„Haza és Szabadság” címmel tartotta március 15-i ünnepségét a belvárosi Pilvax köz–Városház utca torkolatánál a Magyar Szocialista Párt. Az mszp.hu eseménynaptárában előzetesen nem szerepeltetett programon mintegy ezer fő vett részt, és néhány standon az ellenzéki párt demokráciavédő petícióját is alá lehetett írni. A Városház utcában kilenc rendőrautó várakozott – köztük négy csapatszállító kisbusz –, és erről az oldalról közelítette meg az eseményt Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő is, akit hangos szóval éltetett egy piros inges híve („Gyurcsány Ferenc, gyere vissza, benned van az utolsó reményünk!”, „Feri, táncolj nekünk!”); megnyilvánulását szórványos taps kísérte.

Percekkel a beszédek előtt a Magyar Állami Népi Együttes néhány művésze szerepelt, majd egy nemzeti színű zászlót feszítettek ki a színpad előtt teljes széltében a déli harangszó alatt. A Himnusz eléneklését követően a párt két szóvivője vezette elő a Nemzeti dalt kokárda nélkül elszavaló Kertész Ákos írót és Martin Schulzot, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetőjét. Az EP-politikus beszédében hangsúlyozta, a németek számára is fontos március 15-e, ugyanis „a német szövetségen belül is ezen a napon tört ki a forradalom”. A magyar tizenkét pontot manifesztumnak nevezte, legfontosabb követeléseként pedig a sajtószabadságot jelölte meg.

– A határok leomlottak, ami Magyarországnak köszönhető. Ezért a magyar médiatörvény nem csak Magyarország ügye – hangoztatta Schulz, aki Orbán Viktort Magyarország miniszterelnökeként az „EU családfőjének” nevezte. Felemlegette az észak-afrikai konfliktusokat is, meglátása szerint az ott zajló változások „nagy esélyt jelentenek számunkra”. Emlékeztetett: „Az internetezőktől és a Facebook-használóktól tudjuk, hogy nem lehet gátat szabni a változásnak.” Visszatérve Orbán Viktorra, legitimnek nevezte a magyar kormányfő kétharmados választási győzelmét, ami erős ellenzéket követel meg, s mint fogalmazott, ennek segítésére jött el Budapestre.

Beszéde végén így szólt magyar nyelven: „Attila, gyere, tiéd a sor!” Mesterházy Attila szónoklata előtt átadta a tizenkét pontot Martin Schulznak, majd ezt mondta: „Tavaly is itt álltunk, és jövőre is itt leszünk.” Mint az ellenzéki párt elnöke kijelentette, egyszerre vagyunk gyermekei Kossuthnak, Petőfinek, Széchenyinek és Deáknak. „Közös kultúránk, nyelvünk esélyt ad arra, hogy a szabadság újra megteremthető. Március 15-én nincs bal- vagy jobboldali ember” – mondta, hozzátéve, „van lehetőségünk leváltani azt, aki méltatlanná vált”.

Mesterházy elmondta még: „Bízunk minden március 15-én, hogy kimondhatjuk, Magyarország egy szabad ország.” Meglátása szerint az elmúlt hónapokban ez a bizalom illant el, ma pedig a demokrácia intézményeinek lábbal tiprását látjuk nap mint nap. Leszögezte: ma nem a Nemzeti dal cseng a fülünkben, hanem „alkotmányos puccs zajlik Magyarországon, beteljesedni látszik az alkotmányos államcsíny terve”, de „mi nem a királyság, hanem a szabadság jelképeit mutatjuk fel”, említve köztük – az MSZMP utódpártjának elnökeként – az 1956-os, lyukas zászlót is.

Szerinte „az a kérdés, hogy tűrjük-e, hogy egy alkotmány foglyai legyünk. Ez az alkotmányos puccs akkor bukik el, ha elegen mondjuk: eddig, és ne tovább! Nem hagyjuk! Nem hagyjuk!” – skandálta a pulpitust ütve Mesterházy Attila. Összegzése szerint lesz még alkotmányos köztársaság Magyarországon, az alkotmányos puccs pedig el fog bukni.

(Forrás: MNO)