Miskolc lendületben van: a város gazdaságilag erős és sikeres, újabb és újabb cégek települnek ide, évről évre csökken a munkanélküliség, felívelőben van a turizmus, folyamatosak a fejlesztések. A tavalyi év eredményeiről, az elvégzett munkáról a múlt heti évértékelő ünnepségen adott számot Kriza Ákos polgármester.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Az előző négy évhez hasonlóan idén is megtartotta évértékelő ünnepségét Miskolc polgármestere. A Művészetek Házában rendezett eseményen elsőként Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára szólalt fel, aki nem csupán a kormány legfontosabb eredményeit és céljait összegezte, de méltatta a Miskolcon 2010 óta elvégzett munkát is.

– Egy alvó, elbátortalanodott megyei jogú városból egy dinamikusan fejlődő közösséget csináltak – fogalmazott Tállai András, és gratulált a miskolciaknak.

Stabilitás, biztonság, kiszámíthatóság – ezt a három szót választotta idei évértékelő beszédének mottójául Kriza Ákos polgármester. A városvezető azt mondta: amikor 2010-ben munkához láttak, Miskolc egy zuhanófélben lévő repülőhöz hasonlított.

– Hétévnyi munka után könnyen elfelejtjük, hogy honnan is indultunk. 2010-re 35 milliárdos adósságot halmozott fel a szocialista önkormányzat, miközben 12 százalékra nőtt a munkanélküliség. Romokban volt a város gazdasága, nyomornegyedek jöttek létre, a bűnözés elképesztő mértéket öltött, Fészekrakók dúlták a lakótelepeket – emlékeztetett Kriza Ákos. – Ma a gazdasági erőt tekintve a megyei jogú városok listáján Miskolc a negyedik, szemben a korábbi 17. hellyel. Hét évvel ezelőtt tizenkétezer állástalan volt a városban. Mintha egy Sárospatak méretű településen senki nem dolgozna. Most tudják, mennyi? Tavaly december végén négyezer-nyolcszáz volt az álláskeresők száma, miközben a munkaképes korú lakosság száma alig változott.

A közbiztonság terén is rengeteget léptek előre: 2006-ban közel tizenháromezer regisztrált bűncselekmény történt Miskolcon, ez a szám tíz év alatt négyezer-nyolcszázra, vagyis nagyjából a harmadára csökkent. A korábbi, kedvezőtlen folyamatokban nagy szerepe volt annak, hogy 2010 előtt „gombamód szaporodtak a nyomortelepek” a városban, ezeket pedig ellepték a bűnözők.

– Nemcsak a régi, lepusztulóban lévő városrészekben indultak meg ezek a folyamatok, hanem a legsűrűbben lakott negyedekben is. Igen, róluk van szó, a Fészekrakókról és az Avasról. Az utóbbi években sokat hallottuk a betelepítés kifejezést. Mi, miskolciak a migránshullámról nem 2015-ben hallottunk először, hanem a balliberális városvezetés jóvoltából az avasiak és a Diósgyőrben élők korábban megtapasztalhatták, hogy mi is az a betelepítés – mondta Kriza Ákos.

A bűncselekmények számának jelentős csökkenésében fontos szerepe volt annak, hogy elindult a nyomortelepek felszámolása, valamint annak is, hogy mint a rendészeti bizottság szintén felszólaló elnöke, Hubay György elmondta, a város éves szinten egymilliárd forintot fordít közbiztonságra. Hubay György lesz egyébként a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2-es választókerületben a kormánypártok képviselőjelöltje az április nyolcadikai választáson.

Visszatérve a biztonságra: Kriza Ákos polgármester ehhez a területhez sorolta a létbiztonság kérdését is. Ennek kapcsán elmondta, tavaly az országos átlagot meghaladó béremelést hajtottak végre a városi alkalmazottak körében, amivel hatezer miskolci család életét könnyítették meg. Örömteli az is, hogy miközben az elmúlt években nagyjából harmadára csökkent a munkanélküliek száma, a kedvező trend folytatódik: csak a nagyvállalati szektorban 2015 óta évente több mint ezer fővel nő a foglalkoztattak száma.

A városban élő nyugdíjasokra is nagy figyelmet fordítanak – ki kell emelni a Salkaházi-programot, aminek 35 ezren a részesei, ennek keretében nem csupán színes programokat szerveznek a szépkorúaknak, de 2014 óta minden évben tízezer forinttal támogatják is őket.

A harmadik kulcsszó, a kiszámíthatóság kapcsán Kriza Ákos elmondta: mára kiszámíthatóan, évről évre mintegy egymilliárd forinttal emelkedik a város teljes adóbevétele – így az összes adónemet tekintve a bevétel meghaladja a 14,4 milliárdot –, az iparűzési adón keresztül csak a miskolci vállalkozások 9,8 milliárd forinttal járultak hozzá a városi költségvetéshez 2017-ben.

