Politikai fegyver

Az Európai Ügyészség terve már a kilencvenes években felvetődött, még az európai alkotmányba is bele akarták foglalni, de a létrehozásához szükséges egyhangú többség már akkor sem volt meg. A 2007-es lisszaboni szerződés ezért úgy rendelkezett, hogy az úgynevezett megerősített együttműködés elve alapján hozható létre. Ez azt jelenti, hogy ha legalább kilenc tagállam egyetért egy új intézmény felállításával, akkor az megalakítható, a többi ország pedig önként csatlakozhat hozzá. Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet 2017-ben jelent meg, miután 16 tagállam úgy döntött, szorosabban együttműködik a csalás elleni hatékonyabb védelem érdekében. A rendelet megállapította, hogy az Európai Ügyészséggel kapcsolatban nincs tagállami egyhangúság – ez a mai napig sem jött létre. A várhatóan 2020 végén, 2021 elején felálló Európai Ügyészséghez az unió 28 tagállama közül nem csatlakozott Írország, Lengyelország, Svédország, Dánia, az Egyesült Királyság és Magyarország. A magyar országgyűlés 2013-ban határozatban utasította el az Európai Ügyészség létrehozását, mert – úgymond – sérti a szubszidiaritás elvét. A magyar álláspont azóta is kitartóan elutasító az új intézménnyel szemben, főként a nemzeti szuverenitás sérelme miatt, de megfogalmazódtak jogállamisági aggályok is.

Trójai faló

Polt Péter legfőbb ügyész idén márciusban egy szakmai rendezvényen arról beszélt, hogy az Európai Ügyészség felállítása sérti az Európai Uniónak a kölcsönös bizalomról, valamint a szubszidiaritásról és a nemzeti szuverenitásról szóló alapelveit, így végső soron magának a jogállamiságnak az elvét is.

– Az egyes tagállamok ügyészei által alakított kollégiumi rendszer helyett, amely kollégiumban az egyes ügyészek saját tagállamukat képviselték volna, az Európai Ügyészség elképzelése egy trójai faló, mert e rendszerben az egyes államok küldöttei immáron az EU-t képviselnék saját tagállamukkal szemben. Ily módon alapjaiban sérül a bizalmi rendszer és a nemzeti szuverenitás elve is – mondta Polt Péter a kaposvári Jogállam – jó állam elnevezésű rendezvényen.

Polt úgy látja: az Európai Ügyészséget az uniós működési szerződést sértő döntéssel hozták létre. Párhuzamosan létezik ugyanis az Eurojust, a tagállamok ügyészségeinek bűnügyi együttműködése, amelynek hatékonysága csökkenne, mert az Eurojust költségvetéséből vonnának el. A százezer euró kárértékű ügyekben már az uniós, az az alattiakban a tagállami ügyészség járna el, viszont az Európai Ügyészség bármelyik ügyet magához vonhatja. Polt Péter szerint ez a válogatás sérti a kiszámíthatóság, az egyenlő bánásmód elvét.

– Attól kell tartani, hogy a nemzeti jogot, nyelvet nem ismerő ügyészek nyomoznak majd ezekben az ügyekben. Vagy ha a hazai, delegált ügyészekre támaszkodnak, akkor mi az értelme a változtatásnak? – tette fel a kérdést.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója úgy látja, a korrupció elleni harcra, a pénzügyi csalásokra történő hivatkozás csak egy újabb tetszés szerint értelmezhető varázsszó, csakúgy mint a más eljárásokban hangoztatott „jogállamiság”, „demokrácia” vagy az „emberi jogok”. A Krónika online-nak kifejtette, az Európai Ügyészség politikai célokat szolgál, „hogy egy újabb mondvacsinált indok alapján Brüsszel felléphessen azon tagállamokkal szemben, amelyek nem fogadják el a bevándorlásra épülő liberális nyílt társadalom koncepcióját”.

Alkotmányos aggályok

Trócsányi László igazságügy-miniszter úgy véli, gomba módra szaporodnak az ugyanarra a célra létrehozott, egymással is konkuráló uniós szervezetek, amelyek sem az alapszerződés szövegével, sem a szellemiségével nem állnak összhangban.

