Százhúszezer magyar követelte Székelyföld autonómiáját és tiltakozott a román kormány erőszakos régióátszervezési tervezete ellen október 27-én.

A Székelyek Nagy Menetelésének résztvevői reggel autókkal és buszokkal indultak el otthonaikból, hogy jelenlétükkel támogassák a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által életre hívott megmozdulást.

A nap nem indult zökkenőmentesen, mivel furcsa módon meghibásodott annak a vonatnak a mozdonya, amely több mint ezer csíki magyart szállított volna a helyszínre. Érkezésük ennek ellenére sem hiúsult meg, stoppolva vagy más módon végül eljutottak a felvonulásra.

A rendezvény ökumenikus istentiszteletekkel kezdődött, majd felszólalók beszédeivel folytatódott. Tőkés László bejelentette, az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket elődei biztosítottak a románoknak, szászoknak és székelyeknek.

„A magyarság éppen úgy méltó és érdemes és jogosult a közösségi jogokra, mint más szerencsésebb, szabadságukat kivívott nemzetek, ezért aztán mi is a tettek mezejére léptünk” – mondta.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint bebizonyosodott, hogy közösségi összefogással nincs lehetetlen. „Képesek vagyunk föllépni közösen, erőt felmutatni, Székelyföld jövőjéért, a gyerekeink jövőjéért. Rendkívül fontos, hogy ez mindenkiben tudatosodjon, azokban is, akik ma nem jöttek el, hiszen mind a hétszázezer székely akaratára szükség van, ahhoz, hogy Székelyföld autonómiáját meg tudjuk teremteni” – mondta.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, bízik benne, hogy a közösség érdekeit ezután is képviselni tudják.

A háromszéki Kökös és Bereck közötti főút mellett 53 kilométeres összefüggő menetoszlopot alakítottak ki. A menet, békésen zajlott. A menetelők rádiókészülékeken hallgatták a rendezvény szónokait, az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetőit és a menetelés kiáltványát, amelyben megerősítették, hogy élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását.

A háromszéki menettel egy időben a világ több városában is szolidaritási megmozdulásokat tartottak. Budapesten körülbelül ötezer ember vonult a román nagykövetség elé.

– Jelen demonstrációnk a román kormány azon régiósítási törekvései ellen tiltakozik, amely révén a több mint 75 százalékos részarányú székely megyéket szeretné egy nagyobb, román többségű régióba beolvasztani, szétszabdalni – mondta az eseményen György Mózes Árpád, a Székelyföldért társaság elnöke, s hozzátette, a székely nép öntudata erősebb, mint valaha.

Bayer Zsolt publicista a Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó gyulafehérvári nyilatkozatnak a nemzeti önrendelkezést garantáló harmadik pontját idézte fel. Elmondta, hogy az 1918-as nyilatkozatban teljes nemzeti szabadságot ígért a Romániában élő népeknek a románság. Eszerint minden együtt élő nép önállóan bíráskodhat, igazgathatja és képezheti önmagát. A nyilatkozat harmadik cikkelyét a nagykövetség munkatársai és a román média kedvéért román nyelven is felolvasta. Közlése szerint mára a székelység Európa egyetlen etnikai közössége, amelyik nem rendelkezik autonómiával. Márpedig ami más etnikai közösségeknek jár Európában, az a székelységnek is jár, jelentette ki, hozzáfűzve, ezt azért mondhatjuk el Budapesten is, mert nincs két magyar nemzet, csupán egy.

– Éljen a székelység el nem idegeníthető joga az önrendelkezésre, éljen a székely autonómia! – zárta beszédét Bayer Zsolt.

Bencze Izabella, a Civil Összefogás Fórum egyik alapítója azt hangsúlyozta, ha megvalósul a román kormány terve, akkor pár év múlva Székelyföldön már nem lesznek kétnyelvű helységnévtáblák, és alig lehet majd magyar szót hallani. Ezért a civil szervezet az Európai Unóhoz fordul Székelyföld érdekében.

– Petíció készül az Európai Unió és a román kormány számára, amelyben felsoroljuk a várható jogsértéseket, és azt sem hagyhatjuk, hogy az Európai Unió úgy rázza le magáról az autonómia kérdéskörét, ahogy ezt eddig tette. A petíciót eddig már ötezren írták alá – jelentette be a CÖF alapítója.

A román lapok kudarcként állították be a múlt vasárnapi demonstrációt, amelyen a román hatóságok szerint csupán 15 ezren vettek részt. Bogdan Diaconu román szociáldemokrata párti képviselő felszólította a romániai parlamenti pártokat, hogy törvényben tiltsák be a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló megmozdulásokat. A kormánypárti képviselő államellenesnek tartja az ilyen demonstrációkat.

Az erdélyi magyar napilapok és magyar politikusok ugyanakkor sikerként értékelték a menetet, de sokan hozzátették, a megmozdulás önmagában nem elég ahhoz, hogy a székelység elérje a célját.

(szd)