A Századvég kedden közölt elemzésében azt írták, az elmúlt hónapokban készült egy uniós döntéshozatali javaslatokat is magában foglaló tanulmány, amelyet a nonprofit szervezetek – vállaltan politikai érdekű szerveződések – hálózataként működő EPD készített a civil szféra európai helyzetéről, az Európai Bizottság megbízásából, összesen 48 szervezet együttműködésével. 

Hirdetés

Magyarországról a K-Monitor nevű egyesület működött közre az anyag elkészítésében, vagyis egy olyan NGO, amely az utóbbi években számos elfogult közleményben támadta a magyar kormányt – közölték.

Így például 2017-ben, a külföldről támogatott magyarországi szervezetek átláthatóságát célzó törvény miatt csatlakozott ahhoz a feljelentéshez, amelyet több, közvetlenül is érintett NGO jegyzett közösen a bírált jogszabály kapcsán – tették hozzá.

A Századvég szerint a K-Monitor támogatóinak sorában az Európai Bizottság, a holland külügyi tárca és Soros György Nyílt Társadalom Alapítványai (OSF) is megtalálhatók. Az egyesület évek óta kiáll a multikulturális társadalmak megvalósításának szükségessége mellett, illetve jogszolgálatot is biztosított az illegális bevándorlók számára.

Korábban írtuk

„A fenti tények fényében nem lehet meglepő, hogy Magyarország akár például az NGO-k, akár a médiahelyzet és a sajtószabadság kapcsán, az egyik bírált címzettnek – és az EU-források esetleges jövőbeli korlátozása vonatkozásában célpontnak is – számít az Európai Bizottság számára készült elemzés értékelése és javaslatai alapján” – írták.

Az EPD tanulmányában szereplő tervek kapcsán a Századvég emlékeztet, hogy az Európai Unió 2021-2027-es időszakra vonatkozó költségvetésében Brüsszel 841 millió eurót kíván fordítani a Jogérvényesülés, jogok és értékek programra, amely egyértelműen a politikai befolyásszerzést erősítené, és a nemzetállamok gyengítésére régóta törekvő Soros György üzletember alapítványi hálózatából pénzelt NGO-k a tevékenységükhöz ezzel – további – uniós jóváhagyást, és anyagi támogatást kaphatnának majd.

Hozzátették, a tervezett brüsszeli alapból a bizottság eredeti, még 2018 májusában megismert javaslata szerint 642 millió eurót kapott volna a program, amit arra használnának, hogy az EU tagállamaiban felépítsék a jogállamiság kultúráját.

Magyarország a tanulmányban elsősorban a média kapcsán kerül pellengérre. Az EPD az unió támogatási rendszerét alakítaná át számos területhez kapcsolódóan, így az EU-nak például létre kell hoznia – a médiában aktív szervezetek pénzügyi fenntarthatóságának növelése érdekében – egy olyan szisztémát, amely támogatná például a helyi, oknyomozó és innovatív digitális újságírói vállalkozásokat – olvasható az elemzésben.