– Magyarország egyetért azzal, hogy a korrupcióval szemben fel kell lépni, csak nem biztos, hogy a megvalósításra szánt eszközök a leghatékonyabb megoldást hozzák. Emellett a magyar alaptörvényben az áll, hogy kizárólagos vádhatósága a magyar ügyészségnek van, tehát adódik egy nemzeti alkotmányossági kérdés is – nyilatkozta a Hír Televíziónak a miniszter.

Erre utalt Polt Péter is, amikor tavaly a Magyar Jogász Egylet XIV. jogászgyűlésén kifejtette, létezik egy olyan alkotmányos minimum, amelyet nem írhat felül egyetlen nemzetközi szerződés sem. Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta, az alaptörvény rendelkezéseiből az következik, hogy az ügyész közvádlói monopóliumának éppúgy töretlennek kell lennie, mint az ítélkezésben a bírói függetlenségnek és pártatlanságnak. Továbbá az ügyészség eljárása során kizárólag az alaptörvénynek és más jogszabályoknak van alárendelve, nincs másik olyan szerv, amely felügyeleti, ellenőrzési, irányítási, utasítási jogot gyakorolhatna felette. Polt Péter szerint ezért az alaptörvény teljes átszabására lenne szükség, ami nem egyszerű alaptörvény-módosítást jelentene, hanem koncepcióváltást.

Megkérdeztük ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, az Európai Ügyészséghez való csatlakozással hogyan sérülne a nemzeti szuverenitásunk.

– Az Európai Ügyészség hatáskörének fő szabályként elsőbbséget kellene majd élveznie a nemzeti hatáskörigényekkel szemben. Ráadásul az ennek alapját megteremtő lisszaboni szerződés nem konkrét, a nemzeti büntetőtörvényekben meghatározott bűncselekményeket tartalmaz, hanem csak homályosan meghatározott bűncselekményi kategóriákat. Az uniós csúcsügyészséggel viszont nem teremtenének egységes feltételrendszert, hanem korlátoznák helyette az államok nemzeti szuverenitását a büntetőjog területén, és az EU-s vezetés bármikor bevethető politikai fegyverként szupranacionális büntetőjog-alkotási hatáskört kreálna saját ügyészségének – mondta a Demokratának az alkotmányjogász.

A nemzeti szuverenitás sérelmén kívül egyéb problémákat is felvetne a csatlakozás.

– Jogbizonytalanságot eredményezne, és a tagállamok nemzeti hatóságait túlzottan le is terhelné, ami ronthatja a hazai bűnüldözés hatékonyságát is. A magyar hatóságoknak létre kellene hozniuk egy olyan rendszert, amellyel elvileg teljesíthetnék az Európai Ügyészség iránt fennálló kötelezettségeiket, amennyiben a hatáskörükbe tartozó bűncselekmény gyanúját észlelik. A közösségi csúcsügyészség saját hatáskörbe vonási joga pedig azt jelentené, hogy uniós megfontolás alapján beleszólhatnának a nemzetállami büntetőeljárásokba – fejtette ki.

Felvetésünkre, hogy még meg sem alakult a szervezet, de már felmerült a hatáskörbővítés a terrorista bűncselekmények nyomozásával kapcsolatban, azt válaszolta, a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kiberbiztonsági fenyegetések, az illegális migráció modern, felkészült rendvédelmi-bűnüldözési szisztémát és megoldásokat kíván. Erre azonban nem a nemzetállami hatáskörök indokolatlan gyengítése, hanem sokkal inkább az egyes nemzetállamok közötti hatékonyabb együttműködés és információmegosztás a megfelelő válasz.

Jó együttműködés

Mint ismeretes, az ellenzék szerint azért van szükség a csatlakozásra, mert a magyar ügyészségen elhalnak a korrupciós ügyek, és Polt Péter legfőbb ügyész személyesen állítja le a nyomozásokat. Ifj. Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte, a tények és a számok egyértelműen cáfolják azt a vádat, hogy a magyar ügyészség nem kellően aktív a hazai korrupciós bűncselekmények felderítésében.

– Az ügyészség a jogszabályoknak megfelelően végzi a munkáját, és szorosan együttműködik az Európai Unió csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal. A korrupciós bűncselekményeknél kismértékű növekedés volt 2017-ben, és egyre több hivatali vesztegetést derítenek fel – mondta.

