Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Rétvári Bence államtitkár beszédet mond az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen 2021. október 6-án
Hirdetés

Rétvári Bence a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány Mauzóleumnál katonai tiszteletadás mellett rendezett megemlékezésen Magyarország első – 172 éve ezen a napon kivégzett – miniszterelnökére utalva felidézte: Batthyány Lajos minden jogszabályt megtartott, az uralkodó minden utasítását megtartotta, koholt vádak alapján mégis kivégezték.

„Nem kockázat nélküli egy független Magyarország miniszterelnökének lenni, egy független országot védeni és irányítani” – mondta a kereszténydemokrata politikus, aki szerint a magyar történelem „nem mások szabadságának elvonásáról, hanem a saját szabadságunk megvédéséről szól, ezért is nem kell (…) bocsánatot kérnünk”.

Rétvári Bence beszédében idézett az 1848-49-es magyar forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó és az azutáni megtorlást irányító Haynau leveléből is. Az osztrák tábornok arra való hivatkozását, hogy békességet mások tömeges kivégzésével akart teremteni, az emberi gonoszság sűrítményének nevezte.

Hangsúlyozta: azokat, akik törvényesen küzdenek a függetlenségért és szabadságért, csak koncepciós eljárásban, koholt bizonyítékok alapján lehet elítélni. „Nemcsak az igazság, hanem a jog is az ő oldalukon állt” – utalt a szabadságharc hőseire.

A kormánypárti politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar forradalmak célja, ha megkésve is, de minden esetben megvalósult: 1848-49 szabadsága 1867-ben, 1956 szabadsága 1990-ben érkezett el. „Ezeket az eszméket, a magyarok szabadságvágyát sem akkor, sem most eltiporni nem lehet” – hangoztatta, azt is hozzátéve, hogy „a gyásznapoknál sokkal több a diadalunk”.

Rétvári Bence hitet tett amellett, hogy Magyarország ne egy nemzetiség legyen egy nagy birodalomban, hanem egy független nemzet Európa szívében. „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta szavait.

Az eseményen más szervezetek mellett a magyar kormány, Áder János köztársasági elnök és Kövér László országgyűlési elnök, továbbá az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a Kúria és a Magyar Honvédség nevében helyeztek el koszorúkat. Mások mellett Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, és Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezető-helyettese helyezte el az emlékezés virágait a mauzóleumnál.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Korábban írtuk