Cseh Katalin az ATV Egyenes beszéd című műsorában
Hirdetés

–  Orbán kezdjen aggódni, mert ha a Rákosiéhoz hasonló diktatúrát épít, nem lesznek nyugodt nyugdíjas évei – jelentette ki Márki-Zay Péter. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke pedig arra szólította fel a párt szimpatizánsait, hogy tegyenek közzé egy szöveget közösségi oldalukon, amely szerint Orbán Viktor „magyarok ezreit sodorta veszélybe a kórházkiürítésekkel”. – Mutassuk meg, ha be akarják fogni a szánkat, akkor mi, európai magyarok csak még többen és még hangosabbak leszünk. Tegyük próbára minél többen a véleményrendőrség kapacitását, mi nem félünk, jöhet a bilincs – áll a DK közleményében.

Hasonlóan reagált Szél Bernadett is, aki szerint a feltett kérdésekre a kormány nem válaszokat küld, hanem „10 kocsi rendőrt, akik elvisznek minket kihallgatásra”. Hadházy Ákos azt hangsúlyozta, a hatalom az emberek rendőri vegzálásával a társadalmat akarja megfélemlíteni. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere úgy érzi, „sokkal sötétebb pártállam épül”, mint 1989 előtt. Már a nemzetközi szálat is beizzították: A Momentum testvérpártja, a Német Szabad Demokrata Párt képviselője a Bundestagban ítélte el a magyar rendőrség akcióját, és szorgalmazta egy európai jogállami „mentőcsomag” megalkotását.

Álhírektől sem riadva vissza

Az ellenzék a járvány kitörése óta össz­tűz alatt tart minden kormányzati intézkedést, nem törődve azzal, hogy ezzel akadályozhatják az eredményes védekezést, hiszen rombolják a társadalmi bizalmat, és kétségbe vonják az emberek erőfeszítéseit. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője április 28-án az ATV Egyenes beszéd című műsorában a kórházi ágyak felszabadítását így kommentálta: minden „alapvető humánummal szembemegy az, hogy a terápiát megtagadjuk attól, akiknek az életük múlik ezen”. Facebook-oldalán pedig arról írt: a kormány intézkedése „haldokló betegek, magatehetetlen idősek és rehabilitációra szoruló sérültek hazaküldését” jelenti. A Karácsony Gergelyhez közel álló Ez a Lényeg című hírportál április 17-én „tömeges gyilkossági kísérletnek” nevezte az intézkedést. Nem finomkodott Szarvas Koppány Bendegúz, a Momentum önkormányzati képviselője sem, aki közösségi oldalán úgy kommentálta a fentieket: „Megdolgoznak a fiúk a lámpavasért.”

Korábban írtuk

Ezzel párhuzamosan az ellenzéki szavazók internetes visszhangkamráiban már a járvány kitörésekor futótűzként kezdtek terjedni a pánikkeltő rémhírek. Az ORFK egyik hírportálnak eljuttatott április eleji összegzése szerint a kétes eredetű Facebook-posztok „az új koronavírussal fertőzöttek vagy az ennek következtében elhunytak számáról, nem létező gócpontokról, városok lezárásáról állítottak valótlan tényt”, és „a rémhírek többek között ellátatlan vírusfertőzöttek százezreiről, az idős emberek szándékos és tömeges megöléséről, a járvány terjedéséről” tettek közzé valótlanságokat.

Mivel a járvány kezelése általános fegyelmet, valamint a hatóságok és a társadalom harmonikus együttműködését igényli, a kormány lépéshelyzetbe került. A március 30-án életbe lépett koronavírus elleni védekezésről szóló törvény módosította a büntető törvénykönyv rémhírterjesztés tényállását is. Az új passzus szerint „aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A rendőrség május 15-éig 90 esetben indított rémhírterjesztés miatt büntetőeljárást. Az ellenzék természetesen a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának korlátozását, a kormánnyal szembeni kritikus hangok elnémítására tett kísérletet látott a módosításban. A TASZ szerint az új szabályozást az alapvető jogaikat gyakorló állampolgárok ellen használják fel.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Ifj. Lomnici Zoltán

