Példamutató: Budafok-Tétény polgárai maguk dönthetnek a költségvetés kapcsán
Budafok-Tétény polgárai minden évben 300 millió forint sorsáról közvetlenül dönthetnek. A közösségi költségvetés évek óta sikeresen működik a kerületben, idén már a főváros is másolja a módszert. A kezdeményezés ötletgazdájával, Budafok-Tétény alpolgármesterével, Szepesfalvy Annával beszélgettünk.
– Évek óta jól működő gyakorlat Budafok-Tétényben, hogy még a tervezési szakasz előtt megkérdezzük az emberek véleményét egy-egy fejlesztési projektről. Először a nagyobbakról, a rengeteg kedvező visszajelzés után pedig igyekeztünk a kisebb beruházásokról is kikérni a lakók véleményét – mesélte Szepesfalvy Anna alpolgármester, amikor a közösségi költségvetés bevezetésének a hátteréről kérdeztük.
A kerületi vezetés – amennyiben mód van rá – a terveket is elküldi „láttamozásra” a lakóknak, a visszajelzéseket figyelembe véve kezdenek neki a megvalósításnak. A tapasztalatok már a kezdetektől nagyon jók voltak. Szepesfalvy Anna elmondása szerint, ha egy terv iránt már az előkészítés fázisában sokan érdeklődnek, akkor a kivitelezés, majd a használatbavétel után is rengeteg pozitív visszajelzés érkezik a lakóktól.
A közösségi tervezés sikerén felbuzdulva Szepesfalvy Anna és munkatársai úgy gondolták, hogy érdemes továbbfejleszteni a módszert. Nyugat-európai példákat is figyelembe véve végül úgy döntöttek, hogy a településfejlesztésre szánt önkormányzati keretösszeg egy jelentékeny hányadát részvételi költségvetéssel osztják el. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a lakók javaslatot tehetnek arra, egy elkülönített összegből mi valósuljon meg a kerületben. Azon túl, hogy gyakorlati szempontból hasznosnak ítélte, a kerület vezetése egyfajta demokrácia-projektként tekint a módszerre.
– Sikerült közelebb hoznunk a döntéshozatalt az emberekhez, a polgárok sokkal jobban beleláthatnak a folyamatokba. A projekt nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy az önkormányzat és a lakosság közötti bizalom erősödött – fogalmazott Szepesfalvy Anna.
Az idei költségvetésben már több mint háromszázmillió forint áll a közösségi költségvetés projektjeinek rendelkezésre. A kerülethez tartozó három városrész, Budafok, Budatétény és Nagytétény/Baross Gábor-telep között megosztva 100-100 millió forintról van szó, kiegészülve a tavalyi évből megmaradt összegekkel. Ez Budafok esetében plusz huszonnyolc, Nagytétény esetében pedig plusz húszmillió forintot jelent. A kerületi önkormányzat ezekből az összegekből valósítja meg a lakók terveit.
Szepesfalvy Anna elmondása szerint sokféle javaslat érkezik hozzájuk, a kisebb összegeket igénylő ötletektől egészen a nagyberuházásokig terjed a skála. Az önkormányzat támogatást nyújt többek között egy kis önkéntes csapatnak, amelynek tagjai gazdájuk nélkül kóborló kutyákat fognak be, állatorvoshoz viszik őket, illetve a chipek beolvasása után megpróbálják felkutatni az állatok tulajdonosát is. A nagyobb beruházások között olyan fejlesztések szerepelnek, mint a Mézesfehér lakótelepen felépített játszótér, a Rózsakert lakótelepet körülölelő futókör, vagy a DunaFok kertmozi, ahol piknikhangulatban lehet élvezni a ott vetített filmklasszikusokat.
Javaslatot tenni nagyon egyszerű. Minden XXII. kerületi lakcímmel rendelkező lakos részt vehet a folyamatban, csak regisztrálnia kell a projektoldalon, ahol rövid szöveges üzenetben vázolhatja az ötleteit. A projektötletek az önkormányzat szakembereihez futnak be, akik ellenőrzik, hogy a továbbengedett javaslatok a kerületi önkormányzat illetékességi területéhez tartozzanak, valamint figyelnek arra is, hogy egyetlen projekt se lépje túl a keretösszeget, mindegyik javaslat megfeleljen törvényi előírásoknak, illetve ne legyen más hasonló fejlesztés a közelben. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, az önkormányzat szavazásra bocsátja a lakossági projekteket. Ezzel nemcsak a javaslattétel lehetősége, hanem a döntés is a kerület lakóinak kezébe kerül.
