A bánya és az erőmű gondolata két évvel ezelőtt merült föl először, ekkor kért engedélyt kutatófúrásokra az úgynevezett toronyi lignitmezőn a Nógrádszén Kft. Tavaly a Veszprémi Bányakapitányság, majd az Országos Bányászati Hivatal is elutasította a kérést, ezért a kft. bírósághoz fordult.

A nardai tüntetésen több ezer ember jelent meg. Ott voltak Jákról, Horvátlövőről, Felsőcsatárról, Pornóapátiból, Bozsokról, Dozmatról, Vaskeresztesről, Náraiból, Toronyból, sőt a megyeszékhelyről, Szombathelyről is, de voltak, akik Budapestről érkeztek. Mivel ez a régió földrajzilag átnyúlik a magyar-osztrák határon, a Várdvidékről (Burgenland) is érkeztek tüntetők. Képviseltette magát a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom éppúgy, mint a Fiatal Baloldal szombathelyi szervezete vagy a kőszegi Fidesz, részt vett a tiltakozó megmozduláson az integrális ökológiát a pártok között egyedüliként zászlajára tűző Patrióta Ifjúság küldöttsége, sőt a tömegben felfedeztük Hende Csabát, a polgári körök mozgalmának országos koordinátorát is.

A tüntetést a „Se bánya, se erőmű” szlogen jegyében a Vasi Lignitszelídítő Egyesület szervezte, amelynek elnöke Narda polgármestere, Horváth Sándor. Mint Böröcz Miklós környezetvédelmi szakmérnöktől, a szervezet elnökségi tagjától megtudtuk, ez egy civil szerveződés, amely néhány hónapja jött létre a tervezett bánya és hőerőmű létrejöttének megakadályozásáért. Az egyesület tagjai 3 hét alatt több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze a tervezett beruházás ellen.

Lignicht!

A tiltakozás egyesítette az országos politikában egymásra acsarkodó politikai pártok helyi szervezeteit, Markó Péter, a megyei közgyűlés fideszes elnöke éppúgy ellenzi a környezetromboló bánya ötletét, mint dr. Ipkovich György, Szombathely baloldali polgármestere. Úgy tűnik, a regionális tiltakozás az országos politikáig is elhallatszik, hiszen Nardán megjelent és beszédet is mondott Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, aki leszögezte, az Alpokalján nincs helye lignitbányászatnak.

A tüntetés nem nélkülözte a látványos elemeket, megcsodálhattuk például a szombathelyi Magor Íjászegyesület tagjainak korhű ruháit, a legnagyobb sikert azonban az a tánckoreográfia aratta, amelyben három pannon vitéz, az arany-, az ezüst- és a rézkirályfi legyőzte a lignitbánya sárkányát, amelyet egy markológép testesített meg. A magyar nyelvű transzparensek mellett voltak német és horvát feliratok is, jelezve, hogy ez ősidők óta többnyelvű, több kultúrájú, de hagyományaihoz ragaszkodó régió. A legszellemesebb ezek közül a német „Lignicht!” felirat volt.

A tiltakozás napján a Vas megyei közgyűlés kihelyezett ülést tartott Nardán. A testület úgy döntött, él felterjesztési jogával és javasolja az Országgyűlésnek az Országos Területrendezési Terv módosítását olyképpen, hogy az érintett térség kapja vissza korábbi természeti területi besorolását. Ez a státus jogilag lehetetlenné tenné a lignitbánya megvalósítását. Mint Markó Péter, a megyei közgyűlés elnöke kijelentette, a kulturális tájvédelemnek nagy hangsúlyt kell kapnia.

