A Jobbik és az MSZP nem ütötte meg Gyurcsány Ferenc morális szintjét – mondta a Demokratának Kósa Lajos azzal kapcsolatban, hogy a két párt korábbi ígéretével szemben nem szavazta meg az Alaptörvény módosítását. A Fidesz frakcióvezetőjével, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnökével a szélsőséges szervezetekről, a határvédelem erősítéséről, valamint a bérek és nyugdíjak emeléséről is beszélgettünk.


– A Nemzetbiztonsági, valamint a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság a múlt héten együttes ülést tartott, amelyen a Magyar Nemzeti Arcvonalról, illetve a bőnyi rendőrgyilkosságról is szó esett. Mekkora veszélyt jelentenek ma Magyarországon a szélsőséges szervezetek?

– A mostani vizsgálat alá vont szervezetek nem emlékeztetnek a kilencvenes évek közepén megismert, részben baloldali kapcsolatokkal rendelkező szalonnáci csoportokra. Potyka bácsi, Bácsfi Diána és társaik nem jelentettek igazi veszélyt. Azok a mozgalmak viszont, amelyekről itt szó van, ténylegesen bűncselekményeket követtek el. Most nemcsak a bőnyi esetről beszélünk, hanem arról, hogy olyan sorozatvető fegyvereket találtak náluk, amelyeknek a birtoklása önmagában is bűncselekmény. A rendőrség érzékelte a szervezkedést, 2015-ben indult meg a nyomozás ezen szélsőséges csoportok ügyében, ehhez kapcsolódott az a házkutatás is, amelynek során a bőnyi tragédia történt. Úgy gondolom, már önmagában a gyilkosság is mutatja, hogy itt valós veszélyről beszélünk.


– Amit azok az interneten a mai napig megtalálható videók is mutatnak, amelyeken az MNA által szervezett kiképzések láthatóak…

– Valóban voltak ilyen kiképzések, az igazi tragédia az, hogy még 18 év alatti fiataloknak is tanítottak emberölést. Az is nyilvánvaló, hogy erőszakos cselekedetekre buzdítottak, szervezkedtek, támadták a magyar államberendezkedést, elvetették a demokrácia intézményét, tehát számos olyan tény van, amelyeket még értékelni kell, illetve további bizonyítékokat kell feltárni, hogy a pontos tényállás megállapítható legyen.


– Többek között az MNA-hoz kötődő, orosz szerveren működő, Hidfő nevű internetes oldal kapcsán is felmerült az esetleges orosz titkosszolgálati kapcsolat. Vannak jelek szorosabb együttműködésre?

– A nyomozás még nem zárult le, a rendőrség körülbelül a folyamat egyharmadánál jár. Márciusban tartjuk azt a bizottsági ülést, amelyen újra meghallgatjuk a belügyminisztert. Mindenesetre valóban vannak jelei külföldi titkos­szolgálati kapcsolati szálnak a Magyar Nemzeti Arcvonalhoz köthetően, és az is kijelenthető, hogy a szélsőséges szervezet itthon és külföldön is kísérletet tett politikai kapcsolatok kiépítésére.


– Mint ahogy az is világos, hogy azok a magukat civilnek nevező ellenzéki szervezetek is veszélyt jelentenek, például az illegális migránsok segítésével, amelyek többek között a Soros-féle Nyitott Társadalom Alapítványoktól kapott pénzekből működnek. Az amerikai elnökválasztás eredményének ismeretében csökkenhet ezek aktivitása?

– Ezt egyelőre nehéz megmondani. Az biztos, hogy a bevándorlás problémájára adott válasz kapcsán kétféle szélsőséggel találkozunk. Az egyik azt mondja, hogy „szélesre tárjuk a kaput, mindenkit várunk Európába”. Ezek a migrációpárti civilszervezetek és balliberális erők azonban arra az alapkérdésre nem tudnak választ adni, hogy hány embert fogadjunk be: kétmilliót, ötmilliót, húszmilliót vagy százmilliót? Hol a felső határ? A másik szélsőség azt mondja, hogy akár erőszakkal is, de bármi áron tegyünk rendet Európában. Természetesen segíteni kell a bajbajutottaknak, ám a segítségnyújtás módja eldönti azt is, hogy ez a probléma csökken, vagy ne adj Isten növekszik. Ha a segítségnyújtásnak azt a formáját választjuk, mint Németország a „Wilkommenskulturral”, akkor nem megoldjuk a gondokat, hanem szétterítjük és a feszültséget növeljük. Amennyiben viszont odavisszük a segítséget azokra a területekre, azokba az országokba, ahonnan ezek az emberek jönnek, talán van esély csökkenteni a migrációs nyomást.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata, archív, illusztráció


