Gyenge állapotban lévő mellékúthálózat, hiányos közszolgáltatások, a munkahelyek hiánya: nagyjából ilyen okok vezettek a falvak lélekszámának csökkenéséhez, a kistelepülések elsorvadásához az elmúlt évtizedekben. A helyzet megváltoztatását a kormány a Magyar falu programtól várja. Gyopáros Alpárral, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosával beszélgettünk a kínálkozó fejlesztési lehetőségekről.

– A liberális ideológia szerint a falu elavult települési forma, amit fel kell számolni. A szocialista-szabaddemokrata kormányok mindent meg is tettek e cél érdekében, sok keserűséget okozva emberek millióinak. Az Orbán-kormány most átfogó fejlesztési program meghirdetésére készül, hogy teljesen megszüntesse e politika következményeit.

– Ki kell mondanunk, hogy 2010 előtt valóban tervszerű falurombolás folyt. Az önkormányzatok teljes eladósodása, a közszolgáltatások elsorvadása, a munkahelyek eltűnése, az óvodák, iskolák, orvosi rendelők, rendőrőrsök, posták bezárása, az infrastruktúra állapotának drámai romlása jellemezte a falvakat, amelyek lakosságmegtartó képessége egyre gyengült. Annak ellenére történt mindez, hogy a magyar lakosság harmada olyan településeken él, amelyek lélekszáma nem haladja meg az ötezer főt. Alapvető nemzeti érdek, hogy az így kialakult helyzeten változtassunk egy átfogó fejlesztési terv alapján. A falufejlesztési program koncepciójának első változatát szeptember végén le tudjuk tenni a kormány asztalára. A programért felelős kormánybiztosság mellett az önkormányzati érdekvédelmi szervezetek, településvezetők, szakértők sokasága, valamint az érintett tárcák képviselői közösen dolgoznak ezen.

– Néhány részlet már nyilvánosságra került a várható fejlesztési irányokról.

– A program legfontosabb célja, hogy növeljük a falvak népességmegtartó erejét és az életszínvonalat. Ehhez nyilvánvalóan vonzóvá kell tennünk a falusi életformát. Cél, hogy a fiatalok ne hagyják el a szülőhelyüket, a városi fiatal családok pedig szívesen költözzenek akár az agglomerációkon kívül eső településekre is. Ehhez meg kell könnyítenünk az otthonteremtést a falvakban, javítani a munkába járás feltételeit, emelni a közszolgáltatások színvonalát, és kialakítani, megerősíteni a helyi identitást, hogy tényleges kötődések alakuljanak ki a településekhez. Mindez együtt biztosíthatja, hogy az emberek ne kényszerpályákon haladva, hanem szabadon dönthessenek arról, milyen életformát választanak maguknak és családjuknak.

– Nem túlságosan nagy feladat ez egy lendületre?

– Szeretném leszögezni, hogy a magyar falufejlesztési program nem rövid távú terv, és nem egymástól elszigetelt ad hoc fejlesztésekből áll. Ciklusokon átívelő, a lokális viszonyokra figyelő, a helyi lehetőségekre építő koncepciót teszünk le a kormány, az ország asztalára.

– A „falusi csok” beígérése nagy érdeklődést váltott ki. Ezt már a program első lépésének tekinthetjük?

– Valóban, ez is része lesz a programnak. Az otthonteremtés megkönnyítése mellett azonban más célunk is van. Szeretnénk újraéleszteni az egyes tájegységekre jellemző építészeti hagyományokat, amelyeket a szocializmus évtizedeiben kiszorítottak épített környezetünkből azokkal a sátortetős, a falusi tájba nem illeszkedő épületekkel, amelyek abban az időben ellepték a falvainkat. Az elképzeléseink között az is szerepel, hogy 2020. január elsejétől áfa-visszatérítést kapnának azok, akik az építészeti örökségünkhöz illeszkedő házakat építenek.

– Sokan visszariadnak a falusi létformától, mert elérhetetlen távolságra kerülnek a városokban megszokott és könnyen elérhető közszolgáltatásoktól.

– Ez a múlt örökségeként sok régióban ma valóban komoly problémát jelent. Sok helyen hiányzik az orvos, a védőnő, a pedagógus, a körzeti megbízott. Már 2019-től dolgoznunk kell a helyzet megváltoztatásán. Úgy gondolom, egy állami forrásból finanszírozott szolgálatilakás-építési program vonzóvá teheti e településeket a hiányzó szakemberek számára. Bízom benne, hogy a jövő év elején megnyithatjuk azokat a pályázati forrásokat is, amelyek lehetőséget biztosítanak a települések számára orvosi rendelők, óvodák, bölcsődék vagy játszótér, sport­infrastruktúra megépítésére. A hosszú távú elképzeléseink között az is szerepel, hogy a településeken mindenütt elérhető közelségbe kerüljenek a takarékszolgáltatások, a bankautomaták, éppen úgy, mint a kistermelőknek fontos lehetőségek, például a piacok.

– Arról még nem beszéltünk, hogy a kiköltözők és az otthon maradók hogyan jutnak majd el a munkahelyükre, amely valószínűleg egy közeli városban van.