A városi szolgáltatásokat is igyekeznek folyamatosan fejleszteni: 2010 óta több mint egymilliárd forintot fordítottak az orvosi szolgáltatások fejlesztésére, folyamatosan újítják fel az önkormányzati tulajdonú orvosi rendelőket, 2020-ig így valamennyi megújul. Ami a közlekedési infrastruktúra korszerűsítését illeti, tavaly kormányzati forrásból egymilliárd, saját erőből 250 millió forintot fordítottak az úthálózat megújítására.

Mindezeken túl folytatódik a diósgyőri vár rekonstrukciója, harminc kilométernyi kerékpárút épül, bővítik a tapolcai strandot, megújul a főtér, a belváros, a történelmi Avas, emellett Diósgyőrben és az avasi lakótelepen is több milliárd forint értékű fejlesztések valósulnak meg. Kriza Ákos hangsúlyozta: Miskolcon most egyszerre 136 különböző projekt fut. Itt kell megemlíteni a stadion építését is, amely hamarosan befejeződik.

– Elmondhatjuk: a miskolci gazdaság 2017-ben kiemelkedően jó évet zárt, a növekedés elérte a hét százalékot, ami magyar GDP-növekedésnek nagyjából kétszerese. Előzetes kalkulációink szerint ez a növekedési dinamika 2018-ban is fennmarad – mondta a polgármester. – Köszönhető ez annak is, hogy az elmúlt néhány hónapban három új befektető települt városunkba, amelyek 2019-től már teljes fordulatszámmal dolgozhatnak. Ez a siker abból fakad, hogy tudatosan azokat a cégeket próbáljuk meg Miskolcra csábítani, amelyek nagy termelékenységgel dolgoznak, és magas hozzáadott értéket állítanak elő. A Ten Pao, a Spinto és GS Yuasa cégek együttesen nyolcszáz munkahely létesítését jelentették be közel húszmilliárd forint értékben.

Felívelőben van a turizmus is, ami mára húzóágazattá vált, ezt bizonyítja a vendégéjszakák számának alakulása, illetve az idegenforgalmi adóból származó bevétel növekedése is.

– A turizmusba fektetett pénz megtérül. Amikor fesztiváljaink, színházunk, kulturális intézményeink fejlődését támogatjuk, a gazdasági, ipari vagy akár a sportélet sikerei mellett ez helyezi a „kirakatba” városunkat – hangsúlyozta a polgármester.

Kriza Ákos utolsóként azt a mutatót említette, amit úgy aposztrofált, mint a kedvencét: 27 év után először tavaly fordult elő, hogy nem volt elvándorlási vesztesége a városnak.

– Az évértékelők alkalmával mindig kerültem a direkt pártpolitikai csatározásokat. Ha bíráltam is, sosem tettem személyeskedően, még csak bántóan sem – fogalmazott beszéde zárásaként Kriza Ákos. – A jelenlegi városvezetésnek partnerek kellenek, akik segítik a munkánkat az Országgyűlésben a fenntartható fejlődésünk, meglévő biztonságunk és kiszámítható jövőnk, stabilitásunk érdekében. Kérem, támogassák a várost ebben a munkában azzal, hogy április 8-án a Fidesz–KDNP jelöltjeit támogatják a választásokon. Mert nekünk Magyarország és Miskolc, de azt is mondhatnám Miskolc és Magyarország az első!

Bándy Péter

Lépésről lépésre előre

A Modern Városok Programnak köszönhetően még inkább felgyorsulhat Miskolc fejlődése, állítja Hubay György, aki az önkormányzat rendészeti bizottságának elnökeként különösen büszke arra, hogy a városban jelentősen javult a közbiztonság az elmúlt években. Április nyolcadikán az egykori négyszeres magyar bajnok kerékpáros lesz a Fidesz–KDNP jelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2-es választókerületben.

– Bár az országos politikában új szereplőnek számít, a helyi közéletben közel két évtizede vesz részt. Hogyan jött a késztetés, hogy önkormányzati képviselőként is megpróbáljon tenni a városért?

– A politika, ahogy a történelem is, már fiatalkoromtól érdekelt: édesapám révén van egy háromezer-ötszáz kötetes könyvtáram, sokat olvastam már gyerekként is. 1985-ben elmentem Nyugat-Németországba, Kölnben és Bonnban megismerkedtem az ott emigrációban élő magyarokkal, bekapcsolódtam a szervezeteikbe, társadalmi munkában próbáltam támogatni őket. Máig őrzök egy levelet Tollas Tibortól, a legendás Nemzetőr főszerkesztőjétől, amelyben köszönő szavakat ír munkámért, támogatásomért. A legbüszkébb talán arra vagyok, hogy az erdélyi falurombolás bejelentése után, a Ceaușescu-rezsim utolsó időszakában élelmiszercsomagokkal segítettük az erdélyi-partiumi magyarokat. Végül 1996-ban tértem haza, Magyarországra.

– Miért döntött így?

