Fotó: Kovács Dániel/Demokrata

El kell utasítani a kötelező kvótát, mert az nem demokratikus, ráadásul teret adna újabb betelepítési határozatoknak is – mondta Schöpflin György európai parlamenti képviselő egy II. kerületi lakossági fórumon.A kényszerbetelepítés elleni népszavazással kapcsolatos tudnivalókat a Pesthidegkúton tartott rendezvény házigazdája, Varga Mihály foglalta össze. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, évszázadok óta nem volt példa a mostanihoz hasonló népvándorlásra, a migránsok jelentős része éppen azon a balkáni útvonalon érkezik, amelynek hazánk az egyik állomása. Az Európai Unió válasza erre egy olyan intézkedéscsomag lenne, amely kvótát ír elő a tagországok számára, a tervezet kötelező jelleggel osztaná szét a beérkezőket, kényszerbetelepítést alkalmazna, és megkönnyítené a családegyesítést a migránsoknak.
A magyar válasz mindezt elutasítja, elvégre „Brüsszel a megkérdezésünk nélkül, az álláspontunkat figyelmen kívül hagyva hozott döntéseket.” Egy sikeres népszavazás viszont erős felhatalmazást adna a kormánynak a továbblépéshez, hogy Magyarország olyan nemzeti elkötelezettségű, keresztény alapokon álló ország maradhasson, mint amilyen az elmúlt ezer évben volt.

Brüsszel ezzel szemben azzal érvel, hogy a betelepítésre a munkaerőhiány miatt van szükség, holott Európában huszonkétmillió munkanélküli van, elsősorban őket kellene segíteni. Közben azt is láthatjuk, hogy Németországba alacsonyan képzett, sok esetben analfabéta migránsok érkeztek, közülük csak hatvanhárom ember helyezkedett el német cégeknél.

A betelepítéssel egyébként fennáll a kockázata a párhuzamos társadalmak és no-go zónák kialakulásának, a német példa pedig megmutatja, hogy a kultúrák közötti együttélés korántsem zökkenőmentes. Varga Mihály kiemelte, kényszerbetelepítés helyett a határok védelmére van szükség, a magyar példa bebizonyította, hogy a kerítés képes megállítani a migránsokat, ezt nyugaton is egyre többen ismerik fel. Schengen 2.0 tervei között szerepel a közös európai uniós hadtest felállítása is.

– Segítséget nyújtsunk, ne a bajt hozzuk ide. Világszerte több tízmillióan indulhatnak el a közeljövőben, nem várhatjuk tétlenül, hogy új meg új hullámok induljanak Európa felé – mondta.

A tárcavezető rámutatott, „a népszavazás nemzeti ügy, arról hozhatunk döntést, hogyan nézzen ki az előttünk álló tizenöt-húsz év, milyen jövőt képzelünk el gyermekeink, unokáink számára.” Hozzátette, amikor az első bevándorlók megérkeztek Németországba, Franciaországba, Belgiumba vagy Hollandiába, senki sem gondolt arra, hogy olyan társadalmi konfliktusokat kezdenek el importálni, amelyek mára jelentősen megváltoztatták ezeknek a közösségeknek az életét.

Schöpflin György néppárti európai parlamenti képviselő a fórumon arról beszélt, fontos az európai integrációs folyamat fenntartása, mivel „messze ez a legjobb konfliktuskezelő rendszer”, elvégre a második világháború óta európai országok nem háborúztak egymással. Ezt a békét azonban ma már beárnyékolja a migránsáradat, ez pedig olyan konfliktusforrás, amelynek kezelésére az EU-nak nem sikerült a megfelelő mechanizmust létrehoznia, és még hosszú ideig valószínűleg nem is lesz egységes, jó megoldás. Demográfiai robbanásnak lehetünk tanúi világszerte, a rossz körülmények között élők számára Európa jelenti az ígéret földjét, a tömeges bevándorlás tehát folyamatos lesz a jövőben.

Hangsúlyozta: a magyar-szerb határon emelt kerítés célja nem a menedékkérők távoltartása, hanem az, hogy legális úton próbáljanak meg belépni az országba. A képviselő álságosnak nevezte a kvótarendszert, hiszen, mint mondta, az nem lehet stabil, és ha egyszer elfogadjuk, a későbbiekben újabb betelepítési határozatok születhetnek, felső korlát nélkül.

Hozzátette, „a kötelező kvóta, nem demokratikus, feltételeit önkényesen határozták meg, a kvótával az Európai Bizottság növeli hatalmát.” A magyar kormány véleménye abban a kérdésben is eltér, hogy mit jelent az állampolgárság, illetve kinek a joga eldönteni, hogy ki kapjon állampolgárságot? A képviselő kitért arra is, sokszor szegezik neki újságírók a kérdést, Magyarország miért nem akar befogadni ezerkétszáz menekültet. De ha belegondolunk abba, hogy a családegyesítés után egyből ennek a számnak a többszörösével kell számolni, ehhez jön a későbbiekben a természetes szaporulat, már sokkal több emberrel kell számolnunk.

Schöpflin György beszélt arról is, hogy Brüsszelben a liberális elit egységes emberiségben gondolkodik, az ő nézőpontjukból a nemzetek csupán zavaró tényezők, ezzel szemben a visegrádi négyek és általában a volt kommunista tagállamok szerint a nemzet nagyon is fontos.

Kovács Dániel, demokrata.hu