Fotó: MTI/Kovács Attila
Hirdetés

A képviselő szerint ez nem focimeccs, nincsenek győztesek és vesztesek, itt csak vesztesek vannak, a kérdés az, hogy a veszteségeket a következő években mennyire tudják minimalizálni.

Közölte azt is, Magyarország nem tett semmit azért, hogy 2013-ig csökkent az ország széndioxid-kibocsátása 1990-hez képest, ez a nehézipar összeomlásának és a 2008-as világgazdasági válságnak köszönhető. Szerinte 2014 óta több mint 5 százalékkal emelkedett Magyarországon a kibocsátás; 2014-re elértük a negyven százalékos csökkentést, most már csak 32 százaléknál tartunk.

Rettentő drágának nevezte a paksi beruházást, amelyet szerinte nem szabad megépíteni és egy olyan országgyűlési határozat elfogadását sürgette, amelyben rögzítik a klímavédelemmel kapcsolatos feladatokat.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki képviselők a klímavédelem területén folyamatosan ostorozzák a kormányt, miközben nem tesznek semmit. Kijelentéseikkel azt palástolják, hogy nincs érdemi javaslatuk és csak kullognak a kormány ezidáig megtett intézkedései után – hangoztatta.

Szerinte az EU által tervezett, 2050-re elérendő karbonsemlegesség Magyarországnak 50 ezer milliárd forintba, azaz évente minden állampolgárnak 170 ezer forintjába kerülne. Közölte, a tanácsi ülésen sikerült elérni, hogy a klímavédelmi szabályokat ne a szegényebb országokkal, emberekkel fizetessék meg.

Elmondta, tavaly nem a kibocsátás, hanem a GDP emelkedett közel öt százalékkal, az üvegházhatású gázok kibocsátása tavaly 0,6 százalékkal csökkent.