Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Ferenc pápa Magyarországon 2021. szeptember 12-én
Hirdetés

„A szentatya több gesztust is tett felénk, például többször is anyanyelvünkön szólt, amit ő ritkán szokott. Szlovákiából hazafelé, majd Rómában a pápai audiencián is nagyon pozitívan nyilatkozott a budapesti látogatásáról. Sőt Erdő Péter bíborossal találkozva is rendkívül elismerően beszélt a magyarokról, (…) és külön szívélyes üdvözletét küldte a magyar állami vezetőknek” – sorolta az államtitkár a pénteken megjelent interjúban.

Kitért arra, hogy már az eucharisztikus kongresszuson „voltak olyan mozzanatok, amik biztosan inspirálták a szentatyát. A hivatalos tárgyaláson például szóba került, hogy tíz év alatt milyen jelentős mértékben csökkent az abortuszok száma hazánkban, mindenféle tiltás nélkül. A házasságkötések száma pedig szépen nőtt. A személyes találkozások is bizonyára hatottak rá. A rengeteg kisgyerek és fiatal látványa, a magyarok öröme, ami körülvette, nyilván meghatották. (…) Kevesen tudják, de a búcsúztatás során a kongresszus önkéntesei közül voltak fiatalok, akik spontán elkezdték énekelni a szentatyának az ároni áldást. Látszott a pápán, mennyire megfogta ez a gesztus. Szinte alig akart felszállni a gépre, kétszer is visszafordult, és integetett a fiataloknak.”

Soltész Miklós arról is beszélt, nem lepődött meg, hogy Dobrev Klára, a Gyurcsány Ferenc irányította Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje „nekiment a templomépítéseknek, hiszen tudjuk, hogy Gyurcsányék bevándorláspártiak és keresztényellenesek, ezért sem okozna nekik gondot, ha muszlim migránsokat kellene betelepíteni Magyarországra”. Úgy vélte, hogy „a bevándorláspárti baloldal egész Európában a nemzeti identitás és az európai keresztény kultúra lebontásán dolgozik, ennek a része a migránsok betelepítése, az LMBTQ-propaganda, a családok és a nemzetállamok gyengítése és az egyházellenesség is”.

Az államtitkár leszögezte, hogy „Magyarország keresztény államként létezik több mint ezer éve, és csak addig létezik, amíg ezt őrzi”. Hozzátette: „Erős közösségek nélkül nem lehet erős a nemzet. Az egyházak kiemelkedő közösségépítő erővel bírnak, ez nem kérdés.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy a templomok felújítása a helyi gazdaságot is segíti, hiszen azokon nagyrészt környékbeli vállalkozások, ott élő emberek dolgoznak.

Kijelentette Soltész Miklós azt is, hogy bár „a baloldalon folyton azt hangoztatják, hogy ők nem kapnak forrásokat, a valóság az, hogy a baloldali vezetésű településeken is folyamatosak a fejlesztések. Csak az én területemről, csak az elmúlt egy hónapból több példát is mondhatok. Nemrég Salgótarjánban adtunk át egy komoly beruházást, de említhetem Szentendrét vagy Pécset is. (…) Nem azt nézzük a beruházásainknál, hogy egy településnek ki a vezetője. Mi az ott lakók életét és helyben maradását szeretnénk segíteni.”

Korábban írtuk