A Böszörményi út-Istenhegyi út találkozásánál, a turulszobornál megtartott rendezvényen hozzátette: „legértékesebb részeinket vágták le, halálra ítéltek bennünket”, és biztosra vették, hogy az ország ki fog vérezni.

Mint mondta, most van a harmadik évfordulója annak, hogy az Országgyűlés törvényt alkotott a nemzeti összetartozás napjáról és a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről. Felidézte: „az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a többi állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Emlékeztetett arra is, hogy szintén hároméves évfordulója van az állampolgársági törvénynek, amely lehetővé teszi minden magyar embernek, hogy szabad akarata szerint a magyar nemzethez való tartozását közjogilag is kinyilvánítsa.

Arra kérte az ünnepség résztvevőit, hogy ne csak Trianonra emlékezzenek, mert ez a nap a nemzeti összetartozás napja is, és azokra is emlékezni kell, akik az elmúlt 93 évben megőrizték az összetartozást a múlt század „gerincroppantó viharaiban, rémisztő zsarnokságaiban, rendőrségi zaklatások idején és börtönökben, karrierjük és érvényesülésük árán”.

Szász Jenő arról is beszélt, hogy a magyar nemzetstratégiában és nemzetpolitikában további lépésekre van szükség. Tervezett és rendezett magyar humánvagyon-gazdálkodás szükséges, hiszen a Kárpát-medencei magyarság legértékesebb erőforrása, megelőzve minden természeti és gazdasági erőforrást, a humánvagyon: a magyar anyanyelvet beszélő, magyar kultúrkörhöz tartozó emberek.

Kijelentette: a nemzeti összetartozás napjával és az állampolgárság kiterjesztésével a magyar állam – közjogi értelemben – megtette az első lépéseket, a többi „mindannyiunk dolga”.

(MTI)