Szankciók helyett béke

– A november 9-én megtartott Kormányinfó egyik legfontosabb bejelentése volt, hogy a kormány tovább bővíti az ársapkás termékek körét, így a tojás, illetve a burgonya bruttó kiskereskedelmi árát a szeptember 30-ai díjszabáson maximálják. Erre szükség is van, hiszen a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint már a 40 százalékot is meghaladja az élelmiszerárakat érintő éves infláció. Ki a felelős mindezért?

– A szankciók és az infláció növekedése között egyértelmű az összefüggés. Ma már nyilvánvaló, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanására adott uniós szankciós válasz nem érte el a célját, vagyis a háború mielőbbi lezárását. Brüsszelben azt ígérték, hogy a retorziók Oroszországnak fognak fájni, nem az Európai Unió országainak. Sőt, tavasszal külön ígéret hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az intézkedések nem érintik majd az energiaárakat. Ezekből az ígéretekből nem lett semmi. A szankciók olyan mértékű energiaár-robbanást idéztek elő, ami az élelmiszerárakban is látszik. Mi pedig nem hagyjuk, hogy a magyar emberek fizessék meg az elhibázott brüsszeli döntések árát. Az élelmiszerárstop is egy eszköz a kezünkben, amivel védeni tudjuk őket a szankciós inflációtól.

– Mennyire hatékonyak a kormányzati eszközök ebben a helyzetben?

– A kormány minden tőle telhetőt megtesz, de látni kell: Brüsszel jéghegynek vezette a hajót. Mi most a gépházból merjük ki a vizet, de újabb lékeket nem kellene ütni a hajótesten. A probléma megoldását a brüsszeli szankciós politika eltörlése jelentené, nem pedig újabb szankciós javaslatok. Mi most is tesszük a dolgunkat: bevezettük a benzinárstopot, a kamatstopot, a rezsicsökkentéssel minden magyar családot átlagosan havi 181 ezer forinttal támogatunk. 2010 óta pedig több mint egymillió munkahelyet hoztunk létre. Nem engedjük, hogy ez az eredmény veszélybe kerüljön, hogy a szankciók a magyar emberek gyarapodását támadják, ezért indítottunk gyármentő programot, ezért adunk a kkv-knak rezsitámogatást és ezért vezettük be a vállalkozói kamatstopot is.

– Az élelmiszerárstop nehéz helyzetbe hoz egyes üzleteket. Milyen kereskedelmi egységek számíthatnak kompenzációra?

– A legkisebb falusi boltoknak kell leginkább a segítség, ezért a 2000 fő alatti településeken működő kisboltok számára 2023. év elején nyílik majd meg egy pályázat a Magyar Falu Program keretében, amelynek köszönhetően működési költségeikhez kaphatnak egyszeri, egyösszegű támogatást.

– Az ellenzéki pártok szerint az infláció már a háború kitörése előtt is magas volt, ezért kellett bevezetni tavaly az ársapkát. Mit gondol arról, hogy az ellenzék a kormány felelősségét hangoztatja az extra drágulás miatt?

– Szomorú, de nem előzmény nélküli, hogy a baloldal a nemzeti érdekkel ellentétesen cselekedjen. Ahelyett, hogy az elhibázott szankciók ellen emelnék fel szavukat, a nehéz időkben is a maguk és idegen hatalmak hasznát lesik a magyar emberek kárára. A megoldás tiszta és egyértelmű: ha véget érnének a szankciók, azonnal csökkennének az árak. Az élelmiszer-termelésben nélkülözhetetlen a műtrágya használata, aminek az előállítása erősen földgázigényes. De gondoljunk csak a termeléshez szükséges energiaárak vagy éppen a szállítási díjak emelkedésére, amely mind beépül az élelmiszerek árába. Szankciók helyett békére lenne szükség, a kezdetektől ez a kormány álláspontja.