Jogállamban bevett gyakorlat

–  Egy Facebook-bejegyzés esetén a nyomozóhatóságnak azt kell eldöntenie, hogy nagy nyilvánosság előtt tették-e közzé, és alkalmas-e a védekezőintézkedés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására – mondta a Demokratának ifj. Lom­nici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint irreleváns, hogy az intézkedés a későbbiek során eredményes-e vagy sem, azaz nem vizsgálják, hogy a cselekménynek milyen hatása lesz, csak azt, hogy alkalmas-e a védekezést blokkolni. Hozzátette, jogállamban bevett gyakorlat, hogy az ügyészség még az eljárás elején úgy ítéli meg, nem történt bűncselekmény vagy nem bizonyítható, és megszünteti az eljárást.

Az ál- és félrevezető hírek terjesztésének veszélyeire az Európai Unió is felhívja a figyelmet. Április 2-án, az álhírek leleplezésének nemzetközi napján az Európai Parlament közleményében azt írta, az álhírek emberéleteket sodornak veszélybe, és a demokráciára is veszélyesek, a járvánnyal összefüggő valótlan és félrevezető hírek terjesztése pedig megnehezíti a járvány elleni küzdelmet.

Ifj. Lomnici Zoltán egy korábbi nagy port felverő esetet is felidéz, amikor a német állam felségsértési eljárást indított egy műsorvezető ellen, mert Erdoğan török elnökre obszcén kijelentéseket tett, és felhívta a figyelmet arra is, hogy büntetőjogi következményekkel járhat, ha valaki a migrációval vagy a migránsokkal kapcsolatban negatív véleményt fogalmaz meg.

–  A német jogi szabályozás valóban akadályozza a szabad véleménynyilvánítást, mert az, hogy valaki mit gondol a migrációról vagy a török elnökről, senkinek az életét, testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Ráadásul a német felségsértési eljárás megkülönbözteti az állami vezetőket az egyéb személyektől. Magyarországon nincs olyan büntetőjogi kategória, amelyik állami rang alapján különbséget tenne. A magyar szabályozás különleges jogrend idején azt a rémhírterjesztőt bünteti, aki valótlan tényt állít, vagy valós tényt úgy ferdít el, hogy azzal emberek életét, egészségét sodorhatja veszélybe, járványügyi veszélyhelyzetet idéz elő – fejtette ki az alkotmányjogász.

A világban számos példa van arra, amikor nemzetbiztonsági, egészségvédelmi szempontok indokolnak aktívabb rendőrségi szerepvállalást. Például az amerikai Patriot Act (hazafias törvény) nemzetbiztonsági okokból lehetővé teszi az FBI-nak, hogy kihallgassa, aki muszlim oldalakon véleményt nyilvánít, vagy ilyet anyagilag támogat. Ifj. Lomnici Zoltán a magyar rémhírterjesztési tényállást szűkebb körben érvényesülő normának tartja, mint amilyen módon korlátozhatják Németországban vagy az Egyesült Államokban a szabad véleménynyilvánítást. Példának hozta még fel a gyűlöletbeszéd elleni német törvényt, amely szigorúan lép fel, ha a kijelentés a migránsok ellen irányul.

Apokaliptikus víziók

Az ellenzéki rémhír ellenére a demokrácia működik. A kormány részéről megszólaló politikusok megalapozatlannak ítélték a rendőrség rémhírkeltő állampolgárokkal szembeni fellépését. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a rend­őrség tévedett, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár rendőri túlkapásról beszélt, Gulyás Gergely pedig azt mondta, jogállamban előfordul, hogy hibáznak a hatóságok, ilyen esetben kártérítési kötelezettség állhat fenn. Bárhol megtörténhet ugyanis, hogy valakit tévesen gyanúsítanak meg, vagy ártatlanul ítélnek el, de ettől még egyetlen ország sem lesz diktatúra.

