Rákosmente: ügy, amit tovább kell vinni

– Riz Levente 2006 óta volt polgármester. Az azóta megtartott voksolásokon rendre a választók 70 százaléka szavazott bizalmat neki. Nyomasztja ennek a súlya?

– Megtisztelő és egyben óriási feladat polgármesterjelöltként helytállni, mindent elkövetek azért, hogy méltó követője, utódja lehessek Leventének. Az eredményt persze nem láthatjuk előre. A polgármester úr az évek folyamán hallatlan népszerűségre tett szert, a kerület lakói nagyra értékelték Rákosmente fejlesztésében végzett kitartó munkáját. Jólesett, hogy bizalommal volt irántam, amikor utódjának javasolt. Tizenkét éven át dolgoztunk együtt. Ő állt az első vonalban, de nekem mint városüzemeltetésért és vagyongazdálkodásért felelős alpolgármesternek minden fejlesztési kérdést alaposan ismernem kellett.

– Jelentős fölényben van a 14 tagú Fidesz-frakció a testületben az ellenzék hat képviselőjével szemben. Most mire számít?

– Minden egyéni választókerületben győztünk 2014-ben, az ellenzék politikusai listán jutottak be a testületbe. Most viszont új helyzet jött létre azzal, hogy sikerült összefogniuk az ellenzéki erőknek, csak a Munkáspárt és a Mi Hazánk maradt ki ebből. Az a DK-s Gy. Németh Erzsébet az összefogás közös jelöltje, aki többek között már Budapest főpolgármesteri székéért és a XI., valamint a XVII. kerület polgármesteri posztjáért is harcba szállt korábban.

– Valóban működik az összefogás?

– Már most is ott csikorog egy apró homokszem a fogaskerekek között. Nótin Tamás, a Jobbik eddigi önkormányzati képviselője nem indul újra, sőt, befejezi politikai pályafutását is, mert nem tudja elfogadni az ellenzék elvtelen összeborulását.

– Gy. Németh Erzsébet rutinos kampányharcos. Azt hallani, hogy most nyugdíjascsoportokat kirándultat. Szabályos dolog ez?

– A kirándulásokról nem tudunk, azt látjuk viszont, hogy a saját portréjával ellátott kártyanaptárokat osztogat a piacon. Több helyen próbálkozott már az elmúlt évtizedek önkormányzati választásain, mindenáron polgármester, illetve főpolgármester akart lenni, de sehol sem ért célba. Nem sokat tett eddig fővárosi képviselőként a kerületiek érdekében. Sőt! A nagy útfelújítási és útépítési programunkat meg sem szavazta. Pedig Rákosmentén lakik, tehát tudnia kellett, hogy mit jelent a helyieknek például a Vidor utca fejlesztése, mert az elkerülő út megépítésével lakott területen kívülre tudjuk terelni a nagy átmenő forgalmat.

– Van, aki szerint ez egy felesleges gigaprojekt…

– Súlyos tévedés! Rákosmentére rettenetesen nagy gépjárműáradat zúdul Budapest agglomerációjából, szinte fulladozik a Pesti út, a Ferihegyi út, de még ezeknél is nagyobb a Cinkotai út és a Tarcsai út terhelése. Az utóbbiaknál két fénysorompós vasúti átkelés is lassítja a forgalmat.

– Mikre épít kampányában az ellenzék?

– Azzal érvelnek, hogy ellustult a városvezetés. Pedig ha megnézzük az elmúlt öt év fejlesztéseit és felújításait, akkor azt látjuk, hogy soha ennyi mindent nem hoztunk még tető alá a kerületben. Persze van, amit nem tudtunk befejezni, ezek a fejlesztések átcsúsznak a következő ciklusra. Az új rendelőnek most zárul le a közbeszerzési eljárása, és teljes mértékben önkormányzati forrásból építjük meg. Az ellenzék, élén Gy. Németh Erzsébettel, most a közlekedés fontosságáról is beszél annak ellenére, hogy szívesen láttuk volna, ha a Fővárosi Közgyűlésben és a bizottságokban is támogatta volna Riz Levente polgármester úr javaslatait. És gyakran hozzák szóba a környezetvédelem ügyét is, persze nemzetközi szinten ez az új balliberális kártya.

– Tételesen ismerik az eredményeket a szavazók?

– Hogyne. Az elmúlt öt évben elsősorban az egészségügyre, illetve az útépítésekre koncentráltunk. Ezeket lehetetlen nem észrevenni. De fontos az is, hogy a kerület öt nagy településrészből áll, azaz öt egykori falu egyesítéséből jött létre. Mindegyik településrésznek önálló városközpontja van, ezeket szép sorban felújítottuk, már csak a rákoshegyi centrum van hátra. Ott egy új közösségi házat is építünk. Nem szabad megfeledkezni a bölcsődefelújításainkról, bővítéseinkről sem, lépnünk kellett, mert növekszik a kerület lakossága. És persze az óvodáink renoválását is megkezdtük, itt jelenleg a közbeszerzéseknél tartunk.

– Az 1970-es években nagy lakótelep épült itt, ebben a kicsit vidékies környezetben, most viszont a kertes házak, lakóparkok szaporodnak. Erősödik a középosztály?

