Számára szent ügy volt a nemzeti hűség

Tisza István számára az ország és a nemzet iránti hűségnél, lojalitásnál, nem létezett igazabb és szentebb ügy – mondta az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke szerdán Debrecenben, a meggyilkolt korábbi miniszterelnök szobránál tartott koszorúzáson.

Fotó: MTVA Bizományosi/Oláh Tibor (archív, illusztráció)

Pósán László szavai szerint gróf Tisza István politikai nézetrendszerének középpontjában a történelmi Magyarország integritásának és a dualista rendszeren belüli önállóságának megőrzése állt.

Azt mondta, 1867 óta alig volt Magyarországon államférfi, politikus, „akit egyik oldalon annyira imádtak, a másikon annyira gyűlöltek volna”.

„Ma Magyarországon csak Tisza István politikai hulláján keresztül vezet út a demokráciába” – idézte Jászi Oszkárt, a Tisza-ellenes propaganda – Károlyi Mihály, a „vörös gróf” mellett – fő képviselőjének szavait megjegyezve, hogy a „magát haladónak, progresszívnek és elkötelezett demokratának valló baloldal” a verbális agresszivitást több alkalommal is a valóságba akarta átültetni, s az „övétől eltérő véleményt és politikai értékrendet erőszakkal próbálta elhallgattatni”.

„A magyarországi baloldal ez a ma is tapasztalható demokrácia-felfogása tehát évszázados múltra tekint vissza” – vont történelmi párhuzamot a fideszes politikus.

A történész végzettségű Pósán László ezután hosszan méltatta Tisza István történelmi szerepét, aki „határozottságával számos ellenséget szerzett” magának.

Felidézte, hogy amikor 1917 nyarán Tisza a debreceni huszárezred élén a frontra indult, az őt féltőknek csak annyit mondott: Budapesten szintén érheti baleset, nem is beszélve a képviselőházról, „ami olykor a frontszolgálatnál is veszélyesebb”.

Pósán László a Debreceni Egyetem központi épülete előtt álló Tisza-szobornál felidézte: az 1910-es évek elején, amikor a tudománypolitikai viták egyik legfontosabb kérdése az volt, hol létesüljön új felsőoktatási intézmény, Tisza István minden tekintélyét latba vetette, hogy „Debrecenben, a Református Kollégium alapjaira épülve egyetem jöjjön létre”.

„Életem egyik legnagyobb eredményének tekinteném, ha Debrecenben, ahol fiatalkori tanulmányaimat végeztem, egyetem állíttatnék fel” – idézte Tisza István szavait a szónok.

A politikus beszélt arról, hogyan szolgáltatta ki az országot Károlyi Mihály kormánya „azoknak, akik fel akarták darabolni”. A történelmi Magyarország megcsonkítása, szétszaggatása, Trianon így a magyar baloldal örök bűne marad„ – mondta megjegyezve, hogy a baloldali diktatórikus hatalom tagadásaként létrejött Horthy-korszakban a történelmi Magyarország integritása mellett eltökélten kiálló Tisza István alakját a legnagyobb elismerés és tisztelet övezte. 

Pósán László kitért arra is, hogy amikor 1926-ban Debrecenben felállították Kisfaludy Stróbl Zsigmond Tiszáról készített szobrát, az eseményen jelen lévő Horthy Miklós úgy fogalmazott: ”ez a szobor a hazájáért vértanúságot szenvedő férfi ragyogó példáját állítja elénk, a maga némaságában tetemre hívja a magyar nemzet sírásóit„.

Pósán szerint nem véletlen, hogy a baloldal, amikor 1945-ben újból hatalmi pozícióba került, ledöntötte az egykori miniszterelnök szobrát.

A szobor csak két éve kerülhetett arra a helyre, ahova szánták: annak az egyetemnek központi épülete elé, amelyet az első világháború után a néhai miniszterelnökről, gróf Tisza Istvánról neveztek el.

Az ünnepség és a koszorúzás után Tisza István és kortársai címmel tudományos szimpóziumot rendeztek az egyetemen.

A Déri Múzeumban szerda délután a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság tart megemlékező ülést Tisza István halálának 100. évfordulója alkalmából.