Kiszesekből verbuválódott az új kormány- és parlamentfölötti centrum

Példátlan mértékű hatalomkoncentráció és a minisztériumok parancsvégrehajtókká degradálása jellemzi Gyurcsány Ferenc kormányalakítását. A döntéseket mindöszsze néhány egykori kiszes üzletember fogja majd meghozni, a felelősség azonban az egész kormányé.

Amivel a baloldali média folyamatosan vádolta Orbán Viktort, azt Gyurcsány Ferenc következetesen végrehajtotta: a kormányzati hatalmat teljes egészében saját kezében összpontosította. Az új kormány miniszterei gyakorlatilag súlytalan parancsteljesítők lesznek, a döntéseket Gyurcsány és néhány közeli bizalmasa hozza majd meg. Eddig ismeretlen kettős kormányzati struktúra van kialakulóban Magyarországon: egyrészt föláll a néhány tárcával megkisebbített hagyományos kormány, amelynek miniszterei egytől egyig súlytalan politikusok, másrészt létrejön egy, a kormánytól tulajdonképpen független hatalmi központ, amely a valódi döntéseket meghozza. Ennek a berendezkedésnek persze van (rossz emlékű) történelmi előképe, 1945 és 1990 között ugyancsak statisztaszerepe volt a minisztertanácsnak, s a Politikai Bizottság kormányzott. Amelynek tagjai akkor is, és ma is csak megbízható, a pártfőtitkárhoz (ma Gyurcsányhoz) hűséges személyek lehettek. Csak ma nem Politikai Bizottságnak hívják a hatalmat gyakorló testületet, hanem – mondjuk – igazgatótanácsnak. Gyurcsány Ferenc legfőbb fegyverhordozója Szilvásy György lesz, a régi barát, akinek emlékezetes szerepe volt abban, hogy Gyurcsány cége, az Altus Rt. különös trükkökkel megszerezte a Szalay utcai képviselői klubot. Szilvásy a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán kapott közgazdászdiplomát 1982-ben, majd programozó matematikusi végzettséget szerzett 1986-ban az ELTE-n. 1990 és 1995 között a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára volt, majd a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkáraként tevékenykedett. Ugyanilyen pozíciót töltött be 2002-től 2003-ig a Gyurcsány vezette és később általa föl is számolt sporttárcánál, 2003-2004-ben a kulturális tárcánál, 2004 októberétől a Belügyminisztériumban. 1998 és 2000 között Gyurcsány cégének, az Altus Rt.-nek az igazgatója, 2000-2002 között pedig a Perfekt Rt. vezérigazgatója volt. 2005 áprilisától a kormányfő kabinetfőnökeként dolgozott. Gyurcsánnyal együtt tagja volt a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vezetésének. Kis szépséghiba, hogy Szilvásynak nincs közigazgatási gyakorlata. Jelentős szerephez jut a korábban leváltott pénzügyminiszter, a Drazsé becenévre hallgató Draskovics Tibor is. Ő az államreform-bizottság vezetője lesz, amelynek feladata az államigazgatás átszervezése. Ez gyakorlatilag a hatalmi struktúrák megváltoztatását jelenti, egyfajta helytartói szerepet. Draskovics Tibor az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán végzett, majd a Pénzügyminisztériumban dolgozott, 1988-tól jogi főosztályvezetőként, 1990-1991-ben helyettes államtitkárként. Tagja volt a privatizációs kormánybizottságnak. A rendszerváltozás után, 1991-től az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég adótanácsadási igazgatója, 1992-től a Concordia Biztosítási Bróker Kft. vezérigazgatója volt, 1993-1994-ben pedig ügyvédként dolgozott. A Horn-kormány idején a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt, 1999-től az ABN-AMRO Bank Rt. vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedett, majd később vezérigazgató lett. Ezután – a két pénzintézet egyesülését követően – 2001 szeptemberéig a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese volt. 1995-től 1998-ig a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának tagja. 1996 és 1998 között a Kincstári Tanács elnöke, 1997-től 1998-ig az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának elnöke. 