Az ezeréves érseki város szentévi üzenete
Szent István lába nyomán
Megújult főépületeivel is tiszteleg a 2025-ös jubileumi szentév előtt a Kalocsai Érsekség. A palota, a benne található páratlan történelmi könyvtár, a főszékesegyház és az egyháztörténeti múzeum gyűjteménye egyaránt arról mesél, milyen kulcsfontosságú szerepet játszottak a kalocsai érsekek hazánk történetében az államalapítástól a XXI. századig.
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében zajló másfél évtizedes épületrekonstrukciós és régészeti munkálatok legfőbb célja, hogy az elődök teljesítménye előtt fejet hajtva, méltó tisztelettel őrizzék és gyarapítsák a Szent István király idejében alapított érsekség évezredes értékeit. Amelyek a történelmi sorsfordulók során elszenvedett súlyos veszteségek ellenére is folyamatosan gyarapodtak, egészen napjainkig.
Ezeréves értékmentés
Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és metropolita tájékoztatása szerint az 1999-es főpásztori kinevezésekor, tehát már a kezdetektől fogva tisztában volt azzal, hogy az érsekség főépületei jelentős felújításra szorulnak, ám a munkálatok főként anyagi forrás és megfelelő szakemberek hiánya miatt csak 2008-ban kezdődhettek meg.
A következő 15 esztendőben Vörös Márta főépítész vezetésével sorra újult meg az Érseki Palota, a Nagyboldogasszony-főszékesegyház, új szárnnyal bővült és megszépült a modern Astriceum Érseki Múzeumnak otthont adó egykori Kanonoki ház, valamint a főépületeket összekapcsoló Szentháromság tér. Az érsek atya hangsúlyozza, hogy a grandiózus munka során szerették volna méltó módon megidézni a kivételes történelmi múltú ezeréves érseki város régi fényét.
– Olyan barbár korszakot hagytunk magunk mögött, amelyben a kommunista rezsim egyik legfőbb jelmondata a múltat végképp eltörölni szlogen volt. De említhetném a napjainkban egyre erősödő woke kultúrát is, amely szintén a hajdani értékek érvénytelenítésére törekszik. Ezekkel az ideológiákkal szemben a mi célunk nem a múlt megsemmisítése, hanem a kulturális tradíciók éltetése.
Ezt az értékmentő hozzáállást énekli meg Az Árpádok című 1847-ben megjelent eposzának Vezérhangjában a reformkor ünnepelt költője, Petőfi kortársa, Garay János is: „Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, / Csak elfajult kor hős elődöket; / A lelkes eljár ősei sírlakához, / S gyújt régi fénynél új szövetneket. / S ha a jelennek halványul sugára: / A régi fény ragyogjon fel honára!”
Az emberi szellem lenyomatai
A Szentháromság téren álló barokk, de klasszicista stílusjegyeket is hordozó XVIII. századi Érseki Palota keleti szárnyában több mint 160 ezer kötetes könyvtárat őriznek. A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményének gerincét a néhai káptalani és érseki magángyűjtemények alkotják.
– A főpásztorok az elmúlt évszázadok során fontos küldetésüknek tekintették a könyvtár gyarapítását. Ez mára Kelet-Európa és hazánk egyik legnagyobb és legértékesebb egyházi gyűjteményévé vált, ahol mások mellett egyedi, felbecsülhetetlen értékű kódexeket és ősnyomtatványokat őrzünk – ismerteti Grócz Zita könyvtárvezető. – A könyvekkel teli termek nagyjából fele-fele arányban rejtenek vallási tárgyú, illetve a világi tudományok szinte minden ágát felölelő kiadványokat, amelyek között megtalálható például Luther Márton saját kézjegyével ellátott bibliája, az első nyomtatott tóra, de a Nagy Francia Enciklopédia több mint 160 kötetes eredeti kiadása is.
Titkos csigalépcsőn kanyarogva érkezünk a könyvtár szívébe, a Patachich Ádám érsek által alapított, korának egyik leggazdagabb XVIII. századi történelmi könyvtártermébe, amelyben még állnak az eredeti tölgy- és jávorfából készült, padlótól a mennyezetig érő könyvespolcok, rajtuk az egységes látványt nyújtó, aranyozott bőrkötésű könyvekkel. A polcok előtt lévő vitrinekben a XI–XVI. századból származó, gazdagon illusztrált középkori kódexek sorakoznak, de Kopernikusz, Kepler és Galilei első kiadású könyveit is őrzik a csillagászati témájú gyűjtemény részeként.
– Minden évben más-más tematika szerint szervezzük a kiállításainkat, az aktuális tárlatunk a Szentévek, zarándoklatok 2025 címet viseli, amelyen a világ legjelentősebb keresztény zarándokútjait: a Szentföldre, Rómába, illetve a Santiago de Compostelába vezető zarándoklatok történetét is bemutatjuk középkori útikönyvek, metszetek, ritka térképek segítségével.
