Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést a Belügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Legfőbb Ügyészség és a Kúria vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának hetedik évfordulóján tartott rendezvényen, hétfőn az Országházban. Az eseményen – amely a korrupció elleni küzdelem december 9-i világnapjához kapcsolódott – az állami vezetők az intézményi összefogás fontosságát is hangsúlyozták.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban pedig a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank.

Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: jelentősen előreléptek a korrupció visszaszorításában, ebben pedig fontos szerepe volt az oktatásnak, mert – szavai szerint – az teszi lehetővé, hogy a felnövő generáció „mentes legyen az ilyen gondolatoktól”.

Úgy fogalmazott: az önkormányzatokat is kivonják „a korrupció kísértése alól”, a tervek szerint országossá szélesítik az önkormányzati ASP-rendszert – amely egységes felületen, felhőalapú szolgáltatásként teszi elérhetővé a helyhatóságoknak a feladataik ellátásához szükséges alkalmazásokat -, nyomon követhetővé téve az önkormányzati költéseket. A hivatásos állományt a felvételi vizsgálattal szűrik.

Fontosnak nevezte a belügyminiszter „a kísértés kizárását”, az ügyfél és az ügyintéző szétválasztását térben és időben, amit az elektronikus ügyintézési rendszer tesz lehetővé. Hozzátette: így működik például a közlekedési szabályszegések elbírálása, a tehergépjárművekre bevezetett elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), az elektronikus menetlevél, a tengelysúlymérés, és a pénztárgépek bekötése az adóhivatalhoz.

Leszögezte: a korrupcióellenes küzdelemben elért eredmények megkérdőjelezhetetlenek, mert nem emberi tevékenységhez, hanem informatikai rendszerhez kötődnek.

Handó Tünde, az OBH elnöke hangsúlyozta: mindenki arra vágyik, hogy ügyében pártatlan és tisztességes bírósági eljárás legyen; a pártatlansághoz kell biztosítani a bírák szervezeti és egyéni függetlenségét. Mint mondta, 2012-ben megjelent az integritás stratégiai célként az OBH-nál, azóta pedig hatályba lépett a Bírák Etikai Kódexe és az integritási szabályzat is.

Közölte, az online kapcsolatok kiterjesztése miatt hozzákezdtek az informatikai biztonsági szabályzat megújításához. Az OBH elnöke kiemelte, a bíróságok rendszeres résztvevői az Állami Számvevőszék integritás-felméréseinek. A 2017. éves jelentés szerint jelentősen nőtt a kontrollindex-mutató értéke, amely valamennyi intézménycsoport közül a legmagasabb, több mint 83 százalék volt – tette hozzá.

Kitért arra is: a nagy ügyekben eljáró bírók számos külső és belső, fizikai és pszichés támadás elszenvedői, nekik szeretnének támogatást adni az integritásuk megőrzésében.

Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese azt mondta, jelentős eredményeket értek el a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemben és a szervezeti integritásban. Szavai szerint a magyar ügyészség kifejezetten aktív szereplője az Eurojustnak, amelynek közös nyomozócsoportjai minden eddiginél hatékonyabb eszközt jelentenek a határokon átnyúlóan, szervezetten működő bűnelkövetők ellen.

Hozzátette: kiváló és folyamatos a munkakapcsolat az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával (OLAF); valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, elrendelték a nyomozást, ha pedig már folyamatban volt, akkor az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták. Az OLAF eddigi 38 ajánlása, négy jelzése és egy zárójelentése nyomán indult nyomozások eredményeként eddig tíz ügyben emelt vádat az ügyészség, és három elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság – tette hozzá. Tíz ügyben megszüntették a nyomozást, egy ügyben pedig úgynevezett feltételes ügyészi felfüggesztés történt, amely szintén a büntetőjogi felelősség megállapítását jelenti. Ezzel a magyar ügyészség az uniós átlagot – 32,7 százalékot – meghaladó eredményt, 58,1 százalékot ért el a vádakat és megszüntetéseket tekintve.

Mint mondta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által végzett megbízhatósági vizsgálat idén 17 büntetőfeljelentést eredményezett.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt: rendszeresen felülvizsgálják a belső szabályzatokat, hogy egyetlen tevékenység se legyen „szürke zóna”, ahol nincsenek egyértelműen meghatározva a feladatok és felelősök. Példaként említette, hogy megújult a Kúria esélyegyenlőségi terve, módosult a belső ellenőrzési kézikönyv, hatályba lépett a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének szabályzata.

Kiemelte: a szabályzatok nyomán – a tanácskozási titkokat leszámítva – a legfőbb bírói fórum tevékenysége átlátható és nyomon követhető.

Mint mondta, a Kúria és így a büntető ítélkezés a korrupció kriminalizálásával is kiveszi a részét a korrupcióellenes küzdelemből, a megbízhatósági vizsgálatokkal kapcsolatban két elvi határozatot is közzétettek idén.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kijelentette: eredményes a központi intézmények együttműködése a korrupció elleni küzdelemben, Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is „tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés”.

