Parragné Simon Veronika és férje néhány hete nyitották meg Szekszárdon Álmos-Szkítia néven nemzeti könyvesboltjukat. Mint mondták, az Álmos nevet azért választották, mert úgy vélik, a fővezér az egyik letéteményese annak, hogy a magyarok a Kárpát-medencébe újból hazatérhettek. Így a könyvesboltot is az egymásra találás és a hazatérés szellemében nyitották meg. Az összetartozás jelképeként Székelyföldről hozott zászlójukat helyezték az ablakba, amelynek közepére a magyar címert varrták, hogy gyógyítsák a nemzet sebeit. Mint mondják, a zászló azóta a bolt ékessége, de könnyen lehet, hogy éppen emiatt kell bezárniuk.

Csilingel az ajtó fölé helyezett csengettyű, érkeznek a vevők a szekszárdi Szkítiába. Bár nemrég nyitott az üzlet, még késő délután is be-betérnek az érdeklődők.

A Parragh házaspár nemrég költözött Szekszárdra, ahol fiatalos lendülettel és hittel rögtön üzleti vállalkozásba kezdtek. A kis üzlethelyiséget a könyvek és térképek mellett, a fiatalok otthonossá varázsolták személyes tárgyaikkal is. Az egyik falat a történelmi Magyarország képét formázó gobelin díszíti, a sarokban saját díszmagyar menyegzői ruhájuk és egy menyecskecsizma áll. A kirakatban a bolt különlegességeként számon tartott, magyar címerrel díszített árpádsávos zászlót láthatja az, aki belép. A zászlót a fiatal házaspár Erdélyben Mádéfalvánál vette, kétszer megjárták vele Csíksomlyót is.

– Az idős bérbeadó tudta, hogy Szkítia könyvesboltot akarunk nyitni itt, tehát tisztában volt azzal, hogy milyen szellemiségű boltot üzemeltetünk majd. Ezek után csak annyi kikötése volt, hogy az üzletben ne legyenek politikai irányzatú könyvek – kezdi mesélni mosolygósan megpróbáltatásainak történetét Parragné Simon Veronika, az üzlet bérlője.

A fiatal házaspár megnyugtatta a hölgyet, hogy ilyen jellegű könyvek nem lesznek, csupán történelmi és irodalmi olvasmányokat árusítanak majd. A könyvesbolt november 6-i ünnepélyes megnyitását előre meghirdették: a helyi fórumok lehetőségein túl, közel négyszáz plakáttal készültek, hogy elhelyezzék Szekszárdon és a környéken, ám a plakátolást követő napon már nem találtak egyetlenegy szóróanyagot sem, mindet letépkedték. Ennek ellenére a könyvesbolt ünnepélyes megnyitójára sokan eljöttek, s Parragék felkérésére Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere is megtisztelte jelenlétével az egybegyűlteket.

– A megnyitót követő másnap a bérbeadó hölgy bejött a boltba és tüzetesen végignézte a könyveinket – meséli a fiatal asszony. Rámutatott az árpádsávos zászlóra és azt mondta, vegyük ki az ablakból azonnal, majd hozzátette, nem engedi a szélsőséges könyveket sem az üzletben.

– A Nagy Magyarország-térképre csak legyintett s azt mondta, „ez maradhat, úgysem lesz ilyen többet” – idézi fel Veronika a bérbeadó szavait, aki ezután végignézte a könyveket, hogy melyikbe tud belekötni, végül Papp Lajos Ima Magyarországért című könyvét találta felháborítónak, emlékszik vissza Parragné.

Szekszárd harmincezres kisváros, sok könyv nem is fogy el, szegények az emberek. Az Álmos-Szkítia könyvesboltban ezért nem a vásárlás a fő cél, hanem az együttlét. Azt tervezik, hogy a kis üzletben le lehessen ülni olvasgatni, beszélgetni. Szinte magával ragadó, ahogyan Veronika a boltról és a jövőről mesél: a könyvek eladásából befolyt összeget az ingyenes előadások meghívott előadóinak honoráriumára, illetve a szervezésre költik. A decemberi előadásra Kiszely István professzort hívták, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Egyetem oktatói közül kértek fel tanárokat, hogy jöjjenek Szekszárdra.

A felmondás nem mindennapi indoklása miatt, a fiatal házaspár az önkormányzathoz fordult segítségért, hiszen a városatyák a bolt megnyitóján egyszer már kiálltak a könyvesbolt mellett.

– Bár magánjogi kérdésről van szó, így nem egy köztestület feladata, hogy igazságot tegyen – magyarázza dr. Tóth Csaba Attila, a Szekszárdi Védegylet önkormányzati képviselője -, de nemzeti jelképünk ellen indult olyan támadás, amely mellett szó nélkül nem lehet elmenni. Azért fordultam interpellációmban a polgármester úrhoz, mert a bolt megnyitóján beszédében maga is védelmébe vette az árpádsávos zászlót. Akkor a jelenlévőknek elmondta, hogy nemrég Kanadában járt a magyar nagykövetségen, ahol a történelmi Magyarország-térkép a piros-fehérzöld zászló mellett az árpádsávos zászló is kint volt. Így Horváth István polgármester úr a bolt megnyitóján a megjelentek előtt is nyilvánvalóvá tette, hogy amint a kinti magyarok számára ez természetes jelenség, nem érti az ember, hogy itthon miért óbégatnak ez ellen – teszi hozzá Tóth Csaba Attila.

A képviselő elmondta, minden jogi segítséget megadnak Parragéknak, s ha úgy alakulnak a dolgok, a költözésben is segítségükre lesznek. Úgy vélekedett, hogy a köz megvetése kell legyen az osztályrésze annak, aki ősi, hazaszeretetre buzdító jelképeinkre támad, akár nagy nyilvánosság előtt, akár máshol.

– A most divatos gyűlöletbeszéd-ellenes törvény körüli aggodalom a kisebbségek védelmét célozza meg, de ha a többséget támadják, mi ne emelhessük fel a szavukat? – kérdezte dr. Tóth Csaba Attila, aki beszámolt arról, hogy nem ez az első eset, hogy hajtóvadászat indul egy történelmi magyar zászló miatt Szekszárdon.

Usztics Anna