Az idén több jelentős lépés is történt a bűnmegelőzés területén. A kormány a feladatok koordinációja érdekében májusban létrehozta a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot. Az alakuló ülés utáni sajtótájékoztatón Pintér Sándor belügyminiszter elmondta, az elvárt eredményekhez nem csak a rendőrség munkájára van szükség, az iskolák és a családok közreműködése is elengedhetetlen. Ennek fényében hirdették meg a középiskolai bűnmegelőzési tanácsadói programot, amely az idei tanév kezdetével indult el. Jelenleg száz rendőr teljesít bűnmegelőzési tanácsadói feladatokat az ország kétszáz problémás iskolájában.

– Olyan középiskola szerintem a világon sincs, ahol nincsen probléma. A korosztály sajátossága, hogy konfliktusba keveredik. De más egy elit gimnázium, ahova olyan diákok járnak, akiknek vannak terveik, céljaik, és más egy olyan szakiskola, ahová zömében rossz családi hátterű fiatalok járnak, akik nem tudják, merre induljanak az életben – mondja Németh Ágnes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője. – Azt viszont mi nem tudjuk, pontosan, mi alapján lettek kiválasztva az iskolák, ezeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jelölte ki, mi kész lista alapján dolgoztunk. Volt olyan is, aki visszautasította az együttműködést, de szerintem ezzel nincs probléma. Ha tudunk, szívesen segítünk, de ha nélkülünk is minden rendben megy az iskolában, az csak jó.

A rendőrség szerződést kötött a programban részt vevő iskolákkal. Ebben az együttműködési megállapodásban rögzítették, mit igényel az adott iskola, ettől függ a tanácsadók munkája is. Általában előadásokat tartanak a klasszikus ifjúságvédelmi témákról, de meg lehet őket találni szünetekben is a diákok között. Németh Ágnes azonban több alkalommal is hangsúlyozta, a tanácsadóknak nem feladatuk a rendfenntartás. Bár hivatásos állományú rendőrök, így ha szabálysértést vagy bűncselekményt észlelnek, közbe kell avatkozniuk, de első körben igyekezniük kell pedagógiai eszközökkel megoldani a konfliktusokat.

– Tiszteletben tartjuk, hogy a pedagógus az elsődleges, így amit lehet, iskolán belül kell elrendezni. Mi segíteni mentünk az intézményekbe, nem érdekünk, hogy a kisebb diákbalhék után mindenkit berángassunk a kapitányságra, és feljelentéshegyek szülessenek. A célunk az, hogy ez a generáció megtanulja, mik a határai. Tudatosítani kell bennük, hogy néha kicsit „vissza kell venni”, mert nem biztos, hogy ott van a határ, ahol ők érzik.

A középiskolások nincsenek tisztában sem a jogaikkal, sem a tetteik következményeivel. El kell érni, hogy megértsék, felnőttek már ahhoz, hogy amit tesznek, gondolnak, írnak, azért vállalják a felelősséget, mondja Domonkos Szilveszter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési tanácsadója, aki a győri Eötvös József Általános és Szakiskolában látja el feladatait.

– Előadásaimban a klasszikus ifjúságvédelmi témákból indulok ki, de ha valami különösen nagy gondot okoz az adott osztályban vagy valami miatt aktuális, akkor arról beszélek a diákoknak. És néha a tanároknak is, hiszen volt már olyan, hogy az előadásom után megkeresett az igazgatónő: a következő tantestületi értekezleten tartsak a pedagógusoknak is értekezést az adott témáról.

A tanárok azonban nem mindenhol voltak ilyen lelkesek. Az október eleji pedagógustüntetés egyik követelése az úgymond iskolarendőrség eltörlése volt.

– Az ellenérzés abból fakad, hogy nem ismerik a programot. Nagyon sok helyen elmondtam, hogy nem kardozni megyünk az iskolákba. Az iskolán belüli konfliktusok elrendezését meghagyjuk a pedagógusoknak, mi csak segíteni szeretnénk, ha igénylik. A programban hangsúlyosabb a tanácsadói, mint a rendőri szerep, ezért is van, hogy civil ruházatban és nem egyenruhában látják el feladatukat a munkatársaim – mondja az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője. A média jelentős része azonban indokolatlannak, szükségtelennek és félelmet keltőnek igyekezett beállítani a szeptemberben bevezetett programot.

