A Magyar Nemzet az elmúlt hetekben több olyan bennfentes szereplő véleményét közölte, aki valamilyen formában kötődik, illetve kötődött az Open Society Foundationshöz, vagyis Soros György alapítványához. A lap most újabb leleplező interjúrészleteket tesz közzé.

Hirdetés

A Soros-hálózat meglehetősen jó kapcsolatokat épített ki a különböző nagykövetségekkel. A Magyar Nemzethez ismeretlen e-mail-címről eljuttatott hatalmas dokumentumhalmaz szerint az NGO-k a diplomatákkal együttműködve is igyekeznek befolyásolni a magyar, illetve a környező országok belpolitikai folyamatait. A birtokukban lévő Skype-interjúkból kiderült, a tőzsdespekuláns által finanszírozott jogvédő szervezetek egykori vezetői számos nyugat-európai – köztük a holland, a francia, a belga, a flamand, a luxembourgi, a spanyol, a brit, sőt az amerikai és az ausztrál – követségre is olyan partnerként tekintenek, amelyek segítik a munkájukat.

Andrej Nosko, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) korábbi igazgatója az egyik felvételen arról beszélt, ha egy jogvédő szervezet nem ért egyet egy adott szabályozással – vagy ha éppen kormányváltást szeretne elérni –, akkor a legkézenfekvőbb megoldás külföldről nyomást gyakorolni az ország vezetésére. – És ebből a perspektívából nyilvánvalóan a követségekkel kell együttműködnöd

– tette hozzá. Szavai szerint elsősorban nem anyagi támogatást várhatnak a követségektől, hanem például különböző események megszervezésben segíthetnek, nagyobb súlyt adhatnak a civil szervezeteknek.

Nosko kitért arra is, hogy mivel „alapjában véve a nagykövetség a belépési pont a szavazás megváltoztatására az Európa Unió Tanácsában”, az NGO-knak érdemes ellátogatnia az Európai Bizottságba (EB) és beszélni az ottani hivatalnokokkal, mivel ők monitorozzák a tagállamok intézkedéseit.

Korábban írtuk

Mint mondta, ő maga is rendszeresen találkozott az EB embereivel, akik közül többen a korábbi kollégái közül kerültek ki.

– Igazgatóságom idején számos nagykövettel tárgyaltam, így még azt is tudom, hogy a csúcsdiplomatákat hogyan kell kezelni – fogalmazott, hozzátéve: alsóbb szinteken is kiváló kapcsolatokat ápol a különböző államok követségeivel, köztük az amerikaival.

Mire jó egy nagykövetség?

Egy másik, Jeney Orsolyával, az Amnesty International Magyarország volt igazgatójával készített Skype-interjúban ugyancsak szó esett a nagykövetségek és a jogvédők közötti együttműködésről.

– Például a mi ötletünk volt és mi szerveztük meg, hogy a nagykövetségek küldjenek egy csoportot a Pride-ra. Egy másik kezdeményezés keretében pedig arra kértük a követségeket, hogy a transzgender emberek jogaiért álljanak ki a transzgenderek napján. Ezek kis gesztusok, de fontosak a diplomáciában

– hangsúlyozta. Hozzátette: jellemzően legalább tíz követséggel működtek együtt egy-egy akcióban.

Varga Kristóf Zoltán – aki korábban az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány budapesti igazgatójaként dolgozott – arról számolt be, hogy a nagykövetségek a különböző kezdeményezések hangos támogatóiként fontosak az NGO-knak.

– Egyfajta védelemmel láthatják el az embert. Sokkal kedvesebbek veled, ha a német, a francia, a holland követségről jössz ki, és ott vannak barátaid. Tehát jelentősen kényelmesebbé teszik a munkánkat – jelentette ki.

Nemzetközi hangulatkeltés

Az elmúlt hetekben a Magyar Nemzet futószalagon közölte a Soros-hálózat valódi arcát bemutató cikkeket. Számos Skype-interjúból kiderült, hogy az NGO-k a külföldi újságírók befolyásolásával miként festenek torz képet hazánkról. Erről is kimerítő tájékoztatást adott Andrej Nosko. A Nyílt Társadalom Alapítványok korábbi magyarországi igazgatója ugyanis őszintén beszélt arról, hogy miként használja hangulatkeltésre a nemzetközi balliberális médiát a tőzsdespekuláns.

Szavai szerint a jogvédő NGO-k például előszeretettel élnek vissza a külföldi újságírók hiányos nyelvtudásával, s pontatlan, elfogult másodlagos forrásokkal látják el a médiamunkásokat. Sőt fizetnek is azért, hogy a sajtó az ő narratívájukat közvetítse.

Nosko az egyik felvételen arról tájékoztatta beszélgetőpartnerét: többször is előfordult, hogy még az OSF divízóvezetőjeként ő maga is felbérelt újságírókat. Akkoriban a közép-európai térség országaiban – például Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Észtországban – a holdudvarukhoz tartozó közvélemény-kutató intézeteknek juttatott ösztöndíjairól döntött, s évi tízmillió dolláros büdzsé felett diszponált.

Nincs hírérték? Kreálj!

Andrej Nosko beszámolója alapján a fősodrú európai balliberális lapok jelentős része hajlandó lehozni az NGO-k közreműködésével készült anyagokat. A Newsweek mellett a Politicót és a Financial Timest is megemlítette.

Figyelemre méltó, hogy szerinte akár meg is lehet kreálni a hírértéket, ha az hiányzik egy témából.

A Soros-hálózathoz kötődő NGO-k közreműködésével készült anyagok alatt egyébként olyan cikkeket, tanulmányokat, kutatásokat kell érteni, amelyek kiállnak az emberi jogok fogalmának folyamatos kiterjesztése mellett, további melegjogokat követelnek, támadják a keresztény egyházakat és a hagyományos család fogalmát. Sürgetik továbbá a drogliberalizációt, valamint támogatják a bevándorlást és persze az Egyesült Európa eszméjét.

A teljes cikk elolvasható a Magyar Nemzet oldalán, IDE kattintva!