Az eddigi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a kormányzati bátorításra átgondolatlanul elindított PPP projektek komoly pénzügyi nehézségeket okoznak az önkormányzatoknak. Az érintett kistelepülések többsége mostanra jelentős adósságot halmozott fel a magánbefektetők felé. Egyes projektgazda önkormányzatok az újonnan épített tornatermekkel járó finanszírozási kötelezettségek miatt akár iskoláik bezárására is kényszerülhetnek.

A helyszíni vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a drága, de nem megfelelő kivitelezés több esetben komoly műszaki hiányosságokat eredményezett, amelyek az üzemeltetést balesetveszélyessé tehetik. E beruházásoknál a minisztérium az illetékes hatóságoknál kezdeményezi a működési engedélyek felülvizsgálatát is.

Hegmanné Nemes Sára a tárca szakembereinek kíséretében látogatta meg az Iváncsai Tanuszodát. A fejlesztésbe korábban az adonyi kistérség települései közösen vágtak bele, három résztvevő azonban időközben e döntését visszavonta, és jelenleg perben áll a projekt gesztorával, Iváncsa önkormányzatával. A beruházással járó állandó költségek meghaladják a települések pénzügyi teljesítőképességét. A bejárást követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a megjelentek, köztük a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, L. Simon László, partnerek a hatékony megoldás keresésében, és a települések mielőbbi megegyezésén dolgoznak.

A szakminisztérium a műszaki hiányosságok, finanszírozási gondok és üzemeltetési kockázatok miatt az összes PPP típusú sport projekt felülvizsgálatát elvégzi. A tárca az érintett önkormányzatokkal szorosan együttműködve tesz javaslatot a szolgáltatási díjakat fedező forrás előteremtésére, a létesítmények hatékony üzemeltetésére, kihasználtságuk növelésére, de minden esetben érdemesnek tartja megfontolni az előnytelen szerződések újratárgyalását is.

A Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program elindításáról 2004 júniusában döntött az akkori kormány. Az eredeti tervek szerint a Program keretében 145 tornaterem, 66 tanuszoda és 10 megyei sportcsarnok épülhetett volna. Központi támogatást e beruházásokhoz csak PPP-s megvalósítás esetén adott a költségvetés. A választott finanszírozási konstrukciót sem a viszonylag kis projektméret, sem a rövid (jellemzően 15 éves) futamidő nem indokolta megfelelően. Az önkormányzatok a forrásszerzés érdekében vállalták a számukra gazdaságtalan megoldást, pedig egy részük már a pályázat idején is működési forráshiányos volt. A projektgazda helyhatóságok mintegy kétharmada az ÁSZ korábbi jelentése szerint e beruházások miatt került számottevően behatárolt pénzügyi helyzetbe.