– Amikor az Antall-kormány időszakát követően az egykori kommunisták, Horn Gyuláék visszavették a hatalmat, úgy éreztem, ezt nem lehet tétlenül tűrni. Csurka István politikai tevékenységét már az MDF-es időszakától figyeltem, a családomon keresztül eljutott hozzám a Magyar Fórum is, és amikor a hazatérés mellett döntöttem, megkerestem a helyi MIÉP-et. Közel két évig dolgoztam a pártnál társadalmi munkában, részt vettem az 1998-as országgyűlési választások kampányában is, amikor a MIÉP bejutott a parlamentbe, ősszel pedig listáról bekerültem a miskolci képviselő-testületbe. Akkoriban ez egy elég színes, de alapvetően jobboldali-nemzeti irányvonalú testület volt, jómagam négy évig vezethettem az ifjúsági és sportbizottságot. A következő ciklusban ugyancsak listáról lettem önkormányzati képviselő, de akkor már sajnos az MSZP jutott hatalomra, és mint ismert, ez a Káli Sándor-féle éra nyolc évig, 2010-ig tartott. 2006-ig voltam MIÉP-es képviselő, ezt követően felfüggesztettem a politikai tevékenységemet.

– Hogyan tért vissza?

– A helyi Fideszben ismerték a munkámat, fogalmazhatnék úgy, hogy 2012 körül egymásra találtunk. Először Kriza Ákos kabinetjében kaptam szerepet, a 2014-es önkormányzati választások előtt pedig a polgármester úr felkért, hogy a 12-es választókerületben induljak el képviselőjelöltként, sikerült is nyernem a körzetben, így újra a testület tagja lettem. Az azóta eltelt időszakban megalakítottuk a rendészeti bizottságot, amelynek az elnöke lettem, így egyrészt a közbiztonság területén vannak fontos feladataim, a másik, szívemnek nagyon kedves terület pedig a sport, ami négyszeres magyar bajnok kerékpárosként világéletemben alapot jelentett. Ennek köszönhető, hogy bár hatvannegyedik évemben vagyok, egy kis influenzán kívül semmi probléma nincs az egészségemmel. Mindemellett még kaptam egy nagyon megtisztelő felkérést, a Salkaházi Sára-nyugdíjasprogram vezetője lehetek. A több mint harmincnégyezer miskolci nyugdíjasnak szeretnénk minél több színes kulturális és szabadidőprogramot szervezni, a moziklubtól a bálokon át a kirándulásokig, és minden ősszel tízezer forinttal is segítjük őket. Azért tartom ezt a programot nagyon lényegesnek, mert a mai nyugdíjasok azok, akik évtizedeken át építették-szépítették Miskolcot, mi pedig úgy gondoljuk, a magunk szerény eszközeivel vissza kell adnunk ebből valamennyit.

– Miskolc kapcsán kikerülhetetlen a közbiztonság kérdése: a rendészeti bizottság vezetőjeként hogy látja, mennyit sikerült előrelépni ezen a téren 2010 óta?

– A nyolc évvel ezelőtthöz képest, amikor Kriza Ákos és a Fidesz átvette a város irányítását, a különböző bűnügyi mutatók jelentősen javultak. Ez annak is köszönhető, hogy több mint háromszáz térfigyelő kamera működik a városban, rövidesen pedig a Modern Városok Program keretében kiépül egy modern diszpécserközpont és egy nyolcszáz kamerás rendszer, aminek segítségével még inkább megnövelhetjük az itt élők biztonságérzetét. Reményeink szerint jövőre át is adhatjuk ezt a jelentős beruházást, amely mintegy 1,6 milliárd forintból valósulhat meg. A közbiztonság javulásában szerepe volt emellett a megkezdett nyomortelep-felszámolási programnak, amit ugyancsak felügyelek. Ennek a munkának a folytatását a miskolciak elvárják, mintegy harmincnégyezer polgár aláírása kötelezi erre az önkormányzatot. Ezek az épületegyüttesek nem csupán a városképet rontották, a nyomortelepek közegészségügyi, közbiztonsági szempontból is veszélyt jelentenek.

– Milyen lehetőségeket kínál még a Modern Városok Program?

– A kamerarendszer kiépítése mellett folytatódik a diósgyőri vár felújítása is, ami szintén nagyon nagy feladat. Akik mostanában jártak itt, láthatják, hogy már most is mennyivel szebb a rekonstrukciónak köszönhetően, de a projekt még nem zárult le. Ugyancsak van még feladatunk a Miskolctapolcai Strandfürdő fejlesztése kapcsán: ennek első ütemét már átadtuk, a második ütem munkálatai pedig folyamatban vannak. A harmadik nagyon ismert turisztikai látványosságunk Lillafüred, itt is felújítottuk a függőkertet az elmúlt években. A Modern Városok Programnak köszönhetően elkészül Miskolctól az államhatárig az M30-as autópálya is, amely közvetlen összeköttetést jelent városunk és Kassa között. Mint látható tehát, igyekszünk lépésről lépésre előrébb jutni, és úgy gondolom, a Modern Városok Programnak köszönhetően még inkább felgyorsulhat ez a fejlődés.