– Naivitás lenne azt képzelni, hogy valaki feladja a magasabb kereseti lehetőséget nyújtó városi munkahelyét a jó levegő és a kiskertben saját kezűleg megtermelt egészséges élelmiszerek kedvéért. Azonban a közlekedés minőségének és gyorsaságának javítása fontos szempont lehet a falura költözés esetében. Ezért dolgozunk egy falusi útalap megteremtésén, amely kiemelten fontos területe lehet a Magyar falu programnak. Ezt a már sikeresen zajló Modern városok program kapcsán is tapasztaljuk. Csak egy jó példa: utóbbiban szerepelt a Győrt Sopronnal összekötő M85-ös gyorsforgalmi út kiépítése. Az út szerencsére már elkészült, és azóta az egész megye közlekedésére komoly hatást gyakorol. Azok a falvak, amelyekre korábban a lélekszámcsökkenés volt jellemző, kezdenek lassan magukhoz térni, és folyamatosan növekszik a népességük is. Bízom benne, hogy amennyiben országszerte kiépül a tervezett gyorsforgalmi úthálózat, amely a megyei jogú városokat összeköti egymással, és eléri az országhatárokat, ez gyökeres változásokat fog elindítani a vidék fejlődésében is. Ez persze nem jelenti azt, hogy lemondhatnánk a mellékúthálózat fejlesztéséről és a közösségi közlekedés megújításáról. Ez ugyan Palkovics miniszter úr asztala, de annyit elmondhatok, hogy a falufejlesztési programnak hosszú távon része kell hogy legyen a vasúti és közúti menetrendek összehangolása, az egységes menetjegyrendszer kiépítése.

– Sokat hallani manapság a szélessávú internethálózat fejlesztéséről. Vélhetően ez is része lesz az infrastruktúra-fejlesztési terveknek.

– Ez így van. Magyarországon minden háztartásnak lehetővé kell tenni, hogy a Digitális jólét program révén csatlakozzon a széles sávú internetelérési lehetőségekhez. A hálózatot éppen ezért nemcsak a falvak határáig, hanem a településeken belül is kiépítjük, vezetékkel vagy mobillal.

– Ön gyakran nyilatkozott különböző orgánumoknak a helyi identitás erősítésének fontosságáról. Épüljenek faluházak?

– Úgy vélem, a kötődés nem magától alakul ki. Fontos, hogy minden faluban legyenek olyan közösségi terek, amelyek lehetőséget adnak az embereknek a találkozásra, a szabadidő közös eltöltésére, a közös élményekre. E terek kiépítését szintén pályázati keretek között képzelem el. De le kell szögezni, nem gigaberuházásokra gondolok. Minden faluban vannak olyan elhagyott, funkciójukat vesztett épületek, amelyek viszonylag olcsón átalakíthatóak ilyen célokra. Érdemes az egyházakkal is tárgyalni arról, bevonhatóak-e a közösségépítésbe például az elhagyott paplakok. És vannak olyan identitáserősítő lépések is, amelyek nem kerülnek pénzbe, csak egy-egy jogszabályt kell megváltoztatni.

– Sokan bíznak benne, hogy a programnak fontos része lesz a munkahelyteremtő gazdaságfejlesztés is.

– A falvak népességmegtartó erejének növeléséhez ez alapvető kérdés. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nagyipart kell telepíteni minden falu határába. Elsősorban az egyes térségi adottságoknak megfelelő fejlesztési programokon dolgozunk. Azt is látni kell, hogy a gazdaságfejlesztésben és a munkahelyteremtésben kulcsszerepet kell játszaniuk a kisvárosoknak. A Magyar falu program elfogadása után a kisvárosokat érintő fejlesztési program kidolgozását is el szeretnénk indítani a lehető legrövidebb időn belül, akár már az idén.

– Sokféle, a fejlődést szolgáló, januárban nyilvánosságra kerülő pályázati lehetőségről beszéltünk eddig. Kiket részesítenek előnyben az első körben?

– Mint említettem, a legfontosabb célunk, hogy erősítsük a falvak népességmegtartó erejét az ötezer fő alatti települések esetében. Első körben azokat a településeket vonjuk be a fejlesztésekbe, ahol a legnagyobb volt a népességelvándorlás, ahol gyorsan meg kell állítani a hanyatlást.

– Sok település azért nem pályázott eddig sem, mert adóbevétel hiányában képtelenek előteremteni az önerőhöz szükséges pénzt. Velük mi lesz?

– Jól működik a Belügyminisztérium pályázati rendszere, amelyben a település adóerő-képességét veszik figyelembe. Ez jó minta, ami azt jelenti, hogy a jelentős adóbevétellel nem rendelkező önkormányzatoktól a Magyar falu program pályázatai során sem kérünk önerőt a kormány támogatása mellé.

– Sokan állítják, a falufejlesztési programra évi 450-500 milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy belátható időn belül eredménnyel járjon. Ön egyetért ezzel?

– Azt hiszem, ez túlzott elvárás. Bízom benne, hogy hazai forrásból évi 100-150 milliárd forintot tudunk költeni e célra, hasonlóan a Modern városok program előirányzataihoz. Az is remélhető, hogy EU-s források is rendelkezésre állnak majd a 2020-ban kezdődő új uniós költségvetési ciklusban. Ciklusokon átívelő programról van szó.

– Az egyes tárcák szóvivői szinte hetente jelentenek be új fejlesztési terveket. Az ön irányítása alatt fut a Modern városok program is. Hogyan fognak ezek működni? Egymás mellett dolgozik mindenki a maga fejlesztésén, vagy lesz átjárás, összehangolás az egyes területek között.

– Ezek a fejlesztési programok nem egymástól függetlenül készülnek. A kormánybiztosság és az én feladatom az, hogy a különböző területeket összehangoljuk, közvetítsünk az érintett felek között. Mindannyian tudjuk, hogy csak akkor lesz eredményes a munka, ha valamennyi érintett tárca együtt dolgozik a sikerért. A Magyar falu program és a Modern városok program ezért igazi csapatjáték, amelyek célja az ország legnagyobb vidékfejlesztési programjának sikerre vitele. Szerintem jó úton haladunk efelé.