A 27 uniós tagállam közlekedési miniszterei Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke és Brian Simpson, az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke részvételével szakpolitikai vitát folytattak a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat felülvizsgálatáról 2011. február 8-án, Gödöllőn. A tárcavezetők a magyar elnökség által kezdeményezett miniszteri találkozón a hálózattervezési módszertan és a finanszírozás kérdésköreit tekintették át.

Az Európai Bizottság várhatóan idén nyáron jelenteti meg jogszabálytervezetét a TEN-T politika felülvizsgálatáról. A magyarországi miniszteri találkozó a javaslat és a tagállami álláspontok magas szintű egyeztetésére kínált alkalmat. A tagállamok megerősítették, hogy a magyar elnökség időszerű és helyes döntést hozott, amikor a TEN-T szakpolitika felülvizsgálatát a miniszteri találkozó napirendjére tűzte.

A miniszterek méltatták a magyar elnökség hasznos hozzájárulását a megbeszélés irányának meghatározásához, és előremutató válaszokat adtak az érdemi vitaindító kérdésekre. A felülvizsgálat megfelelő kiindulási alapjaként fogadták el az új TEN-T szakpolitika tervezési és végrehajtási kérdéseiről szóló bizottsági munkaanyagot. Az Európai Bizottság képviselői jelezték: figyelembe veszik a tagállami álláspontokat. Még a TEN-T iránymutatásra vonatkozó javaslat közzététele előtt magas szintű, kétoldalú találkozókat kezdeményeznek az európai közlekedési infrastruktúra hálózati elemeinek részletes meghatározásáról.

A tagállamok támogatták a szélesebb, ún. átfogó hálózat fejlesztését azzal, hogy az erőfeszítéseket a stratégiai szempontból jelentősebb törzshálózatra kell összpontosítani. Széles körű egyetértés alakult ki abban, hogy a finanszírozási források válság okozta átmeneti hiánya nem eredményezheti a hosszú távú közlekedési hálózat elemeinek csökkentését. A miniszterek üdvözölték a Bizottság abbéli szándékát, hogy az uniós források a jövőben is rendelkezésre álljanak az átfogó hálózat fejlesztésére, különösen a Kohéziós Alap forrásaira jogosult tagállamok esetében. A résztvevők helyeselték a TEN-T és kohéziós politikák fokozottabb összehangolásának elvét annak rögzítése mellett, hogy a különféle alapoknak saját átfogó szakpolitikájuk kereteit és célkitűzéseit kell elősegíteniük. Olyan innovatív finanszírozási megoldásokat vitattak meg, amelyek segíthetik a magántőke bevonását az infrastruktúra építésébe, megállapítva, hogy ezek alkalmazása nem lehet sem rendszerszerű, sem az állami és uniós finanszírozás általános alternatívája.

Völner Pál, a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács közlekedési formációjának soros elnöke kiemelte: „A társadalmi és gazdasági kohézió nem érhető el a teljes TEN-T hálózat még hiányzó elemeinek kiépítése, a meglevő, leromlott állapotú infrastruktúra európai szintűre hozása nélkül. Az elégtelen hozzáférhetőség a teljes Európai Unió gazdasági fejlődését lelassíthatja.”

Siim Kallas, az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke elmondta: „A transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos szakpolitika felülvizsgálata Európa számára kritikus időpontban történik. Létfontosságú segítséget nyújt majd az európai vállalkozásoknak versenyképességük megőrzéséhez, és általa fenntarthatóbbá tesszük a közlekedést. Az Unió keleti és nyugati felét eredményesen kell összekapcsolnunk, hogy valamennyi tagállam maradéktalanul elérje a belső piacot. ”

A magyar elnökség, az Európai Bizottság és a tagállamok képviselőinek közös meggyőződése, hogy a TEN-T politikának a jövőben is a gazdasági növekedés felgyorsítását, Európa versenyképességét, fenntarthatóságát és a régiók kiegyensúlyozott fejlődését kell szolgálnia.

Magyarország fejlett közlekedési hálózatban érdekelt

Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár ismertette a magyar tagállami álláspontot a TEN-T politika felülvizsgálata kapcsán a közlekedési miniszterek találkozóján 2011. február 8-án, Gödöllőn. Magyarország üdvözli azokat a törekvéseket, amelyek harmonizálnak az EU 2020 Stratégiában elfogadott célokkal és hozzájárulnak a közlekedési hálózat fejlődéséhez. A tervezett változtatások azonban akkor szolgálják megfelelően az Európai Unió közös érdekeit, ha tiszteletben tartják a kohéziós szempontokat – jelentette ki felszólalásában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakterületi helyettes államtitkára, a magyar nemzeti delegáció vezetője.

Schváb Zoltán kifejtette: a magyar álláspont szerint a pénzügyi lehetőségek átmeneti csökkenése nem indokolhatja a hosszabb távra tervezett TEN-T hálózat szűkítését, hiszen ezzel még kiépítetlen, hiányzó infrastruktúrák esnének el a fejlesztési forrásoktól. A hálózat elemeinek válság miatti esetleges csökkentése gondot okozhatna például a regionális és a kohéziós politikák céljainak elérésében is. A jelenlegi forráshiány azonban rövidtávon ésszerű prioritások felállítását teheti szükségessé. Éppen ezért Magyarország egyetért azzal, hogy a rendelkezésre álló források szűkössége miatt fokozott figyelmet kell fordítani a hatékony felhasználásra – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Schváb Zoltán kiemelte: az uniós, a regionális és a nemzeti célok együttes megvalósításához elengedhetetlen, hogy a közösségi támogatások a teljes hálózatra, ezen belül az átfogó hálózat nem törzshálózati elemeire is felhasználhatóak legyenek.

A pénzügyi alapokról szólva a helyettes államtitkár úgy vélte, a TEN-T és a kohéziós források felhasználási szabályainak közelítése az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében logikus lépés. A kevésbé fejlett régiók felzárkóztatására létrehozott Kohéziós Alapnak ugyanakkor a jövőben is ezt a célt kellene szolgálnia. A Kohéziós Alap közlekedési forrásait az arra jogosult tagországok jelentős része eddig is a TEN-T hálózat elemeinek megvalósítására fordította – hangsúlyozta Schváb Zoltán.