– Amíg azonban továbbra is érkeznek migránsok, szükség van a déli határok megerősített védelmére. Nyáron eldőlt, hogy háromezer új határvadászt vesznek fel, s nemrégiben azt is bejelentette, hogy az ő felszerelésükre közel százmilliárd forintot fordítanak. Mennyi idő, amíg ez a folyamat végbemegy?

– Nyilvánvaló, hogy a toborzás, kiválasztás, kiképzés, felszerelés nem megy egyik napról a másikra, de az elmondható, nagy az érdeklődés. Akik sikeres vizsgát tesznek, olyan alakulatokba kerülnek, amelyek a Készenléti Rendőrség állományában vannak, de határvadász feladatot látnak el, alapvetően a déli határon. A teljes állomány feltöltése körülbelül a jövő nyárig tart majd. Most az egyharmadánál vagyunk. A kiképzés, a felszerelés közel másfél évbe kerül. A százmilliárdos kiadás elsőre talán soknak tűnhet, ám gondoljunk bele, hogy ennek a háromezer embernek felszerelésre van szüksége, el kell őket helyezni, laktanyákat kell felújítani, van, ahol építeni. Lehet ezt az összeget sokallni, lehet erről vitatkozni, ugyanakkor a magam részéről azt gondolom, a magyar emberek biztonsága, a haza védelme nem pénzkérdés.


– A kormánypártok az Alaptörvény módosításával is szerették volna védeni Magyarországot, ez azonban, a Jobbik zsarolási próbálkozása miatt, meghiúsult. Hogyan tovább?

– Először is szögezzük le, hogy nem csak a Jobbikon múlott, hiszen a szocia­lista és az LMP-frakció sem szavazta meg az alkotmánymódosítást, ahogy a balliberális törpepártok sem. Az ország védelmében csak a Fideszre és a KDNP-re lehet számítani. Szomorú, hogy a teljes ellenzékből nem volt két olyan képviselő, aki igennel voksolt volna… A Jobbik és az MSZP kapcsán azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy ők a választóikat is becsapták. Hiszen a szocialisták elnöke korábban azt mondta, a népszavazást nem támogatják, ám ha lesz törvény a kötelező kvóta ellen, készek megszavazni. Vona Gábor odáig ment, hogy kijelentette: aki nem szavazza meg az alaptörvény-módosítást, az hazaáruló. Ezek után a parlamentnek nincs mozgástere az alkotmánymódosítás kapcsán, hiszen ezek a pártok korábban is a támogatásukat ígérték, de becsaptak mindenkit. Most higgyük el bármelyiküknek is, hogy amennyiben ismét az Országgyűlés elé kerül a javaslat, akkor megszavazzák? Ebből a szempontból Gyurcsány Ferenc volt a legkorrektebb, bármennyire is elképesztően hangzik ez a mondat, hiszen ő eleve azt mondta, hogy nem támogatja a migrációellenes harcot, mert migráció- és kvótapárti. Politikailag nyilván nem értek vele egyet, de ő legalább következetesen azt csinálta, amit korábban mondott. A Jobbik és az MSZP ebben az esetben nem ütötte meg Gyurcsány Ferenc morális szintjét… Így aztán más jogi eszközök nyújthatnak fogódzót. Az például mindenképpen pozitív fejlemény, hogy az Alkotmánybíróság Székely László ombudsman korábbi beadványa nyomán kimondta, a testület vizsgálhatja, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.