– Korábban azt láttuk, hogy elköltöznek a fiatalok. Most jönnek hozzánk. Egymás után kelnek el a régi kertes házak, és két-három lakásos társasházak születnek a helyükön. Sok a beköltöző, tehát az intézményi hálózatunkat is fejlesztenünk kell ennek arányában. A közeljövőben épülő lakópark beruházójától például azt kértük, legyen segítségünkre, és a beköltöző családok jobb kiszolgálására építsen egy bölcsődét és óvodát is a közelben. Elvállalta.

– Több lakos, újabb közlekedési kihívások…

– Buszjáratok sűrű hálózata szövi át a kerületet, és két vasútvonal is átszeli Rákosmentét. Ugyanakkor régi álma volt Leventének, hogy egy leágazással kihozza a kerületbe a metrót. A főváros idevonatkozó tervei elkészültek, hátravan még az engedélyezési eljárás. A Gödöllőig futó vonal szerelvényeinek elvi típusengedélyei is megvannak már. A jelenlegi elképzelések szerint 2025-ig megvalósulhat a fejlesztés.

– Történelmi atmoszférája van a kerületnek, mindenekelőtt Rákoscsabának. A legenda szerint itt állomásozott Attila fia, Csaba királyfi…

– Így van. Tavaly rendeztünk egy kiállítást Rákoscsabán, megidézve a település múltját. Áldásos lett volna, ha a múlt, az ősök szelleme miatt Rákoscsaba kapja a városközpont szerepet, de ez végül Rákoskeresztúré lett, az ottani nagy lakótelep miatt, ahol 30 ezer ember él. Napjainkban ugyanakkor a kerület külső, családi házas részei bővülnek. Egyébként a fővárosban a miénk a legnagyobb terület, de a legkiterjedtebb zöldfelület is. Ez sokak számára vonzó.

– Így vagy úgy, de kötődött a kerülethez Bartók Béla, Kacsóh Pongrác, Gózon Gyula, Gregor József…

– Jókai Mórt kifelejtette, neki a rákoscsabai templomban volt az esküvője. Iskolát neveztünk el róla, ahogy például Gregor Józsefről is. De itt működik a Gózon Gyula Kamaraszínház is, amelyet támogat az önkormányzat, és természetesen segítjük a Bartók Béla örökségét ápoló alapítványt és emlékházat is.

– A húszszázalékos DK mellett a Momentum is előrelépett a tavaszi EP-választáson, 14 százalékot kapott. Mi az oka ennek?

– Rejtély, miután a Momentum eddig nem volt jelen a kerületben. Az EP-választás pártpreferenciákról szól, az októberi voksolás viszont a helyi kérdésekről, helyi emberekről. Számtalan baloldali szavazó nyilatkozik úgy, hogy ő is Riz Leventére voksolt volna, tehát a mostani városvezetést pártszimpátiától függetlenül mindenki elismeri. Ezért sem lehet automatikusan alkalmazni a szavazatok matematikáját, amely szerint az EP-választáson mi 45 százalékkal győztünk, viszont az ellenzék, ideszámítva a Mi Hazánkat és a Munkáspártot is, összesen 55 százalékot szerzett.

– Mekkora a kerület munkanélküliségi rátája?

– E téren nincsenek pontos adataim, ugyanakkor elnézve a reggeli forgalmat, a busszal és vonattal utazók seregeit, úgy vélem, nem lehet baj, dolgos lakosaink vannak, akik végzik munkájukat, ha nem is feltétlenül a kerületben. Nekünk nincs ipari övezetünk, nincs nagyobb ipari vállalatunk. Az M0-s autóút mellett szeretnénk egy ipari parkot létesíteni, most keresünk hozzá beruházót, és hasonlóra gondolunk a repülőtér közelében is.

– Ott sok kritikát is kapott a városvezetés…

– Nem érdemeljük meg! Amit lehet, azt megtesszük és megtettük eddig is. Pert indítottunk a zajgátló övezet kijelölése kapcsán, mert úgy láttuk, pontatlan adatok alapján és felületesen járt el az illetékes hatóság. A bíróság nem adott igazat nekünk. Fellebbeztünk, a Kúria pedig nemrég megsemmisítette az elsőfokú határozatot, és új eljárásra utasította a bíróságot. Persze, hogy igazuk van az érintett lakosoknak. Ha csak nehezen tudja felemelni a gépét a pilóta, meg­esik, hogy a hajtómű légörvénye több tucat cserepet kikap a helyéről egy-egy ház tetején. A repülőtér megtéríti ilyenkor a kárt, de azért elég ijesztő ezt megélni. Ezt az ügyet teljes mellszélességgel kell képviselnem és továbbvinnem.

– Mi a megoldás?

– Meglátásom szerint új védőövezetet kell kijelölni. És ha az megvan, akkor a repülőtérnek le kell ülnie az új védőövezet területén élőkkel, akik eldöntik, hogy kártérítést vagy kompenzációt kérnek-e. A repülőtér új vezetője Düsseldorfból érkezett. Ott hasonló gonddal küszködtek, de végül találtak megoldást. Bízunk benne, hogy ez nálunk is sikerül majd.