A tárgyaláson a volt pénzügyminiszter Ébner Vilmos bíró kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy az ügyészségi vizsgálatot megelőzően két vizsgálat is volt a tervezett sukorói beruházás befektetői csoportját képviselő Joav Blum izraeli-magyar állampolgár Pest megyei ingatlanjaira és a létesítmény megvalósítására kiszemelt sukorói telkekre vonatkozó csereszerződés ügyében.

Oszkó Péter közlése szerint az elsőt a kormány átalakulása után egy-másfél hónappal a felvetődött aggályok tisztázására Bajnai Gordon akkori miniszterelnök rendelte el. A másfél hónapig tartó vizsgálat során született szakértői álláspontok a cseretelkek közötti értékarányt csekély mértékben vagy egyáltalán nem kérdőjelezték meg. Mint mondta, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által időközben elvégzett, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008-as gazdálkodását áttekintő vizsgálat előzetes, majd végleges eredménye nyomán már több szabálytalanság kiderült, de a cseretelkek közötti értékaránytalanság az ÁSZ végső jelentésében is „kisebb hangsúlyt kapott”.

A volt pénzügyminiszter kitért arra, hogy az ÁSZ-jelentés alapján arra a következtetésre jutottak: a vizsgálat a csereügylet semmisségét nem alapozta meg kellő mértékben, azt azonban jelezte, hogy olyan telekcsere történt, amellyel kapcsolatban több kétség merült fel.

Oszkó Péter azt mondta, hogy ezért egyeztetést kezdeményeztek a befektetővel, s megpróbálták meggyőzni arról, álljon el a csereszerződéstől, s „közös szándékkal, közös akarattal” állítsák vissza a szerződéskötés előtti állapotot. Ettől azonban Joav Blum elzárkózott, álláspontja szerint ugyanis a cserével kapcsolatban minden szabályosan történt.

A telekcsere ügyében a 2009-ben kezdődött ügyészségi vizsgálat során, a független igazságügyi értékbecslő szakvéleménye alapján olyan értékbecslés született, amely megállapította a jelentős értékaránytalanságot Joav Blum albertirsai és pilisi, valamint az azokra elcserélt sukorói telkek között. Oszkó Péter közölte, hogy ezért „az állami vagyon védelme érdekében” 2009 novemberében arra utasította a vagyonkezelő zrt.-t: indítson polgári pert annak megállapítására, hogy feltűnő értékaránytalanság volt-e a telekcsere során, s ha igen, a bíróság mondja ki az ügylet érvénytelenségét. (Az erre vonatkozó polgári per 2010 februárjában kezdődött meg a Fejér Megyei Bíróságon.)

A bíró kérdésére a volt pénzügyminiszter elmondta: a befektetővel folytatott tárgyalás során felvetődött, hogy ha az állam kétségbe vonná a megkötött csereszerződés érvényességét, Joav Blum kártérítési igénnyel lép fel az állammal szemben. Hozzátette: miután pénzügyminiszterként a magyar állam vagyoni pozícióit kellett védenie, ügyelnie kellett arra is, hogy ne tegyen olyan lépéseket az állam nevében, amelyek miatt azt kártérítésre köteleznék.

Oszkó Péter elmondta, hogy a csütörtöki meghallgatásra csak a telekcserére vonatkozóan kapott felmentést a titoktartás alól, a kaszinóberuházással kapcsolatban nem.

Kirendelt igazságügyi szakértőt hallgatott meg a bíróság

Gieszné Boda Orsolya, a Fejér Megyei Bíróság szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Ébner Vilmos bíró az ügyben a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértőt hallgatta meg.

A miskolci igazságügyi szakértői intézet szakértője által elvégzett értékbecslés szerint a több helyrajzi számon szereplő, 70 hektáros sukorói ingatlanok értéke a 10 méteres parti sávval együtt 1 milliárd 778 millió 503 ezer forint, míg az ügyészségi értékbecslés szerint az ingatlanok 1 milliárd 800 millió forintot érnek.

A külföldi befektetőcsoportot képviselő Joav Blum izraeli-magyar üzletember cserére felajánlott pilisi és albertirsai ingatlanjainak együttes értéke a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő szerint 264 millió 372 ezer forint, míg azok értékét az ügyészségi értékbecsléskor 193 millió 876 ezer forintban állapították meg.

A telekcsere-szerződésben a sukorói területek értékét 1 milliárd 84 millió forintban, a pilisi és albertirsai ingatlanokét 787 millió 400 ezer forintban jelölték meg. A két érték közötti különbözetet Joav Blum már korábban kiegyenlítette.

A tárgyaláson a kirendelt igazságügyi szakértő értékbecslésével kapcsolatban több észrevételt tett az alperes, a befektető jogi képviselője, azokat pénteken tárgyalják meg. Ugyancsak pénteken hallgatja meg a bíróság az ügyben eddig kirendelt szakértőket is.

A polgári peres eljárásban a magyar államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint felperes kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg a telekszerződés semmisségét, mert az jogszabályba ütközik, valamint a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van.

(MTI)