A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a Civil Együttműködési Tanács (CET) első plenáris ülésén úgy fogalmazott: a magyar Országgyűlés mindenki Országgyűlése függetlenül attól, hogy a történelem viharai hová sodorták.

Kiemelte: a magyar kormány felépítette a nemzetpolitika szerkezetét, de csak váz marad, ha nem töltik meg tartalommal. Ezért arra bíztatta a civil szervezeteket éljenek a lehetőséggel, a magyar élet minden területén legyenek ott, vállaljanak feladatot.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az, hogy magyarok vagyunk, hogy egy nemzethez tartozunk, „nem valamiféle szabadidő tevékenység, nem valamiféle hobbi, hanem a természet és a teremtés rendje által adott állapotbeli kötelesség”, és „küldetésünk van a nemzet felé”.

Fontos tudni és tudatni, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan érték, amit csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek.

Ha eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb egy sajátos dallammal, hanggal – fogalmazott, hozzátéve: ezért a magyaroknak elsődleges kötelessége, hogy saját magyarságukat megőrizzék és felmutassák.

Semjén Zsolt szerint kétféle tévedés van a nemzet gondolatáról, az egyik, kozmpolita tévedés, amelyik tagadja a nemzetet. Az az ideológia, amely tagadja a nemzet értékét, egyben „antropológiai tévedés” – tette hozzá.

Ugyanígy antropológiai tévedés az a felfogás, amely szerint egy nemzet vélt életjoga alapján tagadja más nemzetek létezéséhez való alapjogát. A keresztény emberek nem tudják elfogadni egyik felfogást sem – hangsúlyozta.

A miniszterelnök-helyettes leszögezte: a magyarok soha nem kértek olyat, ami más nemzetek ellen irányul.

„Amikor megakarjuk őrizni magyarságunkat, értékeinket az őseinket kapott nyelvünket, kultúránkat, történelmünket, egyúttal az egyetemes emberiségnek teszünk szolgálatot” – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.

Kulcsfontosságúnak tartotta, hogy amellett, hogy a magyar nemzet kultúrnemzet, Szent István óta közjogi nemzet is. Amikor az állampolgárság lehetővé tételével közjogilag egyesítették a magyar nemzetet, hűségesek voltak a Szent István-i örökséghez – emelte ki.

Leszögezte: a közjog akkor is egyben tartotta a magyar nemzetet, amikor a történelem viharai miatt politikai értelemben szét kellett volna esnie. A magyar kormány számára a legfontosabb a nemzet közjogi egyesítése, így minden magyar teljes értékű állampolgárságot kaphat, beleértve a szavazati jogot is.

Szólt arról is, hogy év végére meglesz a kétszázezredik állampolgársági kérelem, és a százezredik magyar állampolgár is leheti az állampolgársági esküt.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár azt mondta, hogy a XXI. században a civil szféra, az alulról jövő, öntevékeny kezdeményezések nem csupán életképes szervezetek, hanem kitörési pontok is. Kiemelte: a civil kezdeményezések mindig rámutatnak arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek fenntarthatóvá tehetik mind globális, mind lokális környezetünket, kapcsolódási pontot teremtenek a legalacsonyabb szinten megfogalmazódó érdekek és a döntéshozatal között.

Hozzátette: ha arról beszélnek, mi a civil társadalom helye a nemzetpolitikában, akkor a válasz, hogy a magyar identitástudat erősítse, és az, hogy hozzájáruljon egy saját lábán álló, öngondoskodó magyar közösség kialakulásához. A kulturális értékek ápolása, a jogérvényesítés, civil kontroll, illetve a szakmai érdekérvényesítés mind a civil szervezetek keretében valósul meg – jegyezte meg a helyettes államtitkár. Szólt arról is, hogy a civil szervezetek véleményformáló tényezők, és amit tesznek, mondanak, az iránymutatásul szolgál az őket körülvevő közösség számára.