Az ellenzék vádjainak persze megvan az oka. A Nézőpont Intézet legújabb közvélemény-kutatása szerint a járványra adott intézkedések felpörgették a kormány népszerűségét. A Fidesz–KDNP országos listájára a biztos szavazók 54 százaléka voksolna, míg az ellenzéki összefogás pártjaira mindössze 38 százaléknyian. A megkérdezettek 72 százaléka elégedett a koronavírus ellen hozott kormányzati döntésekkel, és csak 23 százaléka elégedetlen. A kutatás szerint még a kormánnyal szemben kritikus válaszadók 41 százaléka is úgy gondolja, hogy a vírus ellenében tett kormányzati intézkedések megfelelőek.

Az ellenzék tehát nem tudott profitálni a járványhelyzetből. Hiába vizionált káoszt és társadalmi-gazdasági katasztrófát, muníciót adva ezzel az internetes rémhírterjesztőknek, sem az oktatás, sem az egészségügy nem omlott össze. Sőt, még az utcákon járőröző katonák sem Orbán Viktor katonai puccsát készítették elő, mint ahogy Szécsi Péter Pál, a DK újpesti elnöke állította. Az ellenzék nagy reményekkel futott neki a járványhelyzetnek, de mindannyiszor úgy visszapattantak a falról, mint Kunhalmi Ágnes a csukott ajtóról. Kapóra jött nekik a két téves meggyanúsítás, és most ezzel próbálják mindazt igazolni, amit az állítólagos orbáni diktatúráról összehordtak. Ezzel viszont éppen ők maguk bizonyítják be, hogy Magyarországon jól működik a demokrácia. Hiszen ha nem így lenne, az ellenzéki politikusokat már rég vád alá vonták volna rémhírterjesztés miatt. És a szerencsi és gyulai Facebook-huszárokkal szemben valószínűleg meg is állna a vád.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Kiszelly Zoltán

Kiszelly Zoltán: Az ellenzék leszerepelt a koronavírus kapcsán

–  Minek köszönheti a kormány a népszerűség-növekedést?
–  Szükséghelyzetekben a kormány támogatottsága általában nőni szokott. A koronavírus-járvány kapcsán is ez történt nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Angliában, Németországban is, mert a kormányok jól kezelték a válságot. Néhány kivétel akad, mint például Franciaország és Románia. Klaus Iohannis román elnök pártjának népszerűsége három hónapja zuhan, és a népszerűségvesztését magyarellenes nyilatkozatokkal próbálja ellensúlyozni. A számok alapján az ellenzéki és a bizonytalan szavazók egy jelentős része is támogatja a kormány koronavírus-járvány ellen tett intézkedéseit. Ugyanezt láttuk a rezsicsökkentésnél, a különadóknál vagy a migránshelyzet kezelésénél, amikor nemcsak a jobboldali, hanem a baloldali és a bizonytalan szavazók zöme is egyetértett a kormánnyal.
–  Miért nem tudott az ellenzék profitálni a vírushelyzetből?
–  Az ellenzék folyton leragad a kritikánál, és nem kínál alternatívát, holott ez utóbbi is a feladata lenne. Az ő helyzetük nem változott a vészhelyzet alatt: ugyanazon a szavazótáboron osztozkodnak, új szavazókat nem tudnak megnyerni maguknak. A felmérésből az látszik, az MSZP választóinak egy része a DK-hoz csapódott, a Momentum pedig a Jobbiktól vett el szavazókat. Gyurcsány Ferenc 2004 óta ugyanazt a faék-egyszerűségű kommunikációt követi: akármit mond Orbán Viktor, ő homlok­egyenest az ellenkezőjét állítja. Ez jellemzi a DK-t is, a többi ellenzéki párt pedig ehhez a stratégiához próbál viszonyulni.
–  Hogyan értékeli Karácsony Gergely főpolgármesterségét?
–  Karácsony Gergely a 2010 előtti politikát és arcokat hozta vissza, ő a velünk élő demszkyz­mus. Ami jól működik, az az ő érdeme, ami rosszul, azért a kormány a felelős. Demszky Gábor városvezetése alatt is azt láttuk, hogy a beruházásokra koncentrálnak, miközben az üzemeltetésre minimális energiát fordítanak. A főváros most az elektronikus jegyrendszer bevezetésén vitázik, miközben a működtetési feladatok háttérbe szorulnak, lásd Pesti úti idősek otthona. A főváros a rossz ütemben bevezetett járatritkításokkal nem jeleskedett a válság kezelésében sem.