Gyenge Zsolt a budapesti Rizmájer Sörözőben tartott sajtótájékoztatón köszönetet mondott a kormánynak, illetve a törvényhozásnak a számukra nyújtott két lépcsős segítségért. A kisüzemi főzdék is bekerültek azon kedvezményezetti körbe, melynek cégei a járványveszély idejére mentesültek a járulékok fizetése alól. Még nagyobb, történelminek is nevezhető eredmény, hogy múlt pénteken az Országgyűlés elfogadta a 2021-es költségvetés megalapozásáról szóló jogszabályt, mely a kereskedelmi törvényt is módosítja. A változtatás nyomán ezentúl a vendéglátóhelyeken és az alkalmi rendezvényeken, például koncerteken, sporteseményeken, fesztiválokon a kínál csapolt sör legalább 20 százaléka legalább egy kisüzemi sörfőzdétől származik, palackozott sörből, ásványvízből, üdítőből pedig legalább két különböző gyártó termékeit kell kínálni. 

Hirdetés

Ez azért óriási jelentőségű változás, mert a hazai sörpiac mintegy 97 százalékát évtizedek óta külföldi multik – jelenleg a többek között a Sopronit gyártó Heineken, a Drehert tulajdonló japán Asahi és az egyebek mellett a Borsodit a portfóliójában tudó amerikai-kanadai Molson-Coors – uralták. Ezek jelentős összegeket ajánlottak fel a vendéglősöknek például fejlesztésekre, cserébe – kötbér, szerződéshosszabbítás vagy visszatérítés terhe mellett – vállalni kellett, hogy az adott multi söréből jelentős mennyiséget értékesítenek, innentől pedig a vendéglátóhelyeknek már nem volt érdekük magyar kisüzemi söröket is kínálni. Ennek vége, a jogszabály-módosítás ugyanis rögzíti, hogy ilyen szerződéseket többé nem lehet kötni, a jelenleg élő megállapodások pedig 2021. július 31-ével megszűnnek.

Eddig olyan helyzetben voltunk, mint ha egy villányi hotelben nem lehetne villányi bort kapni, csak az ország valamely távoli pontjáról származó külföldi tulajdonú borkombinát termékeit – érzékeltette a több évtizedes piactorzítás súlyát a békésszentandrási Szent András Sörfőzde tulajdonosa. Bukovinszky Béla hangsúlyozta, hogy a kis főzdék kivétel nélkül magyar családi tulajdonban vannak. Mint mondta, ezeknél a sörfőző mester írja a receptúrát, a nagyüzemeknél ellenben a könyvelő.

Utóbbiaknál az olcsóság a cél, ezért gyakran kukoricát, mesterséges enzimeket, színezékeket használnak, a főzetet pedig szódával hígítják, ezt high gravity technológiának nevezik. Ezzel együtt nem igaz az a sztereotípia, hogy a kisüzemi sörök drágák, hiszen a különlegességek mellett minden főzdének megvannak az árban is versenyképes, minőségben pedig nagyságrendekkel jobb ivósörei – mondta Bukovinszky Béla.

Korábban írtuk


A múlt pénteki törvénymódosítással a magyar kisüzemi főzdék szabadságharca győzött. A szektor Gyenge Zsolt szerint most nagy lehetőségek előtt áll.

Lobbizunk a csapolt sör áfájának csökkentéséért, emellett szeretnénk, ha Magyarország arra alkalmas klímájú részein újra termesztetnének komlót. Amilyen hamar lehet, megrendezzük az eredetileg májusra tervezett, de a járvány miatt elmaradt nemzetközi sörmustrát. Szándékaink szerint, és ebben az Agrárkamara és az Agrárminisztérium is támogat minket, a borutakhoz hasonlóan egy-két éven belül országszerte létrehoznánk a gasztronómiai és turisztikai élményeket is nyújtó sörutakat – vázolta a terveket a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke.