– Az első forduló után MSZP-s politikusok szervezett szavazásról beszélnek. Bánó András, az ATV műsorvezetője egyenesen „huszonegyedik századi kékcédulás szavazás”-t emlegetett.

– Nagyon pozitív és dicsérendő, hogy sok szavazó éjfélig is kitartott. Egy demokráciában már az önmagában üdvözlendő, hogy az állampolgár annyira fontosnak tartja szavazati jogát, hogy mindenáron élni akar vele, dacára annak, hogy a 2010-es országgyűlési választások megszervezésére jogosult szervek mindent megtettek azért, hogy botrányba fulladjon a választás. Azzal, ahogy a helyzetet kezelték, illetve nem kezelték, kisebb csoda, hogy azok, akik le akarták adni a szavazataikat, le is adták. A szervezett szavazást semmi nem bizonyítja, sőt előkerült egy hangfelvétel, ahol az eddig szervezett szavaztatásról és utaztatásról beszélő MSZP-s Szanyi Tibor arra buzdítja a szocialista aktivistákat, hogy szervezzék meg a megbízható MSZP-szavazó rokonok és ismerősök tizenharmadik kerületbe történő átigazolását.

– A baloldal kampánya most már egyvalamiről szól: megakadályozni a kétharmadot. A Nézőpont Intézet friss elemzése szerint azonban reális esélye van a Fidesznek a kétharmadra. Ez mit jelent?

– A reális esély azt jelenti, hogy a kétharmad megszerzése a Fideszen múlik. Nyitva maradt ötvenhét egyéni választókerület, ebből ötvenhat helyen vezet a Fidesz, többségében meggyőző fölénnyel. Valószínűleg azok az eredmények, amelyek megjelentek az első fordulóban, meg is maradnak szinte mindenhol. A pártpreferenciák rögzültek, és nehéz látni azt a mozgást, amely átrendezné ezt a terepet. Ha elfogadjuk azt, hogy csekély esélye van annak, hogy a két forduló között átrendeződnek a pártszimpátiák, akkor ezt az ötvenhat választókerületet hozhatja a Fidesz. Abban a választókerületben, ahol mégsem a fideszes jelölt végezne az élen, az első fordulóban rá adott voksok töredékszavazatok formájában felkerülnek az országos kompenzációs listára, és hozzáadódnak a Fideszhez. A kétharmadhoz még ötvenkét mandátumot kell szereznie a Fidesznek, de a töredékszavazatok miatt nem szükséges a második fordulóban ötvenkét egyéni körzetet megnyerniük. Különböző számítások szerint hat, hét vagy akár nyolc választókerületet is elbukhatnak, mert az országos listáról kiosztandó kompenzációs mandátumokkal meglehet a kétharmad. A választási törvény szerint az egyéni választókerültben a mandátumot nem eredményező szavazatok, tehát a vesztes jelöltre az első érvényes fordulóban leadott szavazatok kerülnek fel az országos kompenzációs listára. Az első forduló után még nem osztanak ki kompenzációs mandátumot, mert csak a második forduló után derül ki, ki a vesztes jelölt. Sok helyen a Fidesz negyven százalék feletti eredményt ért el az első fordulóban. Abban az esetben, ha egy másik párt jelöltje megfordítja az állást, és megnyeri az egyéni mandátumot, akkor a Fidesz jelöltjére leadott szavazatok az országos listára kerülnek. A Fideszt csak az a veszély fenyegeti, hogy szavazói megelégedtek a párt abszolút győzelmével, és megelőlegezik a kétharmados többséget, így kevésbé lesznek motiváltak a második fordulóban. Ugyanakkor ez igaz lehet az MSZP szavazóira is, akik az első forduló után apátiába süllyedhettek pártjuk teljesítménye miatt.

– Kijelenthetjük, hogy akik az LMP-re szavaztak, azok a kormányváltásra szavaztak?