Domokos László elmondta, a korrupciós veszélyek megelőzése érdekében fontos a központi intézmények együttműködése, ennek érdekében a számvevőszék az Országgyűlés felkérésére 2007-ben elindította a közpénzügyi vezetőképzést; a képzési program kiterjed a szociális- és gyermekvédelmi intézmények, az önkormányzati, illetve az állami tulajdonú vállalatok vezetőire.

Az ÁSZ elnöke felvette: általános az a szakmai vélekedés, hogy a korrupció a gazdasági növekedés egyik legfőbb gátja. A korrupcióval terhelt országokban rendszerint lassul a gazdasági növekedés, csökken a termelékenység, visszaesnek a beruházások.

Leszögezte: a magyar gazdaság az elmúlt években ezzel homlokegyenest ellentétes fejlődést mutatott. Az ÁSZ elnöke – aki a Költségvetési Tanács tagja is – felhívta a figyelmet: Magyarország európai összehasonlításban is kiemelkedő növekedési rátát mutat, az idei harmadik negyedévben 5 százalék fölött volt a hazai gazdaság bővülése üteme, miközben bővülnek a beruházások, csökkennek az adók, nő a lakossági fogyasztás és igen alacsony szintre csökkent a munkanélküliek száma.

Kijelentette: Magyarországon az elmúlt időszakban a hatalmi ágak mindegyikében kiépültek azok a rendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek megelőzéséhez, a magyar közszférában erősödik a korrupciós helyzetek elleni fellépés.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke azt emelte ki, hogy a jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat megsértőkkel szemben, és olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek az integritás megerősítését és a korrupció megakadályozását szolgálják.

A jegybanki alelnök arról is szólt, az MNB már három éve vesz részt a Nemzeti Korrupcióellenes Programban, ezt segíti az is, hogy a jegybank hatósági eljárásaiban idén áttért az elektronikus ügyintézésre, ami nagyban növeli az adatkezelés, az archiválás biztonságát, a folyamatok nyomon követését.

Az MNB felügyeleti területe a jogi és felügyeleti szervezeti egységek 2017. évi szétválasztásával, a digitális adatelemzésen alapuló felügyelési módszerek kialakításával is erősítette az intézményen belüli kontrollok érvényesülését. A jegybank a felügyeleti és fogyasztóvédelmi szervezeti egységeitől elkülönülten, egy külön területtel folyamatosan végzi a belső eljárásrendek és szabályzatok felülvizsgálatát is.

Hamarosan új kihívások előtt áll majd a pénzügyi rendszer, a digitalizáció elterjedésével és az azonnali fizetési szolgáltatások bevezetésével – hívta fel a figyelmet Windisch László. Emiatt a jegybank tovább erősíti az átláthatóságot és a nyomonkövethetőséget a hazai pénzpiacokon.

Nagyon jelentős változást jelenthet a felügyelt intézményekről szóló törvényekben az is, hogy a piaci szereplők könyvvizsgálatát csak az arra megfelelő minősítéssel rendelkező auditorok végezhetik el.

Rámutatott: az új szabályozók alapján a pénzügyi intézmények kötelesek belső kockázatértékelést készíteni a pénzmosással, az úgynevezett terrorizmus-finanszírozással kapcsolatos kockázatok feltérképezésére is – jelezte Windisch László.

Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke rámutatott: a hatóság a közbeszerzési hirdetmények jogszerűsége mellett – Európában egyedülálló módon – a megkötött szerződések teljesítését és azok módosítását is ellenőrzi, ha erre vonatkozóan jogorvoslati kezdeményezés érkezik.

Elmondta, a hatóság egyik fő feladata, hogy ellenőrizze a közbeszerzési eljárások törvényességét, ehhez nagymértékben hozzájárul a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenysége is, amely a következetes bírságolási gyakorlata alapján a súlyos jogsértések esetén komoly bírságot szab ki. Ezzel összefüggésben jelezte: míg korábban, 2012 és 2015 között az átlagos bírság 6-700 ezer forint volt a közbeszerzési előírások megsértése esetén, addig a 2015-től érvényesített szigorúbb előírások miatt napjainkban az átlagos bírság 2,4 millió forint.

Közölte: a hatóság szigorúbb ellenőrzési tevékenységének köszönhetően számottevően csökkent az előző évekhez képest a nem nyilvános eljárások aránya, 2014-ben 3626 ilyen eljárás volt, 2017-ben már csak 482, 2018 eddig eltelt időszakában pedig 287-re esett vissza a számuk. Ha az arányokat nézzük, még nagyobb a csökkenés, 2018-ban az összes eljárásból a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya 5,17 százalékra esett a 2014-es 12,5 százalékról – fűzte hozzá.