Izsák Balázs szerint a madéfalvi vérengzés évfordulója arra teremt lehetőséget, hogy a Habsburg Birodalommal szembeni erőszakmentes székely ellenállásra emlékezzünk.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi kultúrpalotában szervezett megemlékezésén mondott beszédet szombaton este, a madéfalvi vérengzés 253. évfordulóján. Beszédében visszásnak tartotta, hogy az 1762-’63-as székely szabadságharcból csupán az ezt lezáró 1764-es madéfalvi vérengzésről szokás megemlékezni. Szerinte ez olyan, mintha az 1848-’49-es forradalmat és szabadságharcot a világosi fegyverletétel évfordulóján idéznénk.

Izsák Balázs úgy vélte: a madéfalvi vérengzést megelőző székely ellenállás azért merült méltatlanul feledésbe, mert fegyvertelen volt. Mária Terézia rendelkezései ugyanis – amelyekkel szemben a jogaikat védő székely férfiak tiltakoztak – éppen a székelyek hadra fogására vonatkoztak. Az SZNT elnöke szerint az erőszakmentes ellenállás az indiai Mahatma Gandhi, majd az amerikai Martin Luther King révén csak a 20. században szerzett létjogosultságot.

„Mi, a ma élő utódok elmulasztottuk elmesélni a világnak, hogy másfél évszázaddal Gandhi előtt, két évszázaddal Martin Luther King előtt a székelyek már tömegesen éltek az erőszakmentes ellenállás eszközével” – jelentette ki Izsák Balázs.

Az SZNT elnöke a rendezvényen adta át az SZNT által odaítélt Gábor Áron-díjat a szentegyházi gyermekfilharmóniának, és vezetőjének, Haáz Sándor karnagynak, akik – mint fogalmazott – „a székelység jó hírét viszik szerte a nagyvilágban”. A rendezvény a gyermekfilharmónia koncertjével zárult.

A szabadság nélkülözhetetlenségéről üzent Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a madéfalvi vérengzés 253. évfordulója alkalmából.

Az RMDSZ elnöke részt vett, de nem szólalt fel a madéfalvi emlékműnél tartott szombati megemlékezésen. Évfordulós gondolatait a szövetség hírlevele közölte.

„Szabadság nélkül nincs semmi! Nincsenek kisebbségi jogok, nincsen kiszámíthatóság, nincsen emberhez méltó élet! A szabadságra kell gondolni mindig, és nem szabad félni!” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette: a történelmi tragédiák felidézésekor hangsúlyozni kell, hogy nem térhetnek vissza azok az idők, amikor ártatlan, védtelen embereket valamilyen hatalom érdekében vagy nevében lemészárolnak.

„Ma, 27 évvel a diktatúra bukása után is azt mondjuk, hogy nem jöhet el egy olyan idő, amikor bárkinek azért kell szenvednie, mert egy hatalom érdeke úgy kívánja” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. A politikus a madéfalvi vérengzés évfordulóján nyomatékosította: mindig gondolni kell a szabadságra, és soha sem szabad félni.

A Maszol.ro beszámolója szerint a madéfalvi emlékműnél tartott megemlékezésen a metsző hideg ellenére több százan vettek részt. A megemlékezők megtapsolták a csíkszeredai hegyivadász zászlóalj képviselőit, akik első alkalommal vettek részt az évfordulós rendezvényen, és helyeztek el koszorút a székely hősök emlékművénél.

A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban a megrohamozták Madéfalvát, és több száz ember lemészárolásával megtörték a székelyek Mária Terézia rendelkezéseivel szembeni ellenállását. A császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. Az új szabályok előírták, hogy a székelyeknek idegenben is kell szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és azt is, hogy nem illetik meg őket azok a szabadságjogok, amelyeket korábban a katonai szolgálat fejében élveztek. Madéfalván mintegy 2500-an gyűltek össze, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának, amikor az ellenállást megtörő váratlan támadás történt.

MTI