A tárcavezető expozéjában szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni. Alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, 2016-tól egy középfokú nyelvvizsgával lehet majd belépni.

A hallgatói keretszámokat a kormány a felvételi időpontját megelőző évben teszi közzé – mondta, hozzátéve: a számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, és az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe.

A tárca vezetője kiemelte a pedagógusképzés átszervezését. Mint kifejtette: „az osztott képzés nagyon előnytelen volt”, a természettudományos tanárképzés utánpótlása gyakorlatilag megszűnt. Teljesen átszervezik a pedagógusképzést, külön pedagógusképző központokat hoznak létre, gondolva az alsó, a felsőtagozatos, a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre.

A miniszter a jövőre nézve, a törvény elfogadása után fontos feladatnak tartja az egyes képzések áttekintését, a bolognai rendszert ugyanis – mint fogalmazott – nagy sietséggel vezették be.

Réthelyi Miklós ismertette: a felsőoktatás képzési ciklusai az alap-, a mester- és a doktorképzés, a 3,5-4 éves alapképzést egyetem és főiskola egyaránt műveli, folytatása, a mesterképzés elsősorban egyetemeken, míg a doktorképzés egyértelműen az egyetemeken van. Felsőoktatás keretei között folyik még a kétéves a felsőfokú szakképzés, és a szakirányú továbbképzés.

A miniszter részletezte a felsőoktatási intézmények feladatait, szólt arról, hogy ki alapíthat felsőoktatási intézményt, s kitért arra, hogy az egyetemek, főiskolák elismerésüket az Országgyűléstől kapják, míg működési engedélyüket az Oktatási Hivatal adja ki. Jelezte, hogy a javaslat külön melléklete rögzíti az állami felsőoktatási intézményeket.

Új elemként említette, hogy nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. Ez a cím azokat illetheti meg, amelyek a nemzetközi versenyképesség területén eddig is bizonyítottak. Kiemelt színvonalú képzést biztosító intézmények, karok megkaphatják a kutató minősítést, és az alkalmazott kutatási területen nemzetközileg is elismert főiskolák az alkalmazott kutatások főiskola minősítést nyerhetnék el.

A javaslat szól arról, hogy a felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus, elnöke a rektor, tagjainak száma minimum kilenc fő, és összetételét tekintve a hallgatói önkormányzatok legalább 20, legfeljebb 25 százalékáig delegálhatnak tagokat a testületbe.

A hallgatói érdekek képviseletére hallgatói önkormányzatok működnek, amelynek minden tagja választó és választható – folytatta a javaslat ismertetését.

A miniszter jelezte: az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van.

A tárca vezetője kiemelte, az oktatói munkakörök lényegében nem változnak, a betöltésük feltételeit az indítvány részletesen rögzíti.

Szólt arról, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) közreműködik az intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra. A javaslat részletezik a MAB összetételét, az a cél, hogy minden tudomány és kutatási terület érintett legyen tagjai között.

A javaslat kitér a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Doktori Tanács működésére is – derült ki szavaiból.

A felsőoktatási intézmény kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme – rögzítette a miniszter.

Réthelyi Miklós beszélt arról is, hogy 1990 előtt a középiskolát végzett hallgatóknak csak kis százaléka folytatta tanulmányait a felsőoktatásban, ezt követően azonban megháromszorozódott a hallgatók száma, új időszakot elindítva a magyar felsőoktatás életében. Ma már egyszerre kell figyelni a minőségi és a tömegoktatásra – hangsúlyozta. Felidézte még, hogy az elmúlt húsz évben két alkalommal döntött az Országgyűlés felsőoktatási törvényről, megteremtették az egységes felsőoktatást, bevezették a doktori képzést, illetve 2005-től a képzési ciklusokat.

(MTI)