– Nemcsak az ellenzék támadja a magyar kormányt, néhány nappal ezelőtt Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem igaz, hogy az uniós országokat jobban sújtanák a megszorítások, mint Oroszországot, hozzátéve, hogy „a magyar kormány érvei mintha a Kreml kézikönyvéből származnának”. Mennyire ássa alá a kijelentés a magyar kormány presztízsét, különös tekintettel arra, hogy a bírálatot egy V4-szövetségen belüli ország vezető tisztségviselője fogalmazta meg?

– Egyetlen kézikönyvből olvasunk, erre az van írva: magyar nemzeti érdek. Minden döntésnél ezt tartjuk szem előtt, még akkor is, ha vitát okoz valamely szövetségesünkkel. Azzal nem segítünk Ukrajnán, ha a saját gazdaságunkat is tönkretesszük: ha valaki beleesik a gödörbe, kintről tudjuk kihúzni, nem pedig úgy, ha magunk is beugrunk mellé. Mi tiszteletben tartjuk más országok véleményét, de elvárjuk, hogy mások is tiszteljék a miénket. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mi, közép-európaiak együtt lehetünk igazán sikeresek. Sokkal több minden köt össze minket, mint amennyi elválaszt.

– És mit gondol arról a kijelentésről, hogy nem Európának, hanem Oroszországnak fájnak jobban a szankciók?

– A napnál is világosabb, hogy Oroszország gazdaságilag haszonélvezője a szankciós politikának; ami az energiahordozók eladását illeti, degeszre keresi magát. A háború kirobbanását követő mintegy fél év alatt tette zsebre azt a pénzt, amit korábban egy év alatt keresett az energiaexportból. Európa fázik, Ukrajna vérzik, Oroszország pedig gazdagodik, itt tartunk ma. Nem beszélve arról, hogy milyen gazdasági versenyhátrányt okoz ezzel magának Európa: olyan, mintha a rajthoz felállva a szankciókkal a saját cipőfűzéjét kötné össze, ellenben az USA, Kína és Oroszország vígan sprintel. Miközben Kína megvásárolja az orosz nyersanyagot, addig az USA-nak a magas energiaáraknak köszönhetően már megéri kitermelni a korábban csak veszteséggel felszínre hozható nyersanyagkészleteit, amiket majd Európának akar eladni. Oroszország pedig a surranópályán extraprofitra tesz szert.

– A most folyó nemzeti konzultációnak a célja, hogy az emberek megértsék, milyen hatással van Európára a brüsszeli szankciós politika. Lehet-e már tudni valamit a részeredményekről?

– A magyar emberek pontosan értik, hogy mit jelent az elhibázott szankciós politika, hiszen a bőrükön érzik a negatív hatásait. A nemzeti konzultáció célja, hogy elmondhassák a véleményüket minderről. Brüsszelben az a szokás, hogy elefántcsonttoronyban hoznak döntéseket az emberek megkérdezése nélkül. A magyar ember viszont szabadságszerető. Azt sem szerették a magyarok, amikor meg akarták mondani nekik, hogy kiket engedjenek be az országba vagy hogy hogyan neveljék a gyerekeiket. Az a nemzeti konzultáció, ahol több millió ember fejezi ki az akaratát, fontos igazodási pont a kormánynak, és annak kellene lennie Brüsszelben is. A konzultációs ívek kétharmada egyébként már megérkezett a postaládákba, a visszaküldési határidő december 9-e.

– A konzultációnak „csupán” morális jelentősége van, vagy komoly fegyvertény lehet Brüsszellel szemben?

– Európában mi vagyunk az egyetlen ország, ahol a kormány megkérdezi ebben a témában az embereket. A nemzeti konzultáció a véleménynyilvánításnak olyan demokratikus eszköze, amit nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni. A kormány pedig a legjobban az emberek közvetlen felhatalmazásával tud eredményeket elérni. A migrációval kapcsolatos konzultáció is hangsúlyos ütőkártya volt a kormány kezében annak a ténynek az igazolására, hogy a magyar emberek egyértelműen elutasítják az illegális bevándorlást. Természetesen ezzel kapcsolatban is rengeteg támadás érte a magyar kormányt. Brüsszelben sokszor nézik kritikus szemmel a bátor magyar kiállást.

