– Lassan véget ér egy ciklus, összegezni lehet az elmúlt négy évben végzett munkát. Mit emelne ki ebből?

– A legnagyobb fejlesztés Nagytétény központjának rehabilitációja volt, ami uniós támogatással és önrésszel együtt több mint egymilliárd forintból valósult meg. A projekt részeként lebontattuk a kritikus állapotban lévő egykori Tétény mozit, helyén művelődési központ létesült. Ezenkívül renováltattuk az 1700-as években épült, ám a II. világháború után eredeti funkcióját elvesztő, évtizedeken keresztül raktárként használt zsinagógát, amiben megújulása óta a Szabó Ervin Könyvár nagytétényi fiókja működik. Új épületszárnnyal és emelettel bővült az úgynevezett Szelmann-ház is, ami a jövőben a korábbi közösségi funkciója mellett a helyi vállalkozásoknak nyújt lehetőséget. Ezekkel együtt a központhoz tartozó Szentháromság tér, a Szent Flórián tér és a templomkert is megszépült.

– Városrehabilitációs pályázaton elnyert pénzből a Péter-Pál utcai templom mellett található Stáció lépcsőt és a Kálvária környezetét is felújítják, nemrégiben pedig egy újabb fejlesztésbe is belekezdtek. Mi ez?

– Szeretnénk helyreállítani a híres budafoki piacot, aminek állapota jelentősen romlott, s ma már nem felel meg a hatósági előírásoknak, ezért felújítása halaszthatatlan. A létesítményt egy napra sem szeretnénk bezárni, ezért a vele szemben lévő lakóingatlanokat felvásároltuk, lebontjuk őket, s helyükre új piacot építünk. Ehhez is a fővárosi városrehabilitációs pályázaton nyertünk támogatást. Amikor ez elkészül, elődjét elbontjuk, helyén pedig egy közösségi teret szeretnénk kialakítani, cukrászdával, kávézóval, esetleg virágárus pavilonnal. Az árusokat a változások anyagilag nem érintik majd, célunk ugyanis, hogy a jövőbeni bérleti díjak ne legyenek lényegesen magasabbak a mostaniaknál.

– Csaknem ötven év után teljesen megújul a budafoki szakorvosi rendelő is.

– Régi adósságot törlesztünk ezzel a beruházással. Az elmúlt évek során felújítottuk a gyermekorvosi szárnyat, a kazánokat, a liftet, és átépíttettük az akadálymentesített bejáratot. Most a gépészeti felújítás folyik, és EU-s támogatást kaptunk a tető és homlokzat szigetelésére, valamint a nyílászárók cseréjére. Számításaink szerint ezzel körülbelül 8 millió forint energiaköltséget takaríthatunk meg évente.

– Régóta gondot jelent a kerületben, hogy nincs befejezve a csatornarendszer, sok helyütt pedig még mindig földúton kell közlekedni. Van erre megoldás?

– Körülbelül 35-40 kilométernyi csatornázatlan területről beszélhetünk, s ugyanekkora szakaszon hiányzik a szilárd burkolatú út. Amíg azonban az első problémát nem kezeljük, addig a második megoldásába sem tudunk belekezdeni, előbb közművesíteni kell, utána jöhet az aszfaltozás. Az előző fővárosi vezetésnek 2008-ra be kellett volna fejeznie Budapest teljes csatornaépítését, ám a tervezési szintig sem jutottak el. Szerencsére Tarlós István főpolgármestersége alatt megindultak a munkálatok, s várhatóan 2015 végére kerületünk is teljes csatornahálózattal rácsatlakozik a csepeli tisztítóra. Utána jöhet az útépítés.

– A belváros hogyan újul meg?

