Piac nyílt Szentimrén
A rendszerváltás előtt a piac nem számított különlegességnek, természetes volt, hogy az emberek többsége ott szerezte be a friss élelmiszert. A kistermelők minden hétvége előtt leszüretelték terményüket, hajnalonta pedig már azzal várták vevőiket a piacon, akik aztán telepakolták vesszőkosarukat minden földi jóval. Némelyik eladó felcsapott mozgóárusnak, saját autóján szállította házhoz portékáját.
A csomagtartóba bepillantva azonnal beindult az ember nyálelválasztása: friss tojás, mélyzöld kígyóuborka, vérvörös paradicsom, erőtől duzzadó zöldpaprika, illatozó gyalult tök és lilahagyma, mézédes sárgabarack és dinnye, valamint feldolgozott termékek, kolbász, sajt, lekvár, savanyúság és akár házi tészta is akadt a finomságok között.
Később, ahogy a multik begyűrűztek az országba, a piacok virágkora hanyatlásnak indult, az őstermelők nem tudták fölvenni a versenyt az olcsó – és silány – termékeket kínáló hipermarketekkel. A társadalom szegényebb rétege számára vonzók lettek az áruházláncok alacsony árai, s ezért ma is sokan vannak, akik spórolás céljából inkább a külföldi, de olcsó árut választják a hazai helyett. A silány minőségű élelmiszerek azonban a pénztárcák méretétől függetlenül senkinek sem ízlenek, ezért az igény még mindig megvan a minőségi magyar áru és a piac iránt.
A vásárlók egy része hűséges maradt ehhez az élelmiszer-beszerzési forráshoz, a háztartási kiadások 5 százalékát továbbra is a piactereken költik el a családok. Leginkább a magas iskolai végzettségű, városi emberek ragaszkodnak a jól ismert árusokhoz, de a szegényebb réteg is kezd visszatérni a minőségi magyar terményekhez. Ezt bizonyítja az elmúlt években megnyílt termelői piacok népszerűsége is.
Lapunk is foglalkozott már efféle vidéki vagy fővárosi létesítményekkel, amikből szerencsére évről évre egyre több van. Köszönhető ez többek között a kormány tavalyi törvénymódosításának, aminek folytán a helyi termelői piacok lényegesen könnyített feltételek mellett nyithatók meg.
A legfontosabb, aminek teljesülnie kell ehhez, hogy a létesítmény megfeleljen a piac fogalmának. A törvény szerint a helyi termelői piac olyan kereskedői tér, ahol a kistermelő a létesítmény fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 kilométeres körzetében – Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol – működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszer-ipari terméket értékesít.
A fővárosban legutóbb a XVIII. kerületi Pestszentimrén nyitottak őstermelői piacot, méghozzá múlt szombaton, a Sportkastély mögötti réten. Az ötletgazdák kerületi lokálpatrióták voltak, akik lakossági fórumon kérték a helyi önkormányzatot, segítse kezdeményezésüket.
A képviselő-testület teljes egyetértésben támogatta az indítványt, így a helyiek régi álma valóra vált: a piac július 20-án megnyílt. A standokon friss szezonális zöldség, gyümölcs, valamint feldolgozott termékek sorakoztak, de szörpök, lekvárok, hústermékek, illetve sajtok közül is válogathattunk.
A piac húsz termelővel indult, de Lévai István Zoltán alpolgármester szerint adott a lehetőség ahhoz, hogy a jövőben az igények szerint bővítsék a termékek palettáját és a piac területét. Utóbbinak nincs akadálya, hiszen a sportlétesítmény melletti telkek az önkormányzat tulajdonában vannak.
Az alpolgármester lapunknak azt is elmondta, a pestszentimrei piaccal egy egyedülálló kezdeményezést is támogatni szeretnének, az itt árusító gazdák nem titkolt célja ugyanis, hogy a kerületben élő fiatalok megismerkedhessenek a vidékkel, a földdel, a termelőmunkával és a terményekkel. Ezen kívül szeretnék, hogy a piac ismét fórum is legyen, vagyis ne csupán vásártér, hanem találkozópont is a kerületiek és a kiváló magyar termékek kedvelőinek számára.
– Húsz évvel ezelőtt működött termelői piac Pestszentimrén, de sajnos megszűnt, azóta várták a kerületiek, hogy új nyíljon – mondta a Demokratának Kaszás Attila, a termelők vezetője.
Hozzátette, a múlt szombati megnyitót várakozásukat felülmúló érdeklődés övezte, már az esemény előtt fél órával megjelentek a kíváncsi érdeklődők, s volt olyan stand, ahol pótolni kellett az árukészletet, mert három óra elteltével minden elfogyott.
Kaszás Attila szerint közösségépítő törekvéseik is célba értek, ugyanis egy igazi családias, békebeli hangulatú agora jött létre a XVIII. kerületben, ahol a termelők nem csupán a kereskedelemre és a profitra helyezik a hangsúlyt, hanem fontosnak tartják, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a vásárlók és ő közöttük.
– A piacon árult termékek csak úgy kerülhetnek a pultokra, ha megfelelnek a szigorú minőségbiztosítási szabályoknak, amiket nemcsak a vezetőség tart fontosnak, hanem maguk a gazdák is – nyugtat meg a termelők vezetője.
Itt elképzelhetetlen, hogy másodosztályú árut kínáljon bárki is. Erről a vevők is megbizonyosodhatnak, az őstermelők ugyanis szívesen adnak kóstolót termékeikből.
Szencz Dóra