– Az ellenzék a bér- és nyugdíjemelés, illetve a nyugdíjasoknak járó Erzsébet-utalvány kapcsán is éles bírálatokat fogalmazott meg. Szakács László szocialista frakcióvezető-helyettes például úgy fogalmazott, „a fideszes urizáló elit” az MSZP minden olyan indítványát leszavazta, amely az emberek biztos megélhetését segítette volna. A szocialisták kormányzását nézve azért ez meglehetősen furcsa kritika…

– És már csak azért sem igaz, mert 2010 óta egy sor olyan lépést, amely az emberek számára segítséget nyújtott, éppen a szocialisták nem szavaztak meg. Viszont ellenezték például a bankadót, aminek az volt a célja, hogy a válság terheit ne csak az adófizetők viseljék, vagy trükknek nevezték a rezsicsökkentést is. Ugyanakkor az ő kormányzásuk alatt azt láttuk, hogy elvették a 13. havi nyugdíjat, megnyirbálták a szociális kedvezményeket, a családtámogatásokat, teljes és általános ingatlanadóban gondolkodtak, hogy csak néhányat idézzek a szocialista megszorításokból. Szóval az MSZP kritikái csak azoknak hihetőek, akik most születtek, vagy nagyon komoly memóriazavarban szenvednek, mindenki más átlát a szitán. Miközben ne felejtsük el: egy katasztrófába kormányzott országban a magyarok, közös erőfeszítéssel, csodát csináltak az elmúlt hat esztendőben. Soha nem látott mértékben nőtt a foglalkoztatás, történelmi mélypontokon van a munkanélküliség, növekszik a gazdaság, csökken a GDP-arányos külső adósság, minimális az infláció… Most pedig, az adócsökkentés folytatása mellett, az elmúlt 26 évet nézve a legnagyobb mértékben fog emelkedni mind a minimálbér, mind a szakmunkás-minimálbér, s valóban, a nyugdíjasoknak is tudunk segíteni, a jövő évi emelés mellett a tízezer forint értékű Erzsébet-utalványokkal.


– A 2016-os évben leginkább a kötelező kvóta, illetve a népszavazás uralta a hazai közbeszédet…

– Hadd szóljak közbe: nem mondanám, hogy ez az év csak a migráció elleni küzdelemmel telt. Ez nagyon fontos ügy, de a kvóta elleni harcból még nem lesz építkezés. Az ország ettől nem lesz szebb, élhetőbb, fejlettebb. Tehát miközben ebben az ügyben tettük a dolgunkat, védtük az országot, a magyar embereket, rengeteg olyan lépés történt, ami valóban előremutató. Szerintem óriási eredmény, hogy a Fidesz által kezdeményezett családtámogatási rendszer hatása megmutatkozik a magyar népesség állapotát mérő különböző mutatókban. Rendkívül pozitív, hogy az Eurostat szerint is érezhetően és mérhetően csökkent az úgynevezett „szegénységi nyomás”. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy 2016-ra a Magyarország demográfiai folyamatait jelző tendenciák kicsit kedvezőbb képet mutatnak. Ez még nem jelenti azt, hogy megállt a népességfogyás, de látszanak azok a jelek, akár a gyerekszületéseket, akár a házasságkötéseket nézzük, amelyek arra mutatnak, hogy kedvező folyamatok indultak meg az elmúlt években. A cél természetesen az, hogy megállítsuk a népességfogyást. Mindemellett sok más jó dolog történt velünk, magyarokkal. Az olimpikonok sikerein kívül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy ország ünnepelt, amikor a magyar labdarúgó-válogatott az Eb-n legyőzte Ausztriát, majd a torna legjobb meccsét játszottuk a későbbi győztes Portugáliával, ahol azt láttuk, a világ egyik legjobb focistája, Cristiano Ronaldo azon dühöng, már megint gólt kaptak a magyaroktól. Ezek apróságok, de javítják az emberek kedvét, önbizalmát. Azt gondolom tehát, hogy a 2016-os nem volt rossz év. Sose legyen rosszabb! Persze küzdöttünk sok nehézséggel, de a történelmünk során mikor nem?


– Szóval akkor innen kell folytatni 2017-ben.

– Innen kell folytatni, és természetesen van még rengeteg teendőnk. Hiszen például az a szövetség, amelynek tagjai vagyunk, az Európai Unió, gyengélkedik, hogy óvatosan fogalmazzak. Az amerikai elnökválasztás egészen biztosan befolyásolja majd a világ dolgait, s amint az már az első nyilatkozatokból is látszik, ez új lehetőségeket teremt az ország számára. Erre fel kell készülni és meglátni a számunkra nyíló lehetőségeket.

Bándy Péter