Új szabadidő- és sportközpont épül a Hegyvidéken

Egyedülálló létesítmény épül a budapesti Hegyvidéken, amely nemcsak abból a szempontból különleges, hogy többféle hagyományos, illetve extrém sport űzésére nyújt lehetőséget egy építményen belül, hanem finanszírozását tekintve is, hiszen a nagyszabású beruházás kizárólag XII. kerületi forrásból valósul meg, mivel sem a főváros, sem a kormány nem nyújtott segítséget hozzá. Pedig nemcsak a kerület, hanem egész Buda, sőt a főváros lakosságának is hiányzik már egy új uszoda, akárcsak egy, a lakosságot szolgáló többfunkciós sportlétesítmény. Ez lesz a második legnagyobb sportközpont, ami az elmúlt tizenegy évben épült Budapesten.

Neve még nincs. Az önkormányzat vezetése az alapkő letételekor pályázatot hirdetett a csarnok elnevezésére. Megérdemel egy jó nevet, mert például az egyik az extrém sport kedvelőinek szánt 800 négyzetméteres teremben görkorcsolyázók, gördeszkások, kerékpárosok és falmászók sportolhatnak majd, az úszóknak nyolcpályás, 25 méteres nagymedence épül, továbbá egy tanmedence, egy wellness-medence, szauna és gőzfürdő, fitneszterem, egy kézi- és kosárlabdapálya, valamint az ehhez kapcsolódó 2000 férőhelyes lelátó. A létesítmény a sport- és szabadidő-tevékenységek mellett az élsportnak és az utánpótlás-nevelésnek is edzési lehetőséget nyújt, ezenkívül nemcsak a kerületi iskolák és a sportegyesületek mérkőzéseinek lehet színtere, hanem a szalagavató báloknak is. A csarnok minden szeglete használható lesz a mozgáskorlátozottak számára: helyet kapnak az úszók és a kerekes székes kosarazók is, erre a kerületben eddig nem volt lehetőség, Budapesten pedig kevés figyelmet kapnak a mozgáskorlátozottak életminőségét javító törekvések.

A sportközpont kültéri sportpályákat is magában foglal majd – ezek átadására várhatóan 2007 végén kerül sor. Két műfüves futballpálya – amelyet télen légtartásos sátorral fednének be -, több teniszpálya, gumitéglás futópálya és egy szabadtéri medence egészíti majd ki a létesítményt. Szintén 2007 végén valósulhat meg egy másik önkormányzati beruházás: a Budapest Kongresszusi Központ előtti, most parkolóként funkcionáló betonfelület alatt háromszintes, 15 ezer négyzetméteres mélygarázs megépítése. A parkoló a környéken élők és a kongresszusi központba érkezők parkolási gondjait is megoldja majd.

– Már 1997-1998 környékén, amikor a Csörsz utca másik felén tettük le a MOM-park alapkövét, megfogalmazódott az a gondolat, hogy a Gesztenyés-park melletti területet meg kellene őrizni sportcélokra – mondja Mitnyan György, a Hegyvidék polgármestere -, hiszen Budapesten minden szabad felületet beépítenek áruháznak, üzletközpontnak, lakóparknak. Az idő az önkormányzatot igazolta, a parkon belül kialakított sportolási lehetőségek kevésnek bizonyultak, s a kerületi sportpályák, illetve a most épülő csarnok helyén korábban létesített szabadtéri extrém-pálya működése során azt tapasztaltuk, hogy a környező lakosság igényli a többféle sportfunkciót. A tervezői pályázat, majd a kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázat lefolytatása után teljesen jogszerűen épül a csarnok, a határidő betartatásában szigorúak vagyunk, 2007 elején a sportcentrumnak már működnie kell. Szeretnénk, ha az utókor is látná az építkezés folyamatát, így a nagyszabású beruházásról az első perctől kezdve film készül.

Rendkívül jónak tartja a sportközpont adta lehetőségeket az alapkőletételnél is részt vevő Pokorni Zoltán, a kerület parlamenti képviselője.

– Ma egy gyerek átlagosan 3 óra 23 percet néz televíziót, azt szeretnénk, ha értelmesebb, egészségesebb időtöltésre lenne módjuk. A gyerekkori betegségek nyolcvan százaléka a mozgáshiányból fakad, egyre több az elhízott gyerek, és őszintén szólva mi sem mutatunk jó példát: a felnőttek alig 14-15 százaléka sportol. Ennek csak kisebb részben a létesítményhiány az oka, ne mentsük fel magunkat, hiszen sétálni, futni lehet az utcán is. De valóban hiányoznak a sokféle testmozgásra módot adó korszerű, otthonos intézmények. Nemcsak lehetőséget akartunk nyújtani, hanem hangsúlyozni a sport közösségi jellegét is. Nem arra van szükség, hogy ki-ki otthona magányában dolgoztassa izmait, hanem olyan közösségi terekre, ahol az emberek összejöhetnek. Ez vonzza majd azokat is, akik kevesebbet törődnek az egészségükkel, mert együtt lenni jó dolog.

