A külügyminiszter ezt akkor jelentette ki, amikor csütörtökön átadta a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést Halzl Józsefnek, Granasztói Györgynek és Schöpflin Györgynek.

A külügyminiszter arról beszélt, hogy a kitüntetettek életműve azt az egységet is jelképezi, hogy „soha nem láttunk ellentétet a nemzetpolitikánk, a közép-európai, szomszédpolitikánk és európai politikánk között”. Mint mondta, ezek a politikák soha nem állíthatók egymással szembe, és a kitüntettek tevékenysége ezt példázza.

Megjegyezte, hogy Magyarországot a szomszédos országokkal sorsközösség fűzi egybe, és az, hogy Magyarország nem mond le a nemzetegyesítés gondolatáról, az „egy pillanatig nem állítható szembe” az ország európai integrációs politikájával.

Martonyi János méltatásában azt mondta, kivételes személyiségek kivételes életművéről van szó, amely sajátos egységet valósít meg a szakmai munka, a tudomány, az oktatás, a közéleti és politikai tevékenység között. Kijelentette, a Magyar Köztársaság külkapcsolatainak alakításában ilyen – a szellemi és gyakorlati tevékenységet is magukban foglaló – teljesítményekre, személyiségekre és életművekre van szükség.

A Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést 2004-ben alapították, minden évben a Lánchíd 1842. évi alapkő-letételi ünnepségének évfordulóján adják át. Olyan emberek kapják, akik hosszú időn keresztül részt vettek Magyarország külpolitikai érdekeinek érvényesítésében.

Halzl József – a Külügyminisztérium ismertetője szerint – sokat tett a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának erősítéséért; 1990 óta elnöke a Rákóczi Szövetségnek, amelynek az a célja, hogy segítse a határon túli magyar kisebbségek kulturális és érdekképviseleti tevékenységét. A szövetség támogatásával sok ifjúsági találkozót rendeztek a magyar és a többi, Kárpát-medencében élő nemzet fiataljainak részvételével. Halzl József a kilencvenes években a Magyar Villamos Művek vezérigazgatójaként kezdeményezte a Centrel, azaz Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország Villamos Társaságainak Szövetségét.

Granasztói György történész csaknem félévszázados tudományos munkásságával és közéleti szerepvállalásával sokat tett a magyar-francia kapcsolatok elmélyítéséért. Tevékenységének elismeréseként több magas francia állami kitüntetésben részesült, a Francia Becsületrend lovagi fokozatát is megkapta. A rendszerváltozást követően NATO- és EU-nagykövet volt Brüsszelben, majd a Magyar Külügyi Intézet elődjét, a Teleki László Intézetet vezette. Az egyetemi oktatás mellett jelenleg a Magyar Szemle és a Hungarian Review folyóiratok kiadója.

Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő egyetemi professzorként több évtizeden át folytatott kutatást az európai nemzeti kisebbségekről, munkásságával előmozdította a kisebbségi kérdés jelentőségének elismerését. Európai parlamenti képviselőként segítette a felkészülést magyar EU-elnökségre, és jelentős mértékben hozzájárult a magyar elnökség politikai és szakmai sikeréhez. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották 2004-ben, majd 2009-ben újraválasztották, tagja az EP alkotmányügyi bizottságának, valamint a nyugat-balkáni ügyek delegációjának.

Az utóbbi években több közéleti személyiség kapta meg az elismerést, a kitüntetettek között volt Jeszenszky Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, volt külügyminiszter, Fasang Árpád, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának volt főtitkára, Szenczy Sándor, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat vezetője, továbbá Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója, Valki László nemzetközi jogász, az ELTE egyetemi tanára és Charles Gati politológus, az amerikai Johns Hopkins Egyetem professzora.

Semjén: egy nemzet a saját kultúrája megőrzésével az emberiséget szolgálja

A nemzetstratégiáról és a kettős állampolgárság jelentőségéről beszélt csütörtöki előadásában Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Szentendrén, a Rákóczi Szövetség 23. nyári főiskolás táborában.

„Az egyetemes emberiségnek egy nemzet azzal tudja a legnagyobb szolgálatot tenni, ha saját kultúráját megőrzi, kimunkálja és felmutatja” – jelentette ki Semjén Zsolt.

Azt mondta: két tévedés él a nemzet gondolatával kapcsolatban: az egyik felfogás szerint – amely a balliberális gondolkodásra jellemző -, a XXI. században meghaladott a nemzeti lét, míg a szélsőjobb a sovinizmust hirdeti. A magyar nemzetet az anyaországi, a Kárpát-medencei és a nyugati emigráció magyarsága alkotja, és csak akkor maradhat fenn, ha a Kárpát-medence magyarsága és a nyugati emigráció magyarsága is meg tudja őrizni magyarságát és „organikus közösségként tud létezni az anyaországi magyarsággal együtt” – mondta. Semjén Zsolt kiemelte: az asszimiláció drámai módon felgyorsult, melyet pusztán a hagyományos támogatási formákkal nem lehet megállítani. Úgy fogalmazott, a folyamat feltartóztatásához „nagyon erős impulzus kell, ez pedig az állampolgárság megadása a szavazati joggal, s ez utóbbi az, amely átélhetővé teszi az állampolgárságot”. A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a magyar állampolgársági törvény előírásai támadhatatlanok, „minden passzusára van nemzetközi precedens.”

A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni egyszerűsített honosítási eljárásban, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Semjén Zsolt kitért azokra a vádakra is, melyek szerint a törvény konfliktusokat okozhat a környező országokkal. Úgy fogalmazott: „Erre az a válaszunk, hogy az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha többé nem rendeljük alá más ország belpolitikájának. Az állampolgárság megadása egy adott ország szuverenitása.” Hozzátette: Románia és Magyarország között talán még soha nem volt olyan jó viszony, mint most. „Természetesen az évszázados problémákat nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, de új fejezet nyílt a magyar-román viszonyban, s Szerbiával is soha nem látott jó viszonyunk van” – fűzte hozzá. A határon túli magyar pártokról és szervezetekről szólva a miniszterelnök-helyettes kiemelte: az etnikai alapú pártokat és szervezeteket kívánják alapvetően támogatni, de természetesen más pártokkal is lehet párbeszédet folytatni. A támogatás rendszerével kapcsolatban megjegyezte: fontos, hogy átlátható legyen, ezt szolgálja a Bethlen Gábor Alap. Az előadást követő kötetlen beszélgetésen egy kárpátaljai magyar főiskolás felvetette, hogy a határon túli szervezetek támogatásánál ne legyen diszkrimináció. A miniszterelnök-helyettes válaszában kifejtette: a korábbi elmaradások és az arányok helyreállítása miatt most valóban jelentősebb támogatást kap a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy felmérések szerint a magyar társadalom alapvetően egyetért a kettős állampolgársággal.

(MTI)