Minden ősszel országszerte valóságos szemétgyűrű bukkan elő a lehulló lombok közül. Szakadt műanyag zsákok, sörösdobozok, rothadó élelmiszer-maradványok, megunt ruhadarabok, elkopott cipők, foltos matracok, ágyak, jobb napokat látott fotelek, vécécsészék, rozzant hűtőszekrények, kibelezett tévék, gáztűzhelyek… A kidobott, illegálisan lerakott hulladék nem csak a nagyvárosokra jellemző, mindez megtalálható a nagyobb vidéki erdőkben, vízpartokon, vasúti sínek mellett, falvak határában is. A rothadó, szétfoszló, rozsdásodó szemét anyagi értelemben egészségügyi, pénzügyi gondokat jelent, szellemi értelemben gyászos lenyomata közállapotainknak.

Dr. Endrédy István, a Fővárosi Közgyűlés Várostervezési és Városképvédelmi Bizottságának elnöke szerint egyre veszettebbül pörget bennünket a fogyasztás spirálja, ami egyre több eldobandó csomagoló anyagot jelent. Méghozzá visszaválthatatlan, nagyobb részt ma még felhasználhatatlan anyagot. Dobozokat, műanyag zacskókat és mindenek előtt könnyű műanyag palackokat. Akkora mennyiség keletkezik egy-egy családban ezekből hetenként, ami már nem fér el egy közönséges szemeteskukában. Jobb híján előkerül tehát egy szürke vagy kék műanyag zsák, amibe nemcsak csomagolóanyagok kerülnek, hanem a rothadó konyhai hulladék, a vegyszeres doboz vagy a lemerült szárazelem is. Aztán a csomagot a leleményes polgár kiteszi valamelyik külvárosi buszmegállóban vagy egy erdős, ligetes, parkos terepen. A lényeg, hogy senki se lássa.

Nagyjából ugyanez a helyzet a megunt és elkopott műszaki berendezésekkel és természetesen az egye sűrűbben váltogatott bútorokkal is. Dr. Endrédy István szerint az illegális hulladéklerakás elsősorban a tehetősebb rétegekre jellemző. A szegények ugyanis keveset fogyasztanak, náluk sohasem keletkezik annyi hulladék, ami ne férne bele egy kukába. Kállai Erika, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzési osztályának helyettes vezetője szerint az sem ritka, hogy a külterületeken levő lakóparkokból hordanak ki illegálisan szemetet a közeli zöldbe.

És természetesen vannak egészen ijesztő és szélsőséges példák is. Ugyancsak Kállai Erika mondta, hogy tavaly találtak zsákokba rakott, illegálisan lerakott hulladékot, amely egy orvosi rendelőből származott. Véres géz, törött ampulla, gyógyszeres tabletták, használt injekciós tűk voltak benne. Azt pedig a Bükkben dolgozó erdészek, természetvédelmi szakemberek mutatták meg korábban a Demokrata munkatársainak, hogy van olyan egyébként festői szépségű részlete a hegységnek, ahol nagy előszeretettel lökték le kiöregedett autóikat tulajdonosaik egy mély szakadékba Egy felmérés szerint a forgalomból kivont autóknak csak tíz százaléka kerül valamilyen bontóba vagy gyűjtőhelyre. Hová lesz a többi? Amelyiket nem használják fel alkatrészként, az szétrohadva porlik valahol a városok utcáin vagy valamelyik külterületi erdőben, ligetben esik darabjaira.

Az alvázszám alapján meg lehetne keresni az utolsó gazdáját, de erre nincs apparátus. A természetvédelmi területnek számító nagytétényi fennsíkon borzalmas állapotok uralkodnak, itt egymást érik az illegálisan lerakott szeméthalmok. Végül már maguk az itt ténykedő prostituáltak próbáltak valahogy rendet tenni, legalábbis azokban az út menti beugrókban, ahol a kuncsaftokra vártak.

Wolf Gábor, a budaörsi képviselőtestület környezetvédelmi bizottságának elnöke, környezetvédelmi mérnök arról beszélt, hogy megdöbbentő módon sok budapesti lakos arra sem sajnálja a pénzt, hogy kikocsizzon Budaörsre néhány degeszre tömött szemeteszsákkal és kihajítsa azokat valahol egy elhagyott helyen. Egyébként több jel mutat arra, hogy ha a közönséges lakossági szemét terén nem is, de az úgynevezett építési törmelék lerakása terén valóságos illegális iparág fejlődik ki. Sittszállítási hirdetést lehet olvasni az újságokban, s a vállalkozók nagy része nyilván teljesen szabályosan jár el. De éppen Budaörsön alakult ki korábban egy nagyobb illegális lerakó.

Az önkormányzat – ráunva az áldatlan állapotokra – megfigyelőket állított a helyszínre. Ők fel is írták egy sittet lerakó Kamaz rendszámát, s az önkormányzat megtette a megfelelő feljelentést. Kiderült, hogy a rendszám nem a Kamazé, hanem eredetileg egy Wartburgról származik. Ügyes. Egykonténernyi sitt elvitele 10-15 ezer forint. A legnagyobb, 8 köbméteres konténerek ára 28-30 ezer forint. A vállalkozónak a hivatalos lerakóhelyeken fizetnie kell az elhelyezésért. Ez az egyik budapesti lerakóban 2300 forint köbméterenként, Pusztazámorban 1150 forint tonnánként. Illegálisan semmi…

Privigyi Csaba, a Hulladék Munkaszövetség nevű környezetvédelmi szervezet munkatársa arról számolt be, hogy az általuk kezdeményezett Tájsebészet akció keretében 2768 illegális lerakót fedeztek fel 2001 és 2004 között. Csak a budapesti XVII. kerületben több mint hetvenet… A szemétszállítás költségei emelkednek. A társasházakban beszedett közös költség háromnegyed része például a szemétszállításra megy el.

