Sólyom László álláspontja szerint a Ptk. kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, amely egyebek mellett olyan fontos kérdéseket szabályoz, mint a cselekvőképesség, a személyiségvédelem, a házasság, a tulajdon mibenléte és megszerzése, a különféle szerződések és az öröklés. Ezért annak minden részletében átgondolt, időtálló törvénynek kell lennie.

„Ezért a polgári törvénykönyv megalkotására irányuló eljárásnak különösen gondosnak kell lennie, és a lehetőségekhez képest garantálnia kell a létrejövő jogszabály minőségét. A kihirdetésre megküldött törvény megalkotására irányuló eljárás, álláspontom szerint, ennek a követelménynek nem tett eleget” – írja Sólyom a parlament elnökének címzett levelében.

Az államfő ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy kevéssel a tervezet elfogadása előtt több mint kétszázharminc, nagyrészt érdemi módosítást tartalmazó javaslatot nyújtottak be. Erre szerinte nem is lett volna lehetőség, mert a zárószavazás előtt már csak technikai jellegű módosításokat lehetne kezdeményezni. Szintén aggályos, hogy ezeket a javaslatokat alig egyórás vitát követően fogadtak el. Az államfő szerint az efféle törvényhozási eljárás – amely a Házszabállyal sem volt összhangban – eleve nem alkalmas arra, hogy annak keretében hibáktól és ellentmondásoktól mentes polgári törvénykönyv születhessen.

Az államfő szerint a kódexben komoly szerkesztési hiányosságok is találhatók. Példaként hozta fel a cselekvőképességgel vagy a szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat.

Néhány rendelkezéssel összefüggésben az elnök tartalmi kifogásokat is megfogalmazott. Nem ért egyet többek között azzal, hogy a személyiségi jogok között nem nevesítették a méltóságot és a becsületet. Vitatja Sólyom azt is, hogy a nagybácsi az unokahúgával, a volt férj a korábbi felesége egyenes ági leszármazottjával jegyzői engedély nélkül házasodhasson. Szerinte az öröklés szabályait is újra kellene gondolni, mert az özvegyi jogok sérülhetnek, ha a haszonélvezeti jogát más örökösök egyoldalúan korlátozhatják.

Mindezek alapján az államfő arra kérte az országgyűlést, hogy a törvényt minden részletében tekintse át újra, és olyan eljárásban döntsön az elfogadásáról, amely garantálja a gyakorlatban is jól alkalmazható jogszabály megalkotását.

Kérdéses, hogy most mit kezd ezzel a helyzettel a kormány. Elvileg megtehetik, hogy a törvény minimális változtatás után – vagy akár az eredeti formájában – ismét szavazásra bocsátják, de újrakezdhetik az egész kodifikációs folyamatot is. Ha az előbbi utat választják, azt kockáztatják, hogy a Fidesz kormányra kerülve szemétbe dobja a kódexet.

Az életviszonyainkat igen széles körben, gyakorlatilag a születéstől a haláig szabályozó új, körülbelül 1200 paragrafusból álló kódex előkészítését több mint tíz éve kezdték meg, de a jogalkotási folyamat igazából az utolsó néhány esztendőben gyorsult fel.

Alig egy-két hónapja pedig ismét ütemet váltottak: a tavaly beterjesztett tervezethez szeptember első napjaiban a kormány több száz módosító indítványt nyújtott be. Így alig két hetet adtak a parlamentnek az újabb indítványok áttekintésére. Az ellenzék ezt a módszer határozottan kifogásolta, és az érdemi vitára már nem is volt hajlandó.

Egyébként a kodifikációs bizottság vezetője már jóval korábban kifejezte aggályait amiatt, hogy az előkészítő munkát az igazságügyi tárca váratlanul magához vonta. Akkor ugyanis a szakmai anyagot számos helyen átírták, és végül több helyen nyelvileg is gyenge színvonalú, ellentmondásokkal teli tervezet született – állította Vékás Lajos professzor.

Az igazsági tárca kodifikátorai a tervezetbe valóban sok új elemet vittek, ilyen volt például a házasságnál kizáró okot jelentő rokoni kapcsolatok körének szűkítése, a közjegyző által kimondható válás lehetősége vagy a gyűlöletbeszéd szankcionálása. Szeptemberben azonban – az utolsó módosító csomag beterjesztésével – ezek mindegyike kikerült a szövegből.

Ennek ellenére az új Ptk.-t – különösen a családjog terén – számos kritika érte. Ilyen vitatott pont az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata, a fiatalkorúak házassági szabályainak változása, de az is, hogy a kódex az elvált szülőknek azonos jogot biztosít a gyermekek nevelésében. Sokaknál kicsapta a biztosítékot, hogy a törvény nem tartalmazza a házastársi hűséget, hanem csupán együttműködési kötelezettséget ír elő.

(nol.hu)