Ezer óvodának a felmérését tervezték, 948-ban ténylegesen megtörtént a vizsgálat, és az ország egész területét bevonták. A felmérés idején a mintába került óvodákba összesen több mint 75 ezer gyerek járt. A megállapítások között van például, hogy az óvodai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg a követelményeknek: a napi friss zöldséget, gyümölcsöt csak a közétkeztetők fele tudta biztosítani, az ételek sótartalma rendkívül nagy, a folyadékpótlást az óvodák egyharmadában nem az egészséges táplálkozásnak megfelelő italokkal biztosították, és a napi nyersanyag nettó norma országos átlagban 259 forint.

Román Péter, a Junior Vendéglátó Zrt. elnöke, mint az egyik nagy óvodákat is ellátó étkeztető cég vezetője üdvözölte a felmérést, és elmondta: fontos lenne, ha a döntéshozók odafigyelnének arra, hogy a jövő nemzedékének az egészséges táplálkozását bizonyos fokig nemcsak a piacnak kellene irányítani. Hozzátette ugyanakkor, hogy a vizsgálatban nem szerepel, hogy az ellátás közbeszerzésen alapul, és ezek döntő többsége semmi mást nem határoz meg, csak az árat.

A felmérésben kétfajta óvodai étkeztetést vizsgáltak, egyrészt önkormányzati működtetésű konyhákat, illetve olyan óvodákat, ahová kívülről szállították az ételt. Martos Éva, a felmérést végző Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója bár egyetértett Román Péterrel abban, hogy a közbeszerzésnél az ár az elsődleges, de hozzátette, hogy nem pénz kérdése például az, hogy a főzésnél nem kell egyszerre magas sótartalmú ételízesítőt használni és még sózni is. Szerinte gyerekkorban már megteremtjük a magas vérnyomás alapjait. A csapvíz bizonyára olcsóbb, mintha egy rendkívül sok cukorra valamiféle szörpöt még tovább cukrozunk – sorolta a példákat. Martos Éva elmondta azt is, hogy becsléseik alapján bár 259 forintból sem lehetetlen egészséges ételt főzni, szükség lenne ötven-hatvanszázalékos emelésre, vagyis meg kellene közelíteni a 400 forintot.

(MR)