A budapesti XII. kerület egyébként is nagy súlyt fektet a sportra. 1998-ban a Városmajor utcai uszodát és tornatermet újították fel, 2000 óta átadtak két 24-szer 44 méteres és két kisebb műfüves labdarúgópályát, egy 70 méteres futópályát és távolugróhelyet. 2005-ben az önkormányzat tíz évre haszonélvezeti jogot kapott a volt Testnevelési Főiskola pályájának hasznosítására, ahol egy 100-szor 62 méteres focipályát építettek. Őszre elkészül az Arany János Gimnázium futballpályája, és az egyetem szintén gazdagodik egy pályával.

– A többféle, minőségi sportolási lehetőségeket sűrítő helyszín rendkívül előnyös a család számára – mondja Hajós Gyula, a XII. kerületi Szabadidősport Központ igazgatója, aki a létesítmény tervezésében szakértőként vett részt. – Azt tapasztaltuk a labdarúgó-bajnokságok szervezése során, hogy a családos apukák csak hétköznap jönnek, az asszonyok ugyanis hétvégén nem engedik el őket hazulról. Így viszont a család minden tagja kellemesen töltheti az időt, s ami a legfontosabb, szakember segítségét is igénybe veheti.

Az önkormányzat eddig is gondoskodott arról, hogy a lakosságot rábírja a mozgásra, 2004-ben elindult a kerületi lakosok számára ingyenes „Sportos, edzett Hegyvidék” program, amelynek szakmai hátterét a Semmel-weis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara adja. A kar és az önkormányzat évek óta együttműködik. A kar tanárai és gyakorló hallgatói tartják az ingyenes aerobikórákat, télen a síoktatást, de lehetőség van ingyenes úszásra is. A csarnok funkciójának alapját is a kar egy felmérése adta, amely szerint a gyerekek és a 25 év alatti fiatalok döntő többsége a görkorcsolyához, a gördeszkához és a bmx-kerékpárhoz vonzódik. Budapesten egyetlen ilyen célú, fedett létesítmény nem épült még, a szabadtéri pályákból sincs sok, azok is gyakran költöznek, bezárnak. Itt megkezdheti majd működését a Testnevelési és Sporttudományi Kar extrém sportokra épülő tanszéke is.

– Ezek kifejezetten autodidakta jellegű sportok, már ez is veszélyessé teszi őket, de éppen a veszély, a lázadás a vonzó bennük – mondja a sportszakember. – A fiatalok körében rendkívül népszerűek, megfigyelhető, hogy a szerelésük átmegy a hétköznapi divatba is. Ám ezek a fiatalok profi edző nélkül sportolnak, ezt a problémát igyekszünk orvosolni majd, hiszen a sport nemcsak fizikai, hanem szellemi tevékenység is, megtanulandó technikája van, és ismerni kell testünk korlátait és lehetőségeit. Még az extrém sportok világbajnokai is mind főiskolát, egyetemet végzett sportolók, hiába tűnik amatőrnek a sportág. Szeretnénk változtatni azon a szokáson is, hogy a fiatalok szívesen megveszik a drága felszerelést, de a pályára szóló belépőre már nem áldoznak, így viszont tönkreteszik a közparkokat.

A kerület intenzív kampányának megvan az eredménye is, az említett Szabadidősport Központ uszodájában a látogatók száma nyolc év alatt 40 ezerről 120 ezerre nőtt. Míg korábban üresen álltak a tornatermek, ma már csak „kihalásos alapon” lehet bejutni, délután öttől este tízig az összes terem foglalt.

– Én magam is eveztem évekig, és nagyon sokat kaptam a sporttól – meséli Mitnyan György. – A mai napig, a politikai küzdelmekben vagy az élet bármely más nehézségeiben vissza tudok nyúlni az általa kapott értékekhez és kitartáshoz. Megtanított tisztességesen versenyezni, valamint arra, hogy az ember elsősorban magára számítson, és ne adja fel a sikerért való küzdelmet. Ez a centrum elsősorban a gyerekeknek épül, akik számára a sport játék, örömforrás. A Kimbi Óvodában például nemrég adtunk át egy kifejezetten görkorcsolyázás céljára kialakított sportfelületet is, és a hozzá való eszközöket. Amióta pedig megépült a Városmajori Gimnázium műfüves pályája, lányfocicsapat is alakult, tehát láthatóan működik ezeknek a helyeknek a közösségformáló ereje. Célunk, hogy a csarnok is egy ilyen találkozási pont legyen. A fővárosi önkormányzat az elmúlt 16 évben nemigen lépett előre sportügyben, sőt több fővárosi vagy kerületi fenntartású sportpálya, sporttelep megszűnt, eladták üzletközpontnak, lakóparknak. A sportcentrum finanszírozása e tekintetben is egyedülálló, hiszen az egész főváros lakosainak hasznára váló, hatalmas létesítmény megépítésének több mint négymilliárd forintos költségeit teljes egészében a kerületi önkormányzat állja. Bebizonyítva, hogy lehet mások kishitűsége ellenére, ellenzéki helyzetben, pénz nélkül is azok fölé nőni, akik megkapják a kormány támogatását.