– Igen. Bár pontosan nem tudjuk, hogy az LMP szavazói milyen identitással rendelkeznek. A négy MSZP-jelölt visszaléptetésére adott reakcióból kiderült, hogy az LMP komolyan és következetesen gondolja azt, hogy nem kíván az MSZP-vel kooperálni, akkor sem, ha ezáltal megkönnyíti a Fidesz kétharmados győzelmét. Az MSZP taktikája most az, hogy megpróbálja az LMP-re hárítani a felelősséget. Azt mondják, a visszaléptetésekkel mindent megpróbáltak, de az LMP visszautasította őket, tehát az LMP a felelős azért, hogy a Fidesznek kétharmados többsége lesz. Ez annak fényében különös, hogy az első forduló előtt az MSZP még bagatellizálta az LMP-t, majd bejelentette a visszalépéseket a javukra, és amikor látszott, hogy az LMP nem kíván együttműködni, akkor nyíltan megfenyegették őket.

– Budapesten az LMP a mérleg nyelve lehet. Milyen átfedés van az LMP és a Fidesz szavazói között?

– Közvélemény-kutatásunk szerint az LMP-szavazók nyolc százalékának az MSZP, tizennyolc százalékának pedig a Fidesz a másodlagos pártpreferenciája. Tehát a második fordulóban az LMP-szavazók nagyobb arányban szavazhatnak a Fideszre, mint az MSZP-re. Ez is azt mutatja, hogy szavazói szinten nem fog működni az az automatizmus, amit az MSZP szeretne elérni a visszaléptetésekkel. A szavazók nem pártutasításra működnek, és ez az LMP szavazóira különösen igaz.

– Vidéken az MSZP-nek még lehetnek tartalékai, hiszen a Jobbik-szavazók között sok a volt MSZP-s. Hogyan fognak szavazni a jobbikosok a második fordulóban?

– A Jobbik-szavazók másodlagos pártpreferenciáit vizsgálva is azt állapíthatjuk meg, hogy egy nem elhanyagolható hányaduk, 20-30 százalékuk a Fideszt támogatja. Úgy gondolom, hogy aki egyszer elhagyta az MSZP-t a Jobbik kedvéért, az nem fog a két választási forduló közötti héten visszatalálni. A döntő tényező sokkal inkább az lesz, hogy azok a Jobbikszavazók, akiknek másodlagos pártpreferenciájuk a Fidesz, hogyan döntenek a második fordulóban: kitartanak-e a Jobbik mellett, vagy azt mondják, hogy legyen meg a Fidesz kétharmada.

– Elképzelhető, hogy a csalódott Jobbik-szavazók inkább ez utóbbi mellett döntenek?

– Elképzelhető. A Jobbik számára a legnagyobb problémát az okozza, hogy főleg a kampány utolsó fázisában folyamatosan emelték a tétet. Először arról beszéltek, hogy ők a második erő, de egy idő után már azt mondták, övék lesz a szavazatok többsége, majd a végén, hogy a Fidesz veszélyezteti a Jobbik kétharmados győzelmét. Nem volt egyetlen közvélemény-kutatás sem, amely alátámasztotta volna, hogy a Jobbik lesz a legerősebb párt. Azzal, hogy a szélsőjobboldal nem menedzselte a várakozásokat, irreálisan magasra tette az elvárásokat. Holott a Jobbik megkétszerezte az európai parlamenti választásokon ráadott szavazatok számát, és Kelet-Magyarországon, Csongrád megye kivételével a Jobbik listája mindenütt második lett. A csalódottság másik oka, hogy az LMP bejutott az Országgyűlésbe. Ez ugyanis legalább akkora szenzációértékkel bír, mint a Jobbik jó szereplése.

– Az MSZP az első forduló előtt azzal kampányolt, hogy „akadályozzuk meg a szélsőjobb és Orbán Viktor hatalmát”, a második fordulóra pedig azzal mozgósítanak, „akadályozzuk meg Orbán Viktor túlhatalmát.” Ez eredményes lehet?