A könyvtár vendégkönyvének tanúsága szerint egykor olyan híres magyar tudósok, politikusok és művészek tették tiszteletüket a bibliotékában, mint Czuczor Gergely, Rómer Flóris, Trefort Ágoston, Falk Miksa, Liszt Ferenc és Munkácsy Mihály.
A tárlatvezetéssel megtekinthető könyvtár napjainkban is rendszeresen fogad kutatókat a világ minden tájáról, de több ezer kiadvány már digitálisan is olvasható.
Az alapítástól az üldöztetésig
Vörös Márta főépítész kiemeli, hogy a főszékesegyház és az előtte álló Szentháromság tér rekonstrukciója során végzett régészeti feltárások során előkerült építészeti és tárgyi leletek egyértelműen bizonyítják az ezeréves Kalocsai Érsekség fennállásának jogfolytonosságát a tatárjárás, a török hódoltság, a II. világháború és a XX. századi kommunista diktatúra idején végbement súlyos pusztítások ellenére is.
– A XI. században alapított székesegyházat a magyar történelem viharos évszázadai során többször is elpusztítják, majd újjáépítik. A tatárok felgyújtják, a törökök kifosztják, szétverik, köveiből dzsámit építenek. Az 1529-re szinte teljesen elnéptelenedő városban a hódítók a mai kastély helyén álló középkori érseki vár és a templom kincseit zsákokba varrva hurcolják el az isztambuli Topkapı szerájba. A ma is látható barokk templom építése a 150 éves török hódoltságot követően csak a XVIII. század első harmadában veszi kezdetét. Az elmúlt másfél évtized régészeti feltárásai során a tér és a székesegyház burkolata alá ásva a középkori építészet nyomait, templomfalakat, kőfaragványokat, tárgyi leleteket és egy temetőt találtunk. A felfedezésre támaszkodó aprólékos kutatásaink segítségével igyekszünk kiemelni és fókuszba állítani az egyes történelmi korszakokban élt kalocsai érsekek személyét is – mondja Vörös Márta.
Majd rávilágít, hogy a kalocsai főpásztorok egyházi szolgálatán keresztül nemcsak az érsekség múltja, hanem a magyar történelem drámai fordulópontjai is kirajzolódnak előttünk.
– Szent Asztrikot, az első kalocsai érseket 1000-ben államalapító királyunk, István küldi Rómába, hogy II. Szilveszter pápánál kijárja az önálló egyházállam megalapításához szükséges úgynevezett szuffragáneus jogot, a Német-római Császárságtól való függetlenedést, ami voltaképpen a magyar koronában testesül meg. 1241-ben Csák Ugrin a tatárral szemben vívott muhi csatában leli halálát, Tomori Pált 1526-ban a török elleni harcok során Mohácsnál éri a végzet. Végiggondolva mindezt, mi más lehetne az idei szentév legfontosabb üzenete, mint minden háború következetes elutasítása a békére való törekvés jegyében, amit Ferenc pápa is a zászlajára tűzött.
A miseruhák titka
Az Astriceum Érseki Múzeumnak a 2015–2016 között megújult, Patachich Ádám érseksége alatt épült egykori Kanonoki ház nyújt otthont. A múzeumban elhelyezett Ars Sacra – Ars Liturgica című állandó kiállítás az érsekség évezredes, Szent István korától egészen napjainkig átívelő történetét mutatja be. A gazdag egyháztörténeti gyűjtemény liturgikus tárgyai, papi textíliái, miseruhái, szakrális tárgyú művészeti alkotásai a magyar történelemnek azokról a sorfordító korszakairól mesélnek, amikor a kalocsai érsekek a következményeket vállalva is kiálltak hitükért és a városért a béke jegyében.