– Hozzászoktunk – vélekedik Pokorni Zoltán. – A főváros igen szűkmarkú, az MSZP-SZDSZ-kormányra pedig jellemző, hogy a Nagyenyed utcai rehabilitáció esetén is a Medgyessy-kormány első dolga volt, hogy az aláírt Széchenyi-terves szerződést felrúgja. Saját erőből kell mindent megvalósítanunk. Köszönet ezért a kerületi képviselőknek, hogy jól sáfárkodnak a kerület vagyonával.

– Szívügyem volt, hogy kisajtoljuk a költségvetésből a sportlétesítményt – mondja erről Mitnyan György -, bár természetesen voltak ellenzői. Addig mindenki egyet szokott érteni, amíg nem kell döntést hozni, ha viszont elkezd valami épülni és szépülni, gazdagodik a közösség, mindig akadnak ellenzők. A képviselő-testületben egyes pártok mindent elkövettek azért, hogy az építkezés és a tervezés minden fázisában akadályokat gördítsenek elénk. De eddig vettük az akadályokat. Mivel az önkormányzat 2002 óta sem állami, sem fővárosi támogatást nem kap, a kerületek közül elsőként kötvényprogramot indítottunk, s az önkormányzati forrásokat ezzel kiegészítve, kötvénykibocsátásból finanszírozzuk a csarnok építésének egy részét. A közbeszerzési pályázat útján kiválasztott üzemeltetőtől befolyó bérleti bevételek fogják finanszírozni a 16 éves kötvényprogram költségét. Így gazdagodik négymilliárd forint értékű sportlétesítménnyel a Hegyvidék.

Az építkezés kivitelezését a Gropius ZRt. valósítja meg. Az 1999-ben létrehozott céget a Bauhaus alapítójáról, Walter Adolph Gropiusról nevezték el, s az elmúlt néhány évben szinte a legtöbb német és angol tulajdonú áruházláncnak épített már áruházat, csarnokot. Mivel a kizárólagosan magyar tulajdonú társaságot arról ismerik, hogy a problémák megoldásában gyorsan előre tud haladni, többen viszszatérő megrendelőkké váltak, így például a Plusnak 25 áruházat épített már a cég. A Tesco néhány áruháza mellett három nagy cég logisztikai központját, ipari létesítményeket, több irodaházat, valamint hat-hétszáz lakóparki lakást is átadtak, ez utóbbiból jelenleg ugyanennyi van épülőben, illetve hat áruház kivitelezése van folyamatban. Az országban az egyik legnagyobb betonfelhasználó cég az elmúlt 5-6 évben 50 milliárd forint értékben létesített építményeket – most Romániában, Moldáviában szeretne terjeszkedni.

A sportcélú létesítményeket tekintve ez az első ilyen vállalkozásuk, ám az építkezés során felmerülő nehézségeket – így a rétegvizet, ugyanis mélyen a terepszint alatt kezdődött az építkezés – sikeresen megoldják. Az építkezés felelős műszaki vezetője Kótai László 37 éve dolgozik a szakmában, nevéhez többek között Budapesten, a Vörösmarty téren az Értéktőzsde, az Angol Nagykövetség felújítása, valamint az Anna Frank Gimnázium, a Nyugdíjfolyósító Intézet, a Plus Logisztikai Központ és Irodaház, valamint számos vidéki épület fűződik.

– Számomra a minőség és a határidő a fontos, és bár az építkezést a tél lassította, azt mondhatom, minden körülmények közt tartjuk az átadás határidejét, ez év október 29-ét – mondja a létesítményfelelős.

A tizenegyezer négyzetméteres épületben szinte mindenre lehetőség nyílik majd, ami egy átlagos városlakónak kedvenc sportja lehet, akár vad, lázadó kamaszfiú az illető, akár virágos úszósapkás, kedves, idős hölgy, akár stepaerobikért rajongó lány, vagy fiait büszkén focizni tanító családapa.

Fehérváry Krisztina