Fotó: MTI, archív, szerk.
Fotó: MTI, archív, szerk.
Hirdetés

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy míg a brit parlament klímavészhelyzetet hirdetett, a német kormány pedig klímakabinetet hozott létre, addig Magyarországon a kormánytöbbségnek nagyon ellentmondásos a viszonya az éghajlatváltozáshoz: nem látni, hogy ennek megakadályozásáért a kormány mindent megtenne.

Szerinte az Országgyűlés olyan klímastratégiát fogadott el, amely nem megfelelő adatokra épül, abban nincsenek konkrét számok, eszközök, intézményrendszerek és források, nincs hozzá még cselekvési terv sem. Itt az ideje, hogy színt valljon a kormány, akar-e a klímaváltozás megállítása érdekében klímatörvényt, hajlandó-e előkészíteni azt, hogy a magyar gazdaság karbonsemleges pályára álljon – firtatta.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő nyitott kapukat dönget, a kormány ugyanis elkötelezett a klímavédelem, a klímaváltozás mérséklése mellett. Visszautasította, hogy a klímastratégia nem megfelelő adatokra épül.

Az államtitkár több intézkedést is felsorolt, hogy igazolja, a kormány mennyi mindent tett a klímaváltozás megakadályozása érdekében. Magyarország az elsők között ratifikálta a párizsi klímaegyezményt, energetikai korszerűsítést célzó programok indultak – sorolta. Azt kérte az LMP-től, támogassa a paksi atomerőmű-beruházást, amely „a szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb ellensége”, mert a két új blokk „12 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást spórol meg”.