– A Kormányinfón elhangzott, hogy hazánk eddig 17 vállalást tett a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetésével kapcsolatos tárgyalások során, de vannak még olyan területek, ahol nem született egyezség. Hol tart a megállapodás?

– 17 pontban már megállapodtunk, ezeknek a végrehajtását elkezdtük annak érdekében, hogy a nekünk járó pénzt megkapjuk. Időközben azonban újabb feltételek merültek fel Brüsszel részéről, amelyek teljesítésével kapcsolatban igyekszünk kompromisszumkészen együttműködni mindaddig, amíg az a magyar érdekekkel nem ütközik. Ugyanakkor nem titok, hogy nagyon szeretnénk végre lezárni ezt a véget nem érő és eleve politikai célú történetet. Mi betartjuk a megállapodást, amit kötöttünk, reméljük, hogy Brüsszel is így tesz majd.

– Mi a tétje annak, hogy mikor érkezik meg a pénz?

– Ettől függ például a pedagógusbérek mielőbbi emelése. Abban ugyanis konszenzus van, hogy ezeket az illetményeket növelni kell. Azt vállaltuk, hogy ha megnyílnak a brüsszeli források, akkor 2025-re a diplomásátlagbér 80 százalékát fogják elérni a pedagóguskeresetek. Emellett szeretnénk a zöldenergia fokozottabb felhasználását célzó beruházásokat is végrehajtani az említett forrásból.

– A pedagógusdemonstrációknak sze­repük van abban, hogy a kormány ilyen mértékű emelést irányzott elő?

– A kormány többlépcsős béremelést hajt végre a pedagógusok esetében is, ez nem újdonság. Ahhoz viszont, hogy a tervezettnél nagyobb mértékű legyen az emelés, a Magyarországnak járó uniós pénzekre is szükség van. A brüsszeli szankciók teremtette nehéz gazdasági helyzetben nem könnyű kérdés a béremelés. Csak a rezsicsökkentés fenntartása ezermilliárdos költség: a kormány havonta átlagosan 181 ezer forintot ad minden magyar családnak a szankciós energiafelárak miatti rezsikompenzáció részeként. Ezt természetesen a tanárok is megkapják.

– Nemrég arról is megállapodás született Brüsszellel, hogy hazánk felgyorsítja a közérdekűadat-igényléssel kapcsolatos bírósági perek lefolytatását. Nap mint születnek az újabb és újabb megállapodások…

– Mi mindent megteszünk a megegyezésért, az Európai Bizottság voltaképpen nyitott kapukat dönget. Ugyanakkor azt szeretnénk, ha a bizottság éppen olyan fair módon állna a problémák megoldásához, mint a magyar kormány.

– Egy másik téma. Felvetődött az uniós ötlet, hogy a tagállamok közös hitelt vegyenek fel Ukrajna megsegítésre. Magyarország ellenzi.

– A magyar álláspont nagyon határozott ebben a kérdésben, lévén a Covid-időszak alatt egyszer már megégettük magunkat. Az akkori közös hitelfelvételből nekünk járó pénz azóta sem érkezett meg hozzánk, ezért ilyen jellegű kezdeményezésekben a továbbiakban nem veszünk részt.

– Hátráltathatja mindez a brüsszeli kifizetésekről szóló megbeszéléseket?

– Papírforma szerint a két dolog teljesen elkülönül egymástól; bízom benne, hogy az Európai Bizottság is így gondolja. Mi egyébként nem korlátozzuk a közös hitelfelvételt, csak nem csatlakozunk. Ellenben hazánk kész továbbra is támogatni Ukrajnát, pénzügyileg egyszerűbb és hatékonyabb módszerekkel, kétoldalú megállapodás keretében, akár a nemzeti költségvetésből is. Ezt tesszük a háború kitörésének első napjától, amit csak tudunk, minden segítséget megadunk az ide menekülőknek és az ott maradóknak is.

