Megint sikeresen járta ki nemzetközi kötelezettségeinek enyhítését a magyar diplomácia. Mint köztudott, tavaly októberben a Nemzetközi Valutaalap ahhoz kötötte a Magyarországnak megszavazott 20 milliárd dolláros hitel újabb és újabb részleteinek folyósítását, hogy hazánk államháztartási deficitje 2009-ben nem haladja meg a 2,6 százalékot. Februárban a Gyurcsány-kormány elérte, hogy a nemzetközi válsághelyzet miatt 2,9 százalékra puhítsák a célt. A szervezet Budapesten tárgyaló delegációja most pedig újabb, 3,9 százalékos deficitre adott felhatalmazást.

– Az IMF azért egyezett bele a hiánycél növelésébe, mert a hitelprogram aláírása óta a világgazdasági helyzet nagy mértékben romlott – világította meg a döntés hátterét James Morsink, az IMF európai osztályának vezetője a közrádióban.

Az elemzőket nem érte váratlanul a döntés. Hazai és nemzetközi kutatók már néhány hete rebesgetik: igazságtalanok a Magyarország számára előírt kemény feltételek. Hisz milyen alapon vár el az IMF hazánktól 2,9 százalékos államháztartási hiányt, amikor Németországban például 4, Franciaországban 5, az eurózóna átlagában pedig 6,5 százalékos hiányt valószínűsítenek az előrejelzések. Ráadásul a hazai ellenzék azt is szóvá tette: a nagyobb államok a belső fogyasztás élénkítése érdekében engedik el a hiányt, hogy így csökkentsék a válság hatásait. A szigorú költségvetési politikával viszont Magyarország elesik a válságkezelésnek ettől a lehetőségétől.

Négy hónap, 81 százalék

A Pénzügyminisztériumnak a legjobbkor jött az engedmény. Az év első hónapjaiban ugyanis az államháztartási hiány rohamosan közeledett a korábban meghatározott célszámhoz. Eredetileg a tárca 737 milliárd forintos hiányt tűzött ki 2009-re, ebből azonban már az év első két hónapjában sikerült 294 milliárdot elhasználni. Majd ugyanebben a tempóban növekedve áprilisra a hiány elérte a 604 milliárdot – az egész évre tervezett deficit 82 százalékát. Nyilvánvaló volt, hogy a hátralévő nyolc hónap nem úszható meg mindössze 133 milliárd forintos hiánnyal. Bár a Pénzügyminisztérium még táplálta az illúziókat.

Az IMF-tárgyalások előtt például bejelentették: júniusra ugyan a féléves hiány eléri a 893 milliárd forintot, az év második felében azonban az államháztartás 156 milliárdos többletet (!) produkál, vagyis tartható lesz a hiány. A többletet az magyarázta volna, hogy számos adónemből az év második felében menetrendszerűen több folyik be, ráadásul ekkor már éreztetik hatásukat a Bajnai-csomag júliustól életbe lépő rendelkezései.

A minisztérium eltökéltségét azonban megkérdőjelezték a hónapról hónapra romló magyar GDP-adatok. Míg tavaly novemberben a Pénzügyminisztérium még mindössze 1 százalékos GDP-vissza eséssel számolt az idei évre, februárban már 3,5, legújabban pedig 6,7 százalékos csökkenésről szólnak a prognózisok. Mivel Magyarország GDP-je tavaly 27 ezer milliárd forint volt, könnyen kiszámolható: a legújabban valószínűsített GDP-csökkenés 1800 milliárd forinttal, 25 200 milliárdra veti vissza hazánk gazdasági teljesítményét. Vagyis a GDP 2,9 százalékára rúgó hiánynak csak ettől szintén mintegy 7 százalékkal, 50 milliárd forinttal kellett volna csökkennie.