2002-től Medgyessy Péter kabinetirodáját vezette, a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára volt. 2004-2005 között pénzügyminiszterként dolgozott, majd a Magyar Villamos Művek Zrt. igazgatóságának elnöke lett. A Horn-időszakban folytatott államtitkárkodását leszámítva Draskovicsnak sincs jelentős közigazgatási gyakorlata. A Kormányzati Szolgáltató Központ vezetője Szetey Gábor lesz. Ő gyakorlatilag ismeretlen Magyarországon, eddig a Philip Morris cigarettagyártó vállalat argentínai egységének személyzeti vezetője volt. Korábban Magyarországon két gyárat záratott be egy multinacionális cég képviseletében. Úgy tudjuk, az ismeretség az ő esetében is a Kommunista Ifjúsági Szövetségig nyúlik vissza. A Szetey vezette központnak az lesz a feladata, hogy a minisztériumi dolgozók fizetésével, a tárcák működéséhez szükséges anyagi és tárgyi eszközök beszerzésével, felügyeletével foglalkozzon. A legnagyobb hatalmú (az Európai Uniótól érkező pénzeket kezelő) vezető kétségtelenül Bajnai Gordon lesz. Őt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élére nevezte ki fejlesztéspolitikai kormánybiztosnak Gyurcsány Ferenc. Az ő feladata lesz, hogy az Európai Uniótól az elkövetkező években várható pénz elköltését felügyelje. Bajnai 2000 és 2005 között a Magyar Szocialista Párthoz közel álló Wallis Rt. vezérigazgatója volt – ez a cég volt a tulajdonosa a baromfiágazat állítólagos válsága nyomán ötmilliárd forintos veszteséggel csődbe ment és felszámolt Hajdú-Bét Rt.-nek, amely több tízmillió forinttal maradt adós a beszállító baromfitenyésztőknek. Közülük többen öngyilkosok lettek – közben 2001-től 2004-ig a Graboplast Rt. igazgatósági tagjaként, 2003-tól 2005-ig a Rába Rt. igazgatóságának tagjaként tevékenykedett. Nemrég a furcsán privatizált Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke lett. Az ismeretség az ő esetében is a kiszes időkig nyúlik vissza. Bajnai alapította az Unió a Demokratikus Szocializmusért nevű szervezetet 1988-ban, amely a KISZ utódját, a Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (Demisz) akarta megreformálni. 1989-ben aztán föloszlott a reformer szervezet, s Bajnai is inkább az üzleti élet felé vette az irányt. Másfél évig egy cégben dolgozott Gyurcsánnyal, majd később szétváltak útjaik, de úgy tűnik, azért számon tartották egymást, és most, hogy eljött az ideje, közösen feszülnek neki ambícióiknak. Bajnainak ugyancsak nincs kormányzati, politikai tapasztalata. A fejlesztéspolitikai kormánybiztos feladata lesz, hogy megírja és a kormány elé terjessze a fejlesztéspolitikai törvényt, amit majd a kabinet benyújt az Országgyűlésnek. A nemzeti fejlesztési tervet a kormány állítólag már a nyár végén fölterjeszti az Európai Unióhoz. Bajnai azonban, bár Gyurcsány Ferenc talán még nem tudja, nagyobb hatalommal rendelkezik, mint maga a kormányfő. Elvégre több mint húszmilliárd euró érkezik majd az Európai Uniótól, s efölött a fiatal üzletember rendelkezik majd. A hatalmi felépítést illető változások több kérdést is fölvetnek. Draskovics, Szetey és Bajnai például nem miniszterek, nem tagjai a kormánynak, és így nem is felelősek az Országgyűlésnek. Ugyanakkor utasításokat adhatnak a végrehajtóvá degradált minisztériumoknak. Kérdés, kinek kell elszámoljanak. Úgy tűnik, egyedül Gyurcsány Ferencnek, aki ezzel a bűvészmutatvánnyal nagy elődeihez, Kádárhoz, Gerőhöz, Rákosihoz hasonlóan einstandolta a Magyar Szocialista Pártot és a kormányt is. Érzik ezt a Magyar Szocialista Pártban és a párthoz bekötött sajtóorgánumokban is. A Népszava például nehezményezi, hogy Gyurcsány új erős embereinek nem kell majd holmi érdekegyeztetésekkel, parlamenti bizottságokkal bajlódniuk, mehetnek a saját fejük után. A felelősséget és főleg az esetleges rossz döntések következményeit azonban mindannyiunknak kell viselni. Az index.hu internetes portál információi szerint az MSZP-frakció hétfői ülésén is komoly feszültséget okozott Bajnai személye. Kisebbfajta botrány robbant ki, amikor Karsai József, a búzaégetéssel hírhedtté vált szocialista képviselő azt kérdezte a frakcióvezetéstől, hogy majd megkérdezheti-e Bajnaitól, ő és az apja mikor adja vissza azokat a milliárdokat, amelyeket elloptak, például a Hajdúbét eladásakor. Karsai egy olyan parasztról is említést tett, aki „Bajnai miatt akasztotta fel magát”. Az új hatalmi struktúrába ezen kívül is komoly feszültségek vannak belekódolva. Az állam én vagyok, mondhatná az egyelőre elégedetten Gyurcsány. De mi történik akkor, ha a most hatalomba emelt felelősség nélküli üzletemberek bármelyike is hasonló ambíciókat dédelget és a most még nagy lendületű szövetségesek egy idő után egymás ellen fordulnak? Mi lesz, ha a Polbiz.-ban feltámad a nagy kommunista elődök kísértete, és bejárja Európát? Ágoston Balázs