A lap szombati számában megjelent interjúban a miniszter hangsúlyozta: a kormány egyik legfontosabb feladata jelenleg az, hogy gazdaságilag is garantálja az ország működőképességét.

Hirdetés

Ehhez egyrészt bizonyos ágazatokban – például a turizmusban és az építőiparban – élénkíteni kell a keresletet, másrészt meg kell óvni a munkahelyeket, harmadrészt gondoskodni kell új termelési lehetőségekről, támogatni kell a befektetéseket. Végül figyelemmel kell lenni arra, hogy a válságkezelésre fordított állami milliárdok a hatékony és a versenyképes gazdasági megoldásokat támogassák – ismertette.

Kitért arra: segíteni kell az állami és a magánberuházások kivitelezését, ennek egyik módszere lehet az építőipar „helyzetbe hozása”.

A járvány első hullámakor eredményesen léptettek életbe célzott adócsökkentéseket a válság sújtotta ágazatokban, ilyen megoldások újbóli bevezetésére szintén van lehetőség, a hitelmoratórium meghosszabbítása pedig segítheti az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülő családokat és vállalatokat – mondta.

Korábban írtuk

A finanszírozásról szólva jelezte: lehetőség van arra, hogy uniós forrást használjanak fel számos olyan állami beruházásra, amelynek számláit a magyar költségvetésből tervezték kifizetni, ide az útépítésektől a kórházfelújításokig számos fejlesztés tartozhat.

„A mostani időszak egyik legfontosabb feladata emellett a tartalékok minél nagyobb mértékű felhalmozása, ma ugyanis senki nem látja és tudja biztosan, meddig tart a fertőzés kiváltotta gazdasági hatás” – szögezte le Varga Mihály.

A jövő évre három forgatókönyvvel számolnak: ha a vakcina 2021 második negyedévében már rendelkezésre áll, akkor 4-5 százalékkal nőhet Magyarország gazdasága – mondta a miniszter, megjegyezve: ez egy optimista forgatókönyv.

„Ha az oltóanyag a jövő év közepe felé sem lesz meg, és a védőoltások nem kezdődnek meg, akkor a pesszimista számításaink szerint előfordulhat, hogy a nullánál alig nagyobb növekedést jegyezhetünk fel. Elképzelhetőnek tartunk egy harmadik lehetőséget is: eszerint lesz vakcina, de az elhúzódó kilábalás miatt csak 3-4 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés” – mondta.

Az idei számokról szólva Varga Mihály kifejtette: bár a tavaszi gazdaságvédő intézkedések eredményt hoztak, azok sem elegendők ahhoz, hogy Magyarország kivonja magát a világgazdaság negatív folyamatai alól, így idén 5-6 százalékkal eshet vissza a magyar GDP, ehhez 7-9 százalékos költségvetési hiány társulhat, az államadósság pedig az év eleji 66 százalékról a GDP 76-78 százalékára emelkedhet.