Ráadásul – ahogy Katona Tamás államtitkár sajtótájékoztatón hangsúlyozta – a gazdasági visszaeséssel együtt járó folyamatok visszavetik az államháztartási bevételeket is. Az elmúlt hónapokban drasztikusan megugró munkanélküliség a jövedelemadó-bevételek, munka után fizetett járulékok visszaeséséhez vezet – ugyanakkor nőnek a munkanélküliséggel és a táppénzzel kapcsolatos állami kiadások. A fogyasztás szintén tapasztalható visszaesése pedig az áfabevételeket veti vissza. Katona szerint mindez azt eredményezi, hogy a GDP 1,8 százalékával – 450 milliárd forinttal – kevesebb adóbevétel érkezik a büdzsébe, mint amire korábban számítottak. Ebből 100 milliárdot ellentételeznek a nyugdíjakkal, 60 milliárdot a közszféra béreivel kapcsolatban a második félévben bevezetett szigorítások, 20 milliárdot a távhő- és gáztámogatások, 15 milliárdot a lakástámogatások szigorítása. A többit most, a hiánycél megemelése teheti rendbe.

A 3,9 százalékos hiány azt jelenti, hogy a korábbi 737 milliárd forint helyett 994 milliárd lehet az államháztartási deficit. Katona Tamás tájékoztatása szerint a központi költségvetésben a korábbi terveknél 179 milliárd forinttal nagyobb hiány várható, a tb-alapoknál 48 milliárd forint lesz a többlet, az elkülönített állami pénzalapok pedig a vártnál 25 milliárd forinttal nagyobb hiánnyal számolnak.

Váratlan adóengedmény

Bár a Bajnai-csomag idei évre meghirdetett döntésein – 13. havi nyugdíj eltörlése, áfa-emelés, lakástámogatások megszüntetése, kormányzati szektor bérbefagyasztása, jövedékiadó-emelés – már nem változtatott a hiánycél felpuhítása, a jövő évet illetően az IMF-megállapodás másnapján adócsökkentéseket jelentett be a kabinet. A 3,9 százalékos deficitet ugyanis nemcsak az idei évre, de 2010-re vonatkozóan is engedélyezték a nemzetközi szervezetek. S a kormány azonnal felismerte: a kemény megszorítások után mindez lehetőséget ad némi költségvetési osztogatásra is.

Pedig az adócsökkentés jócskán ellentétben van az IMF-nek korábban tett ígéretekkel. Hisz azokban Magyarország azt vállalta, hogy az adózásban nem hajt végre számottevő lazításokat. Most viszont Oszkó Péter pénzügyminiszter így kommentálta a legújabb döntést: az elmúlt húsz év legjelentősebb adócsökkentését hajtja végre a kormány.

Tény, hogy a személyi jövedelemadó alsó sávhatárának 1,9 millióról 5 millió forintra történő felemelése jelentősen növeli az emberek zsebében maradó jövedelmet. Főleg, hogy az adó mértéke is csökken, 18-ról 17 százalékra. Havi bruttó 195 ezer (nettó 120 ezer) forintos átlagjövedelem mellett így mintegy havi 10 ezer forinttal többet vihetnek haza a dolgozók. A legnagyobb nyereséget a havi bruttó 330 ezer forint körül keresők élvezik majd, ők több mint havi 20 ezer forintot nyernek az adóátalakításon. Ez akkor is így van, ha az úgynevezett szuperbruttósítás – az eddig külön könyvelt munkaadói járulékok és fizetések összevonása – nehezen áttekinthetővé teszik a rendszert.

Csökkennek a munkáltatók adóterhei is. Általánossá válik, hogy az eddigi 27-ről 22 százalékra csökken a munkaadók által fizetendő tb-járulék. S ami igazi újdonság: eltörlik a dolgozónként jelenleg 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást. Igaz, ehelyett ötszörösre emelik a rehabilitációs járulék mértékét. Megszüntetik a 4 százalékos szolidaritási különadót is, igaz, a társasági adót az eddigi 16-ról 19 százalékra emelik.

A változások nyomán – mondta a pénzügyminiszter – jelentősen csökken a hazánkban oly sokat kritizált úgynevezett adóék: jelenleg a munkaadók által fizetett 100 forint bérköltségből minden adó és járulék levonása után 46 forint kerül a dolgozók zsebébe, jövőre ez 54 forintra nő. Igaz, ennek csak egy része fogja ténylegesen a munkásokat gazdagítani, egy másik része – a munkaadói járulékok csökkentése miatt – a foglalkoztatók zsebében marad.

