vélte: ez a térség sikerre van ítélve, ha jól politizál.
A régiót meg kell építeni, összekötni infrastrukturálisan, energetikailag, és garantálni kell a stabilitását, a fizikai biztonságát, vagyis a határok védelmét – emelte ki.
A határvédelemmel kapcsolatban beszéltek a horvát-boszniai határra nehezedő migrációs nyomásról.
A magyar politikus azt kérte Horvátországtól, támogassa, hogy határvédelem alapú migrációs politika alakuljon ki az EU-ban, ne pedig az illegális migránsokat kötelezően elosztó megközelítés kapjon hangsúlyt.
Július 1-jétől Ausztria veszi át az Európai Unió Tanácsának elnökségét, jó esély van arra, hogy az új osztrák- és az új olasz kormánnyal, valamint a térségbeli partnerekkel együtt egy ésszerű migrációs politikára tegyenek javaslatot – fogalmazott az államtitkár.