A projekt sikerét nemrég a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat is megirigyelte, idén ugyanis a fővárosi vezetés meghirdette saját, hasonló pályázatát. Hasonló, azonban az ördög mindig a részletekben rejlik. A fővárosi megvalósítás ugyanis néhány lényeges elemében eltér a másolni kívánt eredeti ötlettől. Az egyik jelentős különbség, hogy a fővárosi vezetés a költségvetésének mindössze 0,2 százalékát, Budafok-Tétény ezzel szemben mintegy 2,5 százalékát fordítja közösségi költségvetési projektekre. A megítélt összeggel a fővárosi vezetés szó szerint beárazta, hogy mennyire gondolja komolyan a saját közösségi programját.
Szepesfalvy Anna elmondása szerint, miután több körben egyeztettek a fővárosi vezetéssel, hamar kiderült, hogy a két fél szemlélete között óriási különbségek vannak. Példaként említette, hogy Budafok-Tétény önkormányzata nem akarja megszabni a polgároknak, hogy miről gondolkozhatnak, mit akarjanak. Ezzel szemben a fővárosi kiírásban kategóriákat határoznak meg, a budapestieknek csak a megszabott keretek között lehetnek saját ötleteik. Szepesfalvy Anna szerint ezzel a szabad ötletelés tűnik el a folyamatból, a lényegét veszíti el a kezdeményezés.
A közösségi költségvetés intézményét nem csak a jobboldali vezetésű Budafok-Tétény alkalmazza. A sorozatos botrányoktól sújtott, Gajda Péter polgármester által fémjelzett Kispesten ugyanis évek óta működik hasonló program. A különbség annyi, hogy a szocialista vezetésű kerület nagyjából 30-40 millió forintot, azaz városrészenként hat-hatmillió forintot szán közösségi költségvetésre. Idén azonban felfüggesztette a programot a polgármester. A megszorítás legnagyobb vesztese a rossznyelvek szerint Kránitz Krisztián, akit a sajtó Mr. Negyven Százalék névvel illetett az elmúlt időszakban.
Pikó András, Józsefváros polgármestere kétszázmillió forint elkülönítését tervezi közösségi költségvetéses projektekre. A tervezés azonban meglehetősen régen, Pikó 2019-es megválasztása óta zajlik. Másfél év alatt még nem sikerült előrelépni az ügyben. Már ha nem számítjuk eredménynek azt, hogy több méltató hangvételű cikk született a józsefvárosi önkormányzat „egyedülálló” kezdeményezéséről.
– Tavaly kifejezetten heves vitákat vívtunk a kollégákkal arról a kérdésről, hogy megszabhatjuk-e azt, milyen területeken várjuk a lakossági javaslatokat. Végül győzött az az elv, hogy akkor nevezhetjük a projektet valóban részvételinek, ha minél kevésbé szólunk bele abba, hogy mit tartsanak, tarthatnak a legfontosabbnak az itt élők. Ez nálunk, a hivatalnál bizony pluszmunkát eredményezett, tavaly például többször hajnalig voltunk bent, hogy minden rendben menjen a szavazásra bocsátás előtt. A részvételiség azonban túlságosan fontos kérdés ahhoz, hogy a munkaórákon spóroljunk – tette hozzá Szepesfalvy Anna.
Az említett egyeztetések alkalmával az alpolgármesternek és munkatársainak úgy tűnt, a főváros vezetése bátortalan a közösségi költségvetés ügyében, és egyelőre nem elég határozott az elkötelezettségük. A főváros túlságosan szigorú beadási feltételeket szabott a javaslattevő polgárok számára, illetve önként jelentkező „civileket” fognak sorsolás útján beválogatni egy bizottságba, amely eldönti majd, mely projektekre lehet végül szavazni.
– Csak annyit tudok remélni és egyben javasolni is a fővárosi vezetésnek, hogy legyenek bátrabbak, bízzanak az emberekben, engedjék őket szabadabban javaslatokat tenni, mert ők élik a várost és ők érzik igazán, mire lenne szüksége kisebb nagyobb közösségeiknek – mondta a demokrata.hu-nak Szepesfalvy Anna.