A tüntetést a nardai Verasztó Borozóban sajtótájékoztató követte, amely azonban nem zavarta a reggel óta ott tartózkodó, láthatóan emelkedett hangulatba került osztrák tiltakozók népes és nem épp visszafogott társaságát. Szerencsére azért a hangosítás segített a dolgon, így mindenki tisztán érthette Burgenland tartományfőnöke, Hans Niessl világos szavait, aki emlékeztetett, hogy az elmúlt években számos közös osztrák-magyar kulturális és gazdasági beruházásra volt példa a térségben. A tartományfőnök leszögezte, a pannon élettérnek infrastruktúrára van szüksége, nem korszerűtlen ipari technológiára. Hans Niessl kijelentette, a gazdasági és a környezetvédelmi érdekeknek kéz a kézben kell haladniuk. A politikus emlékeztetett, hogy a Kiotói Egyezmény értelmében 2012-ig 13 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátott gázmennyiséget, márpedig a rendkívül környezetszennyező ligniterőmű nem felel meg ennek az előírásnak.

Erwin Schranz, a burgenlandi parlament elnöke elmondta, hogy 20 évvel ezelőtt Ausztriában akartak ligniterőművet építeni, ám a tiltakozások hatására a tervből nem lett semmi. Az elnök kijelentette, a régiót meg kell őrizni a jövő nemzedékek számára. Hozzátette, kommunista diktatúrában lehet a polgárok akarata ellenére erőművet építeni, demokráciában azonban nem.

Brutális és gazdaságtalan

Energetikai szakértők szerint a lignittüzelésű erőművek rendkívül környezetszennyezők, emellett nem gazdaságosak. A lignit nem más, mint a kőszén egyik fajtája. Megkeményedett növénytömegről van szó, amelynek tiszta széntartalma 25 és 45 százalék között van, azaz adott mennyiségű lignit elégetésekor ennyi százalék hasznosítható energiatermelésre, a többi úgynevezett salakanyag. Fűtőértéke 6,28 megajoule, körülbelül egyötöde a faszénének vagy a földgázénak.

A lignitet külszíni fejtéssel termelik ki, hatalmas krátereket vájva a felszínbe. Aki látott már külszíni fejtésű bányát, az tudja, hogy leginkább holdbéli tájra hasonlít, a kráterek mélysége 20-30 métertől akár 150 méterig terjedhet. A külfejtés vízelvonással jár, minél mélyebbre hatolnak kitermelés közben, annál nagyobb területről tűnik el a víz. Ez a szakértők szerint talajeróziót okoz és elszennyezi a vízkészletet. A gazdaságosság szempontjából figyelemre méltó tény, hogy a lignit nem összefüggően, hanem szigeteket alkotva, úgynevezett telepes szerkezetben helyezkedik el, így a gépeket folyamatosan mozgatni kell, ami sok pénzbe kerül, ráadásul a lignitréteg bizonyos vastagság alatt hasznosíthatatlan.

Visontán, ahol lignittüzelésű hőerőmű működik, körülbelül 10 méter vastag a lignitvagyon, ám az egy méternél vékonyabb részek veszendőbe mennek, mert nem tudják őket kellőképpen különválasztani a fedőrétegtől. Így a visontai erőműben körülbelül 7 százalékos a hasznosítási arány. A környezetszennyezés viszont ijesztő, az erőműből sok káros anyag kerül a levegőbe. A szénhidrogének rákkeltők, a kéntelenítőt csak tavaly helyezték üzembe. A füst Visontán a kémény körül 50 kilométer sugarú körben terjed szét. Az erőmű „hatósugarában” négyzetkilométerenként évente 230 tonna káros anyagot lövell a levegőbe. Mindez nemcsak egy-egy táj kulturális, természeti képét teszi tönkre visszafordíthatatlanul, hanem súlyosan veszélyezteti az ott élők egészségét is, miközben – mint az energetikusok és a környezetvédők mondják – az ezzel a technikával nyerhető energia egyszerűen nincs arányban a kártétellel. A vasi tájon egyedülálló szépségű középkori templomok, vaskori halomsírok találhatók, amelyeket az ipari tevékenység veszélybe sodorna.

A nardai tüntetés több szónoka hangsúlyozta, hogy a megújuló energiaforrások felé kell fordulni, hiszen ez a jövő útja. A nap-, a szél-, a vízenergia hasznosítása környezetbarát és sokkal olcsóbb, mint az elavult, egészség- és természetkárosító ipari szörnyek. Ausztria energiaigényének 70 százalékát már megújuló energiaforrásokból elégíti ki. A szeles vasi vidék kiválóan alkalmas lenne szélerőművek építésére.