Az illegális lerakók is drágák – az önkormányzatoknak. Tavaly például Acsára hordtak illegálisan szemetet valamelyik szomszéd község lakói. Körülbelül 100 köbmétert. Hárommillió forintjába került Acsának az illegális lerakó felszámolása. A budapesti Kamaraerdő alatt lehetetlen állapotok uralkodtak. Csordultig telt konténer, mellette kerti hulladék, háztartási szemét, rossz hűtőszekrény, kibelezett tévé…

Egy közeli cég egyszer több száz számítógépet helyezett el, ráadásul ez nem is közönséges szemét, hanem veszélyes hulladék. Az önkormányzat bekerítette a területet, állandóan cseréli a megtelt konténereket és folyamatosan őrizteti a lerakót. Ez az egy hely 500 ezer forintjába kerül a kerületnek, havonta. És hány helyen kellene még efféle őrzést biztosítani! Varga Péter szerint olyan ez, mint egy kirakós játék.

A Susulyka utcából kiszorították az illegális lerakókat, s most várják, hova teszik át a székhelyüket. Privigyi Csaba nagy bajnak tartja, hogy felbomlott a MÉH vállalat, amely sok újrahasznosítható hulladékot gyűjtött be, és a MÉH felbomlása mellett eltűntek a kisebb visszagyűjtő vállalkozások is.

Külön céget lehetne például alapítani a petpalackok visszavételére és hasznosítására. Kína minden mennyiséget átvesz belőlük, különösen akkor, ha rossz volt a nagy ázsiai ország éves gyapottermése. A petpalackokból ugyanis műszálat készítenek, ez kerül a nálunk is jól ismert kínai ruházati termékekbe. Az illegális szemétnél sokkal nagyobb tétje van a dolognak, mint gondolnánk.

Dr. Gáll Ildikó, az ÁNTSZ Fővárosi Intézete környezet-egészségügyi osztályának vezetője elmondta, az illegálisan lerakott, kezeletlen hulladék szennyezi a környezetet és komoly fertőzésveszélyt jelent. Ez a közeg kedvez a különféle rovarok fejlődésének és segíti a rágcsálók elszaporodását. A szemét bűze vonzza a legyeket, amelyek a hulladékba rakják a petéiket, s a hulladékról felszállva többféle fertőző betegséget is terjeszthetnek. De súlyos betegségeket, például tífuszt és pestist is terjeszthetnek a patkányok. A szemétből kioldódó anyagok szennyezhetik a talajt, valamint a talajvizet, illetve a közelben található felszíni vizeket. A hulladékból felszabaduló gázok pedig a levegő minőségét tehetik elviselhetetlenné az illegálisan lerakott szemét környezetében.

Dr. Szántai Károly főorvos, az ÁNTSZ Fővárosi Intézete DDD osztályának vezetője elmondta, 1989-ben Budapestet patkánymentes fővárossá nyilvánította a WHO. Az illegálisan lerakott szemét azonban nagyban elősegítheti a rágcsálók elszaporodását. Érzékelhetően növekszik a számuk. Messze járunk még a kritikus határértéktől, ám az észlelhető tendencia aggasztó. A legtöbb szakember a társadalom tudatformálását tartja a legfontosabb megoldásnak.

Nagy baj, mondják, hogy a média még egy félperces társadalmi hirdetést sem képes becsempészni a sok kukkoló műsor, vetélkedő, akciófilm közé. Eltűntek – talán szerencsére – az olyan idétlenül poénkodó plakátok is a villamosokról és a hirdetőoszlopokról, mint amilyen a „Nem bántja a szemét az a szemét? Maga szemét!” típusú remekmű volt. Büntetés? Adott esetben ez 100 ezer forint is lehet, amennyiben sikerül valakire minden kétséget kizáróan rábizonyítani az illegális hulladéklerakást. Magyarországon ez a tettenérést jelenti…

Privigyi Csaba szerint minden szemétkupacban van valami nyom, amin el lehetne indulni, s el lehetne jutni a kidobóhoz. Németországban igen keményen és következetesen alkalmazzák ezt a módszert a hatóságok. Nálunk ugyan működik már a nemrég alakult Zöldkommandó, de ez a nagyobb környezetszennyezési problémák, fenyegetések elhárításával foglalkozik, és nem az illegális lakossági hulladéklerakással.

Wolf Gábor környezetvédelmi mérnök felveti a gyártók felelősségét is. Szerinte nem szabadna olyan terméket piacra engedni, amelynek a csomagolóanyag visszaváltása megoldatlan. Úgy vélte, a tipikusan polgári erényeket kellene felébreszteni az emberekben. Használni a tiszta lélek, tiszta környezet, tiszta közélet hármas ikonját. Nagy baj, hogy egy-két kivételtől eltekintve szinte a média teljes vertikuma ez ellen dolgozik, s inkább a közösségek atomizálására, a közönyre, az egyéni önzésre helyezi a hangsúlyt.