Széchényi Ferenc, a mecénás
A sárvári és felsővidéki gróf Széchényi-család legrégebbi története még ma sem tisztázott teljesen. Grófi rangot 1697-ben kaptak, az 1830-as évektől nevüket Széchenyinek írták. Nevezetes családtagok voltak Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és könyvtárának megalapítója, fia, Széchenyi István, a legnagyobb magyar, Széchényi György esztergomi érsek és sokan mások.
Nemrég tartották meg a Múzeumok Éjszakáját, amit már nagyon régen vártak a kultúrára éhes, de a világjárvány miatt szobafogságra ítélt emberek. De vajon a Nemzeti Múzeum gazdag kiállításának termeit járva hányunknak jut eszébe, hogy kinek köszönhetjük ezt a páratlan értéket, a gazdag könyvtárat őrző, hatalmas klasszicista épület által befogadott kincsek tárházát?
Széchényi Ferenc neve sokáig elevenen élt a nemzet emlékezetében, ám fia színre lépése némileg elhalványította azt. Pedig tudatos gyűjtőtevékenységével, majd az új intézmény létrehozásával ő is kifejezetten a nemzeti művelődést kívánta szolgálni. A művészetre és tudományra fordított jelentős adományai nem csak a Nemzeti Múzeumban alapításában játszottak szerepet. Könyvekből, kéziratokból, metszetekből, térképekből és érmékből álló gyűjteménye volt az alapja az Országos Széchényi Könyvtárnak. Saját költségén rendezte sajtó alá a könyvtár első nyomtatott katalógusait, a szolgáltatás használhatóságát alapozva meg ezzel.
Széchényi gróf Magyarországra vonatkozó gyűjteményét 1802 márciusában a hazának ajánlotta, amit Ferenc király 1802. november 25-én elfogadott. Így ez a nap a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási napja. Széchényi Ferenc érdemeit a hálás nemzet meg is örökítette az 1807. évi országgyűlés 24. törvénycikkében.
A Nemzeti Múzeum fejlesztésére József nádor készített tervet az első igazgatóval, Miller Jakab Ferdinánddal. A múzeumot Széchényi gróf életében maga tartotta fenn. Élete végén egy külföldi nyomtatványokból álló második nagy könyvgyűjteményt, soproni könyvtárát is odaajándékozta.
Széchényi Ferenc felesége, Festetics Julianna grófnő a múzeumra hagyományozta ásványgyűjteményét, ezzel megteremtette a Természetek Tára alapjait. Aztán a gyűjtemények számos adománnyal és vásárlással gyarapodtak. A legkiemelkedőbb a Jankovich-gyűjtemény megvétele volt 1832-ben. A vásárlásokkal a bemutatandó kincsek egyre több ágra szakadtak, és a Batthyány-családtól megvásárolt eredeti villa szűk lett. József nádor ezért megbízta Pollack Mihályt egy új épület tervezésével. Az alapkőletétel 1837-ben történt, az átadásra 1846-ban került sor. Pollack tehetségét dicséri a főváros egyik legszebb klasszicista épülete.
Gróf Széchényi Ferenc Fertőszéplakon született 1754. április 28-án. Főispán-helyettes, országbíró, nagybirtokos volt, a horvát bán helyettese. II. József reformtörekvéseinek híve, a jozefinista politika támogatója. Munkásságának elismeréséül rendes vagy tiszteletbeli tagságot kapott a göttingeni, a jénai, majd a bécsi tudományos társaságban. Szabadkőműves-páholynak is tagja volt, ami az ő idejében a reformokat is jelentette. Családi életében szokatlan lépés volt, hogy bátyja feleségét vette nőül – Festetics Julianna iránt még testvére életében lobbant szerelemre. A császári reformok elakadása, az osztrák–magyar szembenállás fokozódó élesedése élete utolsó szakaszára búskomorságba vetette, fia későbbi sorsához hasonlóan ő is a nemzet vesztét vizionálta. Bécsben hunyt el 1820. december 13-án, testét hazahozták Nagycenkre, és az ősi birtokon helyezték örök nyugalomra.