– Az IMF nem általános adóemelést írt elő a magyar kormány számára, hanem azt javasolta, hogy a munkát terhelő adók helyett inkább a forgalmi és vagyoni típusú adókra koncentráljanak. A jelenlegi döntések pedig megfelelnek ennek – próbálta oldani az ellentmondást James Morsink. Ami akár még igaz is lehetne, ha a kormány – szintén az IMF-tárgyalások másnapján – nem vetette volna el az ingatlanadó bevezetését. Korábban ugyanis tényleg elhangzott: a munkaadói járulékok csökkentését, valamint az esetleges – de messze nem ilyen mértékű – jövedelemadó-csökkentést az áfaemeléssel, a jövedéki adók emelésével, valamint az ingatlanadó bevezetésével kompenzálja a kormány. Az áfát azonban már idén felemelik, a jövedéki adókból (melyből legnagyobb tétel a benzin árának mintegy 20 forintos emelése) mindössze 30 milliárd folyik be, az ingatlanadó pedig elmarad. Pontosabban lesz helyette vagyonadó, az azonban csupán 60 milliárd forintot hoz a korábban megszellőztetett 200 milliárd körüli összeg helyett. Vagyis a valóságban szinte semmi nem ellentételezi a személyi jövedelemadó-csökkentés miatt jövőre kieső 300 milliárd forintot. Lényegében erre adta áldását az IMF.

Választási költségvetés

A nemzetközi tőkepiacok egyelőre elégedetten látják az együttműködést az új magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között. A forint – igaz, a térség összes valutájával együtt mozogva – jelentősen erősödött, az egy hónappal korábbi 300 forint helyett immár 275-ért is kaphatunk eurót. S immár államcsődöt sem valószínűsít a piac. A magyar államkötvények úgynevezett CDS-árazása a néhány hónappal korábbi 6,3 százalékról 3,1 százalékra esett – ez az érték azt mutatja meg, hogy a hitelbiztosítók az adott államkötvény névértékének hány százalékáért hajlandók garanciát vállalni.

– Hatalomra kerülése után a válságkezelő kormány azonnal tárgyalásokat kezdett a nemzetközi szervezetekkel és a Valutaalappal – nyilatkozta a most elért eredmények hátteréről Bajnai Gordon miniszterelnök. S a tehetetlenségbe fulladó Gyurcsány-kabinettel szemben az új kormány még azt is elérte, hogy a nemzetközi szervezetek támogatásával hajthasson végre osztogatást a választás évében.

Bár a szakértői kormány hitelessége miatt az eskütétel napján minden kormánytag aláírt egy nyilatkozatot, hogy nem indul a 2010-es választásokon, nem lepődnénk meg, ha jövőre mégis Bajnai Gordon lenne az MSZP miniszterelnök-jelöltje.

Kárász Andor

Mindent boríthat a cafeteria-adó

Jócskán visszavesz a kormány a jövő évi személyi jövedelemadó-engedményekből, amennyiben a jelenlegi tervek szerint valósul meg a cafeteria-rendszer adóztatása. S még az is elképzelhető, hogy mindenki rosszul jár: a dolgozók elveszítik a különböző utalványokban kapott többletjuttatásokat anélkül, hogy abból számottevő bevétele származna a költségvetésnek.

A személyi jövedelemadó rendszerből elengedett 350 milliárd forintból 162 milliárdot szeretne visszaszedni a kormány a cafeteria-juttatások adóztatásával. Az összeg több mint felét az étkezési jegyekre kivetett adókból, a többit döntően az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak után fizetett hozzájárulás, az üdülési csekkek, valamint az ajándékutalványok megadóztatásából tervezi beszedni a Pénzügyminisztérium.

A terv azért váratlan, mert az elmúlt években épp fordítva: az adómentes juttatások értékhatárának emelése volt napirenden. 2006-tól egy dolgozó évi 400 ezer (havi 33 ezer) forintig kaphat különböző jegyeket, utalványokat, hozzájárulásokat. S még 2008-ban is kiterjesztették az egyes utalványok jogosultságát, maximális keretösszegét.