Az sem felel meg a valóságnak, hogy az uniós pénzek felhasználását ne ellenőriznék hazánkban, hiszen az Állami Számvevőszék és a hazai ellenőrző hatóság, az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) végzi a munkáját, továbbá az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai rendszeres ellenőrzési tevékenységet folytatnak. Az OLAF is vizsgálja az uniós források felhasználását, és a Csalásellenes Koordinációs Szolgálatok (Afcos) is segíti az OLAF és a nemzetállamok ellenőrző tevékenységét. Az Afcosok az uniós tagállamok mindegyikében megtalálható szervezetek.

– A mindenre kiterjedő és széles körű uniós ellenőrző tevékenység ebben a formában még nem sérti a szuverenitást, így a magyar igazságszolgáltatás külső nyomástól független működését. Éppen erről mondanánk le az Európai Ügyészséghez történő csatlakozással.

Bár a csatlakozás önkéntes, ifj. Lomnici Zoltán mégis elképzelhetőnek tartja, hogy Brüsszel kötelezővé teszi, vagy szankciókat helyez kilátásba, ha nem csatlakozunk, ami már egyértelmű politikai nyomásgyakorlás és zsarolási potenciál lenne a szuverenista vezetésű uniós tagállamokkal szemben. Ennek kísérlete határozott ellenállásba ütközne legfőképpen Közép-Európában, de például Olaszország részéről is, amely a közösségi integráció további erősítése helyett sokkal inkább kikezdené az Európai Unió politikai egységét. Ez semmilyen józan EU-s vezetésnek nem állhat az érdekében.

A lisszaboni szerződés szerint az Európai Ügyészséget az Eurojustból kell létrehozni. Az Eurojust az Európai Unió 2002-ben létrehozott igazságügyi együttműködési ügynöksége, amelynek célja, hogy elősegítse a bűnügyi igazságügyi együttműködést a tagállami hatóságok között. Az első magyar részvétel 2011-ben, az úgynevezett bundaügyek kapcsán volt, amikor német és finn társszervek képviselőivel közös nyomozócsoport alakult. Azóta többtucatnyi közös nyomozócsoport jött létre magyar ügyészek közreműködésével vagy kezdeményezésére, például emberkereskedelemmel, embercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel, költségvetési csalással, vesztegetéssel, gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyek miatt.

Tavaly, az ügyészség napja alkalmából tartott ünnepségen dr. Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke példamutatónak minősítette a magyar ügyészség hozzáállását, és köszönetet mondott a magyar legfőbb ügyésznek az európai igazságügyi együttműködés érdekében végzett tevékenységéért. Elmondta, az unió tagállamai között Magyarország a 7. helyen áll az Eurojustnál megnyitott ügyek számát tekintve, a kiemelt bűncselekményeknél történő információátadásban pedig az első.

Polt Péter ezen a rendezvényen arról beszélt, hogy az Európai Unióban 14 különféle nemzetközi hálózat van a bűnüldözési együttműködésre, amelyek új alapokra helyezik a hatékony bűnüldözést és az igazságszolgáltatást, ugyanakkor megőrzik az országok szuverenitását és az igazságszolgáltatásuk nemzeti sajátosságait. Ezért nem egyértelmű, hogy az Európai Ügyészségnek milyen lesz a kapcsolata a már működő bűnügyi együttműködési hálózatokkal, illetve milyen hozzáadott értéket jelent.

Példás az együttműködésünk az OLAF-fal is. Az európai statisztikák szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán. Az OLAF 2012 óta összesen 38 igazságügyi ajánlást (amely a saját közigazgatási vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanújára utalt) és négy jelzést (bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítása a büntetőeljárás indítására) küldött a Legfőbb Ügyészségnek. A magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – valamennyi esetben elrendelte a nyomozást. A tavaly novemberi statisztikai adatokból kiderül, az OLAF-ajánlások alapján indult büntetőeljárások 52,4 százalékos eredménye meghaladja az uniós átlagot, amely a 2017. évi OLAF-jelentés szerint 44 százalék. Összehasonlításképp, a vádemelések aránya Romániában 33, Németországban 21, Ausztriában 29, Szlovákiában 18 százalék. A hazai ellenzék elegendő szavazó hiányában már régóta csak abban reménykedik, hogy külföldi segítséggel dönti meg a kormányt. Számukra az Európai Ügyészség erről szól.