– Az elején tisztáztam az iskolában, hogy nem folyosóőrnek szegődtem, nem feladatom a fegyelmezés. Ezt mostanra már az is tudja, aki korábban azt hitte, egyenruhában, szigorú tekintettel, gumibotot lóbálva cirkálok majd föl-alá a folyosón. A sugallt fegyveres, egyenruhás, bilincses kép hamis. Nincsenek fémdetektoros kapuk, nincs ruházatátvizsgálás – meséli Domonkos Szilveszter, aki hozzáteszi, ilyen jellegű intézkedésekre szerinte nem is lenne szükség, hiszen az eltelt két hónap alatt egy olyan eset sem volt, mikor közbe kellett volna avatkoznia.

A bűnmegelőzési tanácsadóknak abban is szerepük lehet, hogy a diákokban reális kép alakuljon ki a rendőrségről, hiszen mostanában a rendőrkép a tévéből jön le. Nézzük a CSI-t, a krimisorozatokat, s azt hihetjük, a világon semmi más nem történik, csak embert ölnek. A valóság azonban nem ez. Néha valóban szörnyű, néha viszont vidámabb.

– Kollégáim feladata az is, hogy megmutassák a mai magyar rendőrvalóságot. Hogy elmondják, mi történik akkor, ha valaki bajba keveredik, milyen az eljárási rend. Rá kell jönniük a gyerekeknek, a valóság nem filmszerű, az ügyek nem oldódnak meg egy óra alatt, az elkövető nem lesz meg a vacsora végére – mondja Németh Ágnes.

Az ORFK kommunikációs szolgálata tájékoztatása szerint a bűnmegelőzési tanácsadó elsődleges feladata az iskolába járó fiatalok bűncselekményekkel szembeni fokozott védelme mind az elkövetői, mind a sértetti oldal tekintetében, de kiemelt figyelmet fordítanak a kábítószerrel való visszaélés típusú bűncselekményekre. Sajnos muszáj is, hogy felvilágosítsák a diákokat, hiszen ma a klasszikus drogok mellett terjednek a dizájnerdrogok is, amelyek összetétele nem ismert, nem tudhatja senki, hogy mit vesz be vagy mit szúr magába.

– A rendőrség feladata, hogy a kábítószer-terjesztőket, -termesztőket, -kereskedőket elfogja. De tudomásul kell venni azt is, hogy ma Magyarországon a drogfogyasztás is tiltott. Sőt júliustól már az elterelést sem lehet korlátlanul igénybe venni, ezt is tudni kell. Nehogy azt higgyék, büntetlenül fogyaszthatnak kábítószert. Persze mindenki azt csinál, amit szeretne. Mi a programjainkban is hangsúlyozzuk, hogy egész nyugodtan megtehetsz bármit, csak tudd, hogy annak lesz egy sor következménye, amivel számolnod kell – nyomatékosítja Németh Ágnes.

És hogy miképpen reagáltak a bűnmegelőzési tanácsadók megjelenésére a diákok? Hogy milyen viszonyban vannak egymással a tanulók és a rendőrök?

– Én csak a sajtóban olvastam a negatív véleményeket, azt is a program kezdete előtt. Én nem tapasztaltam hasonlót, mind a tanárok, mind pedig a diákok pozitívan fogadtak. Eleinte volt persze egy-két sanda pillantás, de mára kifejezetten jó kapcsolatban vagyok a gyerekekkel. Előttük megyek az iskolába, így amikor érkeznek, már rögtön látnak, köszönünk egymásnak, odajöhetnek hozzám, mesélhetnek, kérdezhetnek. Ha valamelyik nap nem találkozom velük, másnap kérdezik, hogy merre jártam, ez nagyon jól tud esni. Ma ott tartunk, hogy evidensnek veszik, hogy közéjük tartozom, nem csak a rendőrt látják bennem. Ha kirándulásra mennek, akkor is természetes, hogy meghívnak, én pedig örömmel velük tartok. Ma már személyesen is felkeresnek, hogy tanácsot kérjenek bizonyos kérdésekben. Persze kissé távolságtartók, hiszen tudják, hogy rendőr vagyok, de úgy érzem, bíznak bennem. Ha ezekben az esetekben úgy tudunk beszélgetni, hogy érzem, „átment” az üzenetem, az nagyon tud doppingolni. Ilyenkor tudom, érdemes dolgoznom.

Tóth Eszter