Ezzel szemben a mostani tervek már-már brutálisak. A vállalkozásoknak ugyanis 33 százalékos (jövedelem) adót kell fizetniük a melegétel-utalványok, üdülési csekkek, bérlet vagy iskolakezdési támogatások után. S még ennél is jóval magasabb, 54 százalékos adót, valamint 27 százalékos tb-járulékot (!) a hidegétel- és ajándék utalványok, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási hozzájárulások után. Utóbbi körben tehát a munkaadóknak a „természetbeni hozzájárulások” összegével szinte azonos befizetési kötelezettségük keletkezik a költségvetés felé – vagyis a jegyek semmivel nem adóznak majd kedvezőbben, mint a normál bérkifizetések.

Az érintett szakmai szervezetek tiltakoznak a nagyarányú adó kivetése ellen. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint az adók bevezetése felborítja az öngondoskodás rendszerét. Nyilvánvaló, hogy a jegyek értékével szinte azonos többletköltségek kifizetését nem fogják vállalni a munkaadók. Jó esetben a dolgozói részből fogják levonni azt – ekkor a ténylegesen kézhez kapott dolgozói juttatások a felére csökkennek –, rossz esetben pedig egyszerűen megszüntetik a juttatásokat.

Egy közelmúltban készült felmérés erősíti aggodalmaikat: ebben minden második megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy szigorítás esetén kilépne az öngondoskodás rendszeréből. S bár a meleg étkezési utalványokra lényegesen kedvezőbb adó vonatkozna, aggódik az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesülése is. Ők is úgy vélik, a többletterhelés jelentősen visszaveti majd a forgalmat.

Pedig az elmúlt évek támogató költségvetési politikájának köszönhetően ma már igen sokan kapnak a különböző utalványokból. Étkezési jegyben ma már 2,5 millió munkavállaló részesül, átlagban havi 4600 forint értékben. Önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztári támogatást 2,2 millió dolgozó kap, átlagosan havi 1900 forintért. S tavaly 1,5 millió ember igényelt üdülési csekket, melynek átlagos összege 20 ezer forint volt. Felmérések szerint 2008-ban a dolgozók többsége évi 140-190 ezer (havi 12-16 ezer) forintért kapott cafeteria-juttatásokat – a nagyobb multiknál valamivel magasabb összegben.

Három hónappal ezelőtt a Gyurcsány-kormány már felvetette a cafeteria-juttatások adóztatását – majd a széles körű társadalmi tiltakozások hatására gyorsan el is vetette azt. A szakszervezetek akkor azt bizonygatták: a kormánynak jelentős többletbevétele sem keletkezik majd az adó kivetéséből, ugyanis jóval a korábbi szint alá esnek majd a cafeteria-kifizetések. (Ráadásul pl. az idegenforgalmat 20 százalékos veszteség, s az államot ugyanekkora adóveszteség éri, mivel jelenleg a belföldi turizmus ötödét bonyolítják üdülési csekkekkel). Könnyen kiszámolható: azokon a munkahelyeken, ahol az adóemelések miatt megszüntetik a cafeteriát, a dolgozókat nagyjából épp akkora, 10 ezer forint körüli veszteség éri, mint amennyit nyernek a kormány által büszkén hangoztatott jövedelemadó-csökkentésen.

– A vállalatok ingyenes juttatások helyett inkább munkahelyteremtésre fordítsák a pénzt – nyilatkozta Oszkó Péter pénzügyminiszter jókora csúsztatással. Mintha nem tudná, hogy a két tétel között nemigen van átjárás. Hisz munkahelyteremtést a beruházásokat végrehajtó, felfutó vállalkozások tudnak vállalni, a cafeteria-rendszer viszont a régóta működő cégeknél szolgálja a dolgozói elégedettség növelését.

A természetbeni juttatások adóztatása egyelőre mégsem eldöntött kérdés. A pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács elé akarja vinni a döntést, ahol – ismerve a szakszervezetek és munkáltatók egyöntetű ellenállását – kemény viták várhatók. Még az is lehet, hogy a rövid időn belül másodjára előrángatott cafeteria-adó úgy jár, mint szintén évek óta agyonvitatott társa, az ingatlanadó: a társadalom – s az MSZP szociális partnereinek – nyomására a kormány ismét eláll a bevezetésétől.

Talán még erre is telik a nemzetközi szervezetek új keletű jóindulatából…