– Ha már a kettős mérce szóba került… Az Európai Unió Bírósága nemrég elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés fellebbezését. A több mint egymillió szimpatizáns által aláírt dokumentumot eredetileg azért nyújtották be, hogy az Európai Bizottság újabb jogszabályokkal erősítse meg a nemzeti kisebbségek védelmét. Az uniós bíróság határozatának értelmében azonban az eddigi jogszabályok elégségesek a kisebbségek védelmére, így nem tesznek további jogalkotási lépéseket. Mit gondol erről?

– Nem tartom szerencsésnek ennyi ember szavát lesöpörni az asztalról. Számunkra kulcskérdés, hogy magyar ajkú honfitársaink hogyan tudnak boldogulni a határainkon túl. Az biztos, hogy a Magyarországon élő kisebbségek nagyon széles jogokkal rendelkeznek, és másoktól is elvárjuk, hogy megadják ezeket a magyar kisebbségnek.

– A munkácsi turulszobor eltávolítása nyilván fájó pont az összmagyarság számára…

– Mivel Ukrajna megtámadott ország, igyekszem visszafogottan fogalmazni, de nagyon nehéz szó nélkül elmenni a mellett a tény mellett, hogy Ukrajna uniós aspiráns, és a csatlakozás alapvető feltétele a kisebbségekkel való korrekt bánásmód, ebben pedig a szomszédos országnak még jócskán akad pótolnivalója. Gondoljunk csak a nyelvtörvényre, amely korlátozza az anyanyelv használatát az iskolákban, ellehetetlenítve a kárpátaljai magyar ajkú kisebbség életét. Közben pedig Magyarország élen jár az ukrajnai menekültek megsegítésében.

– A humanitárius misszió részeként a hazánkba érkező magyar, illetve ukrán ajkú gyerekek becsatlakozhatnak a magyar oktatási rendszerbe. Milyen eredményekről lehet beszámolni ennek kapcsán?

– A háború kirobbanása óta közel egymillió menekült érkezett hazánkba, akiknek jelentős része nyugati országokba utazott tovább. A regisztrációs adatok szerint a Segítségpontokon és a BOK-csarnokban közel félmillióan kaptak segítséget, amely az információnyújtástól kezdve az okmányok intézésén át a továbbutazás megszervezéséig sok mindenre kiterjed. Ami a gyerekeket illeti: a menedékeskérelmet benyújtó családok tanköteles gyermekei járhatnak nálunk óvodába és iskolába is.

– Mennyi kiskorúról van szó?

– Mintegy nyolcszáz gyermek részesül óvodai és több mint háromezer iskolai nevelésben, nagyjából fele-fele arányban magyar, illetve ukrán ajkúak. Beilleszkedésüket és szaktárgyi felzárkóztatásukat, nyelvi képzésüket a tanórák mellett pluszfoglalkozásokkal segítjük, amire kiegészítő forrást is adunk az intézményeknek. Természetesen az iskolák és óvodák ajtaja az időközben érkezők előtt is nyitva áll.

– Mennyire befogadó a magyar közösség?

– A magyarok helytállása példaértékű az ukrán menekültek kapcsán is. A gyerekekben másképp csapódik le az orosz–ukrán konfliktus. Jó példa erre annak az oroszul is beszélő ukrán kisfiúnak a története, akit egy olyan kislány segített a beilleszkedésben, akinek magyar és orosz szülei vannak. Reményt adó érzés szembesülni azzal, hogy a gyerekek világában magától értetődőbb a békére törekvés, mint a felnőttekében…

– De azért ugye a hazai összefogás a felnőttek világában is jelen van?

– A háború kitörésekor az első reakció a cselekvés és a tenni akarás volt. Először a határ menti, jellemzően kistelepülések önkormányzatai ajánlották fel segítségüket, hozzájuk civilek, segélyszervezetek, egyházak, országgyűlési képviselők, rendvédelmi szervek csatlakoztak. Az ország egésze megmozdult. Mindehhez persze kellett állami koordináció és támogatás is, de az igazi hősök azok a határ menti kistelepüléseken élő magyarok voltak, akik önzetlenül csatasorba álltak, hogy lehetőségeikhez mérten enyhítsék a háború elől menekülők kiszolgáltatottságát. Büszkék lehetünk a magyar emberek bátor helytállására!