– A Városháza tér közlekedési szempontból borzalmas. Kérésünkre a BKK-nál most folyik a tervek készíttetése, hogy Budafok belvárosa ilyen értelemben is megújuljon. Célunk, hogy a villamospálya átépítésével olyan útviszonyok alakuljanak ki, amelyek gyorsabbá, biztonságosabbá teszik a közlekedést mindenki számára. Szeretnénk az átmenő forgalmat kiterelni a 6-os útra, hogy csak az menjen be járművel a belső területekre, akinek ott van dolga. Terveink szerint a Mária Terézia utca kétirányú lesz, a Kossuth Lajos utca forgalmát pedig csökkentjük.

– Mi a helyzet az oktatás területén?

– Korábban kikötöttük, hogy semmilyen körülmények között nem zárunk be óvodát és iskolát, s ehhez tartottuk is magunkat. A kerületben egyébként folyamatosan nő a gyerekszám, ezzel együtt új munkahelyek teremtődnek a pedagógusok számára. Az elmúlt időszakban komoly összeget fordítottunk intézményeink tatarozására, felújítására. A jövőben több új létesítmény is épül majd. Szintén uniós pályázat felhasználásával új óvodaszárnyat építünk, a katolikus egyház pedig nemrégiben vásárolt ingatlant az önkormányzattól erre a célra. Akiket addig nem tudtunk elhelyezni saját intézményeinkben, azok magánóvodákban kaptak helyet, ennek költségét pedig az önkormányzat vállalta magára. Szeretnénk minden kisgyermeket a kerületben tartani.

– Budafok-Tétény a kultúra területén is jeleskedik. A hagyománnyá vált szeptember elejei pezsgő- és borfesztivál évről évre nagyobb tömeget vonz. Elégedett?

– Nagyon örülök az egyre nagyobb érdeklődésnek. A rendezvényen csupán egy helyen tudjuk felmérni a látogatók számát, ez a kerítéssel körbezárt Oroszlános udvar, ahol az idén csak a fesztivál szombati napján több mint harmincezer ember fordult meg. S ha már a bornál tartunk, akkor megemlíteném, hogy külön örömre ad okot a ciklus alatt átadott úgynevezett Borváros, amely egy pincészetben mutatja be a hazai borvidékeket és a borászathoz kapcsolódó régi mesterségeket.

– 2009-ben a kerületben országzászlót állítottak a történelmi Magyarország népének egységességét hangsúlyozva. Szívügyének tekinti a határon túli magyarság sorsát?

– Édesapám a mai Burgenland területén született, feleségem pedig erdélyi felmenőkkel rendelkezik, de ezektől függetlenül is úgy gondolom, kötelességünk kiállni határon túl rekedt testvéreink mellett. Így tettem akkor is, amikor meghallottam, hogy testvérvárosunk, Barót polgármesterét is zaklatni kezdte a román prefektus a városházán kifüggesztett székely zászló miatt. Szolidaritásunk jeléül kezdeményezésemre, az országban elsőként mi is kitűztük a székely lobogót a budafoki polgármesteri hivatal homlokzatára, s felkértük a magyarországi települések vezetőit, hogy csatlakozzanak az akcióhoz. Október 27-én részt vettünk a Székelyek Nagy Menetelésén is, ahol Budafok-Tétény tizenkét településsel együtt állt ki az autonómiatörekvések mellett s tiltakozott a román régiósítási tervek ellen. A kerületben már közel kétezer határon túli kapott magyar állampolgárságot, s tett esküt a városházán, az országzászlónál vagy augusztus 20-án, a Szent István-templomban.

– Megméretteti magát a jövő évi önkormányzati választáson is?

– Polgármesterjelöltként nem, országgyűlési képviselőjelöltként azonban igen. Esélylatolgatásba viszont nem bonyolódom. A közvélemény-kutatások ugyan azt jelzik, ha most lennének a választások, a jelenlegi kormánypárt nyerne, de jóslatokra hagyatkozni butaság lenne, ezt a hibát egyszer már elkövettük 2002-ben. Azt gondolom, aggodalomra azonban semmi ok, hiszen a békemenetek jól példázzák, a kormány mellett még a választásokat követő negyedik évben is százezrek állnak ki. Ennek ellenére nem szabad elbízni magunkat. Sokat kell még tenni a sikerért.

Szencz Dóra