– Egy demokráciában a túlhatalom és az egypártrendszer fogalmak használata megalapozatlan. A választópolgárokat nem szabad lenézni. Igenis tudják, hogy kire és mire adják a szavazataikat. Ha pedig ez azt eredményezi, hogy a leadott szavazatok mennyiségéből egy párt kétharmados többséghez jut, akkor ennek demokratikus legitimitása van. Sem egypártrendszerről, sem túlhatalomról nincs értelme beszélni. A szocialisták nagyon újat már nem tudnak mondani, és az is kérdés, van-e egyáltalán tartalékuk. Viszont annak még létezhet potenciális mozgósító ereje a baloldalon, hogy „a Fidesz a kétharmadra tör.” Azzal, hogy Orbán Viktor az első forduló éjszakáján kifejezetten visszafogottan nyilatkozott a Fidesz győzelméről, azzal pont a fent említett baloldali kampány vitorlájából fogta ki a szelet. Ezért a két forduló közötti Fidesz-kampány nem arról szól, hogy a Fidesz kétharmadra hajt, mert ennek még mindig van mozgósító ereje a baloldalon, ezt Orbán Viktor jól tudja. Ennek tudatos kerülésével eggyel csökkenti az MSZP számára megmaradt mozgósító eszközök számát.

– Az MSZP azt hangsúlyozza, hogy ők lettek az ellenzék vezető ereje. Ezt a mandátumszám nagysága dönti el, vagy inkább az, hogy mennyire konfrontatív egy párt ellenzékben?

– Inkább szimbolikus jelentőségű, mint konkrét tartalommal bíró, hogy az MSZP arról beszél, ők az ellenzék vezető ereje. Számukra más kommunikáció nem maradt, mert az egyértelmű volt, hogy a választást elveszítették, a szavazótáboruk gyakorlatilag megfeleződött, ebből pozitív üzenetet kihozni csak így lehet. Kérdés, megvan-e ehhez a kohézió az MSZP-ben. Fel tud-e lépni a parlamentben egy egységes MSZP-frakció, illetve lesz-e olyan összhang a párt és a parlamenti frakció között, amely lehetővé teszi ezt. Gyurcsány Ferenc sosem titkolta, hogy a választások után aktívan szeretne visszatérni a magyar belpolitikai életbe. Ha az ő hatalmi ambíciói kielégítetlenek maradnak, akkor nehéz elképzelni, hogy az MSZP mint ellenzéki frakció, egységes tud maradni. Az, hogy egy párt szám szerint nagyobb frakcióval rendelkezik, még korántsem biztosítja számára, hogy ő lesz az ellenzék vezető ereje. Ami pedig a konfrontációt illeti, a Jobbikkal nehéz lesz felvenni a versenyt, hiszen ők arra építik a saját identitásukat, hogy az összes többi parlamenti párttal szemben konfrontatívak lesznek.

– Mind a három ellenzéki párt konfrontatív lesz?

– Ami biztos, hogy sem a Jobbik, sem az MSZP nem lesz érdekelt a konstruktív fellépésben. A Jobbik főleg azt fogja kommunikálni, hogy nagykoalíció jött létre a Fidesz és az MSZP között. Az MSZP pedig, amíg nem lesz más ötlete, azt fogja bizonygatni, hogy a Fidesz együttműködik a szélsőjobboldallal. Ebben a térben a Fidesz egy mérsékelt centrum pozíciót tud elfoglalni. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz kétoldali ellenzékében, a Fideszre zúduló kettős támadásban az LMP-nek nincs helye. Bár nagyon keveset tudunk arról, hogy az LMP mit fog képviselni az Országgyűlésben, az biztos, hogy a legkonstruktívabb ellenzéki szerep tőlük várható.

Lass Gábor