A megújuló energiaforrások pártján áll az integrális ökológiát hirdető Patrióta Ifjúság is. Fiedler Bálint, a párt környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője szerint elemi érdekünk, hogy az épített és természetes környezetet, valamint az egészséget súlyosan károsító, elavult technológiák helyett végre tiszta, környezetbarát megoldásokat alkalmazzanak. Fiedler Bálint a megújuló energiaforrások mellett az atomenergiát is ilyennek nevezte, hiszen egy atomerőmű károsanyag-kibocsátása gyakorlatilag nulla. Megfelelő, szakszerű alkalmazás esetén pedig a paksi üzemzavarhoz hasonló esetek elkerülhetők. Az Európai Unió környezetvédelmi előírásai is a megújuló energiaforrások használatára ösztönöznek – mondta a környezetvédelmi munkacsoport vezetője.

Peres felek

A lignitbányát és a hőerőművet a salgótarjáni Nógrádszén Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltató és Környezetvédelmi Kft. szeretné megvalósítani Vas megyében. Az 1993-ban magánszemélyek által alapított cég fő tevékenysége a külfejtésű széntermelés és -értékesítés. Jelenlegi tulajdonosai 50-50 százalékban a Black Diamonds Kft. és a Rudolf és Hande Kft. A Black Diamonds Kft. ügyvezetője Nagy Oszkár István, aki magánszemélyként a Nógrádszén Kft. alapítója is volt. A Rudolf és Hande Kft. tulajdonosai 50-50 százalékban Halada Rudolf Alexander és Hande Mecbure Halada, ők ciprusi állampolgárok. A Nógrádszén Kft. tehát felerészben ciprusi tulajdonú cég.

Mint említettük, a kft. nem kapott engedélyt próbafúrásokra, ezért pert indított az Országos Bányászati Hivatal ellen. A Veszprém Megyei Bíróság szeptember 4-én elnapolta a tárgyalást, így továbbra sem került pont a történet végére.

A cég az ellenállás hatására kampányba kezdett, képviselői munkahelyteremtő beruházásról beszéltek. Ám mint kiderült, ilyesmiről szó sincs, hiszen a kitermelés és a feldolgozás elektronikusan vezérelt lenne, így nem beszélhetünk komoly munkahelyteremtésről.

Nagy Oszkár István, a Nógrádszén Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, cége is foglalkozik a megújuló energiaforrásokkal, ám Magyarország energiaszükségletének csak töredékét lehet ilyen módon kielégíteni. Az ügyvezető leszögezte, ha a vasiak nem akarnak lignittüzelésű erőművet, akkor az nem fog megépülni. Nagy Oszkár megjegyezte, a látványos tiltakozásra nincs szükség, hiszen a Nógrádszén Kft. nem ellenségként menne Vas megyébe. A cégvezető úgy véli, jogilag mindenképpen meg kell kapniuk az engedélyt a próbafúrásokra, már csak azért is, mert a mobil fúrótorony nem számít építménynek.

Nagy Oszkár szerint egyébként a ligniterőmű környezetbarát. Arra a kérdésünkre, hogy vajon mi lehet az oka a vasiak vehemens tiltakozásának, az ügyvezető azt válaszolta, cége nem mutatkozott be a helyieknek, nem folytattak megfelelő kampányt, azaz a marketingtevékenység hiányos volt.

Mint említettük, a Nógrádszén Kft. a próbafúrási engedély megtagadása miatt beperelte az Országos Bányászati Hivatalt. Szeptember 4-én a Veszprém Megyei Bíróság elnapolta a tárgyalást, így egyelőre nem tudni, fúrhat-e majd a cég. Marad tehát a bizonytalanság. A nardai demonstráció azonban bebizonyította, a polgári önszerveződés, az összefogás jelentős erő, amely ellensúlyt képezhet a megkérdőjelezhető ipari érdekekkel szemben.