Fotó: MTI/Oláh Tamás
Hirdetés

A tárcavezető emlékeztetett, Szentesen 1921-ben született törvény arról, hogy erdőt telepítenek az első világháborúban elhunyt szentesi hősök tiszteletére.

Csütörtökön a miniszter Farkas Sándorral, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével közösen elültetett egy hársfát. „Szerencsére most nincs hősi halott” – jegyezte meg.

Farkas Sándor kifejtette, az első világháború után ültetett fák elöregedtek, kiszáradtak, azok pótlásával példát szeretnének mutatni, hogy fontos a települések parkosítása.

A politikus emlékeztetett, az országos fásítási program keretében 2030-ig 27 százalékra szeretnék emelni az ország fásított területét, e célhoz az állami erdőgazdaságoknak és a magánerdő tulajdonosoknak támogatást is nyújtanak, de emellett igyekeznek a közparkokat, közterületeket is fásítani, cserjésíteni.

Korábban írtuk

Szalay-Bobrovniczky Kristóf csütörtökön csaknem egész nap a szentesi MH II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezrednél volt, mint mondta, a honvédségben az elmúlt 30 évben „halogatott, mélyreható, komoly reformok minden apró részletét” szeretné megismerni. Szentesen „nyíltan, őszintén” tudott beszélgetni arról a katonákkal, milyen hatással vannak a reformok a szolgálati viszonyokra.

Hozzátette, valamennyi alakulat részese a haderőfejlesztési programnak, de nemcsak az eszközbeszerzés, hanem az új eljárásrendek kidolgozása, az azokra való kiképzés, a toborzás is fontos, ezek összessége „ütőképes, modern, rugalmasan és gyorsan hadra fogható magyar honvédséget eredményez”.