Kiemelte: a magyar közösségek számára elengedhetetlen jogaik megismertetésére, azok magabiztos használata: ez a civilek feladata is. Sajnos ugyanis van olyan eset, amikor nem elégséges, hogy egy adott állam biztosítja a kívánt jogi keretet – mondta Répás Zsuzsanna

A tanácskozást levélben köszöntötte Schmitt Pál köztársasági elnök. Kiss Norbert társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezető tolmácsolva az államfő szavait kiemelte: a tanácskozáson 350 kárpát-medencei társulás képviselteti magát, és mintegy 10 ezer nézőpontját.

A magyarok összetartozása itt is kézzel fogható – fogalmazott, hozzátéve: a találkozó erénye lehet, hogy a határon túli és inneni szervezetek között szétszórtan, olykor elszigetelt meglévő együttműködés intézményes legyen. Így közösen léphetnek fel a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, egyeztetéseken.

Hozzátette: a civil együttműködési tanácskozásban is elsősorban nem a szervezeteket, hanem az embereket kell egyesíteni. A civil kiállás legfontosabb polgári erények egyike, nagy szükség van az Önök tudatos, közösség- és nemzetépítő munkájára – zárta sorait a köztársasági elnök.

Szászfalvi: a válság leküzdéséhez elengedhetetlen az identitás megerősítése

A jelenlegi válság leküzdéséhez elengedhetetlen, hogy megerősítsük identitásunkat és közösségeinket, őrizzük hagyományainkat, ismerjük múltunkat, mert csak így válhatunk erősebbé a válság utáni időszakban – mondta Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár pénteken Budapesten.

A Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) első plenáris ülésén Szászfalvi László úgy fogalmazott: ebben a munkában az egyházak és a civil szervezetek megkerülhetetlen szövetségest jelentenek, a polgári-nemzeti-keresztény politikának feltétlenül támaszkodnia kell a civil szféra társadalmi erejére és az egyházak által közvetített értékekre.

Meglátása szerint a valódi kérdés jelenleg az, hogy az egyházak, a civil szektor és a kormányzat hogyan tud együttműködni a közjó megvalósításában, „hogyan tudunk együtt értékalapú, ugyanakkor modern, szilárd erkölcsi alapokon álló válaszokat adni az újabb és újabb kihívásokra”.

Az önkéntesség európai évében különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy az egyházak és a civil szervezetek az önkéntesség fontos tényezői, bennük valós demokratikus mintákat sajátíthatnak el a felnövekvő generációk, és „a magyarságunk értékeinek megbecsüléséhez nagy mértékben hozzájárulnak” – mutatott rá az államtitkár.

Az új civil törvényről szólva elmondta: ezzel a jogszabállyal a civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra, kevesebb adminisztrációra, az állampolgárok pedig a civil szervezetek közpénz-felhasználásával kapcsolatban megnyugtató garanciákra támaszkodhatnak.

A törvény létrehozza a nemzeti együttműködési alapot, amely költségvetési támogatást biztosít a civil szervezetek és azok együttműködései számára, működésük és szakmai programjaik megvalósításához – tette hozzá.

Szászfalvi László kormányzati célnak nevezte a folyamatos konzultáció biztosítását az anyaországi és a külhoni magyar civil szférával, melynek keretében a nemzet és a közjó érdekeit a közösen megfogalmazott célok alapján határozzák meg, s a folyamatos konzultáció egyik meghatározó fóruma lehet a CET is.

Az államtitkár utalt az alaptörvényre, miszerint Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, valamint hangsúlyozta: a kormányzat egyházakkal kapcsolatos elkötelezettsége is az alaptörvényen alapul.

Beszélt arról is, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány egyházakat érintő diszkriminatív szabályozásait a mostani kormány felszámolta, a velük való dialógust helyreállította. Egyebek mellett újraindították a szentszéki-magyar vegyes bizottság tanácskozásait, valamint a lokális egyházi kapcsolatokat is kiépítették. Történelmi eredményként értékelte, hogy ma már minden határon túli magyar egyházi szolgálatot végző lelkész megkapja a megfelelő támogatást, amivel helyreállt az egyházi intézmények egyenlő finanszírozása – hívta fel a figyelmet.

(MTI)