– Grősz József diplomáciai képességeinek köszönhetjük, hogy a II. világháborús front Kalocsa szovjet megszállását követően is elkerüli a várost. „Kalocsa megmentője” Mindszenty bíboros 1949-es letartóztatását követően szentszéki felhatalmazással a hazai katolikus egyház bíborosának adminisztratív helyettese lesz. Bár XII. Piusz pápa konkrét utasítása nyomán több mint másfél éven át viseli az ellenállás terhét, végül 1950-ben, éppen a 25. szentévben a püspöki kar nevében kénytelen aláírni azt a megállapodást, amelynek nyomán a kommunista hatalom totális ellenőrzés alá vonja a hazai papság működését, megalapozva egy csaknem fél évszázadon át tartó kíméletlen egyházüldözést. A rezsimmel szembeforduló Grősz érseket 1951-ben államellenes összeesküvés vádjával perbe fogják, majd 15 éves börtönbüntetésre ítélik, ahonnan 1956-ban szabadul, hogy híveinek lelkes üdvözlése és ujjongása közepette újra elfoglalhassa a főpásztori széket. A múzeumban az íróasztala, a börtönt megjárt breviáriuma és főpapi viselete mellett azt a miseruhát is őrizzük, amelyet szabadulása örömére a kalocsai asszonyok varrtak számára. De a gyűjtemény része az Állami Egyházügyi Hivataltól az aranymiséjére kapott díszes szivardoboz is, amellyel a rezsim a börtönévek nélkülözéseire figyelmeztette „jótékonyan” az egyébként láncdohányos főpapot…
Amint Vörös Márta fogalmaz, az Astriceum Érseki Múzeum is a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye legfontosabb üzenetét hordozza, amely szerint a válságok túléléséhez nemcsak a pásztornak kell „fénnyé válnia”, de az egyháztól az utóbbi időben eltávolodott embereknek is meg kell fogadniuk az útmutatást, mert amennyiben nem sorakoznak fel támogató erőként a békét hirdető pásztor mögé, akkor valóban győzedelmeskednek a gonosz erők…
A név előre jelez
Ferenc pápa legfőbb érdemét abban látom, hogy a háborúk sújtotta világban szüntelenül a békére törekedett – nyilatkozta a Demokratának dr. Bábel Balázs érsek és metropolita.
– Érsek atya személyesen is ismerte Ferenc pápát. Milyen karakter volt a színfalak mögött?
– Úgy gondolom, hogy a világ dél-amerikai habitusú, nyitott, könnyen barátkozó, befogadó emberként, vagyis a valós személyisége alapján ismerte meg a Szentatyát. Személyes találkozásunk alkalmával is kerülte a szertartásosságot, kötetlen stílusban társalgott vendégeivel.
– Amikor februárban a Hit Pajzsa díj átvételét követően a Demokrata önnél járt, arról is beszélgettünk, hogy a mindenkori római pápa egyik legfőbb kötelessége az egyház megújítására való törekvés. Ön szerint mennyire felelt meg ennek a kívánalomnak Ferenc pápa?
– Az Ecclesia semper reformanda, vagyis az a gondolat, amely szerint az egyháznak folyamatos megújulásra van szüksége, nem új keletű. Már Jézus is arra figyelmeztet bennünket, hogy „az idők jeleit figyeljétek”. Az intelem a feladatra utal, amelyet el kell végeznünk ahhoz, hogy napjaink embere megértse az üzenetünket. Gondoljunk arra, hogy amint az antik szövegeket is rendre időszerűsítik az aktuális fordítások, úgy az igehirdetés terén is egyre erőteljesebben jelentkezik az inkulturáció, vagyis annak missziója, hogy az egyes népek kulturális sajátosságait igyekezzünk beépíteni az evangelizációba. Nyilván nem véletlen, hogy Jorge Mario Bergoglio bíboros éppen a Ferenc nevet vette fel pápaként assisi Szent Ferenc tiszteletére. A latin közmondás szerint: nomen est omen, vagyis a név előre jelez. Aki ismeri Szent Ferenc történetét, tudja, hogy mennyire puritán, egyszerű életmódot folytató, szegényeket támogató, békességre törekvő ember volt. Ferenc pápa ugyanebben a szellemben fordult a társadalom peremére szorult emberek, köztük a nincstelenek, hajléktalanok, menekültek, elítéltek felé, miközben nyitott és befogadó álláspontot képviselt más vallásokkal kapcsolatban is. Legfőbb érdemét mégis abban látom, hogy a háborúk sújtotta világban szüntelenül a békére törekedett. E világi élete is magasztosan, áldással fejeződött be…
– Már folynak a latolgatások az új pápa személyéről. A jelöltek között ázsiai, afrikai, olasz és magyar bíboros is szerepel, de sokan nem az európaiakat tartják a legesélyesebbeknek. Mit gondol erről?
– Aki tudja, az nem mondja, aki mondja, az nem tudja – tartja mondás, de az biztos, hogy a végeredményt képtelenség előre megjósolni. Más az óhaj, és más a valóság. Meglepetések mindig lehetnek, hiszen a jelöltek felkészültsége mellett a végső szavazásnál a bíborosi karon belüli ismertségnek és tekintélynek is meghatározó szerep jut. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy a növekvő számú hívőket felvonultató országokból származó Fülöp-szigeteki és ghánai jelöltek is Rómában tanult bíborosok, akiket a kereszténység európai gyökerei vezettek vissza az öreg kontinensre.
– Az új szentatya egyénisége akár jelentősen is eltérhet Ferenc pápa karakterétől?
– Természetesen, hiszen például a kivételes tudományos munkássággal bíró teológus és filozófus professzortól, Ratzinger bíborostól sem várta el senki, hogy elődjét követve III. János Pál pápává váljon…
