A minisztérium közleménye szerint sajtótájékoztatóján a tárcavezető arról számolt be, hogy a hajdúsági városban évente 108 ezer tonna katódot fognak előállítani, ez 1,35 millió elektromos autó akkumulátorának legyártásához megfelelő mennyiség. Az építkezés első fázisa várhatóan 2024 második felében fog elkészülni, a második egy évvel később.

Hirdetés

A tájékoztatás szerint az EcoPro BM volt az első vállalat a világon, amelyik 80 százalékos nikkeltartalmú katódokat tudott előállítani. Ráadásul a debreceni lesz az első ilyen üzem Európában, így Magyarország szerepe még inkább felértékelődhet a kontinens elektromos autóiparában.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy éles nemzetközi verseny zajlott a beruházásért, amelyhez a kormány pénzügyi támogatást is nyújt. Ennek mértékét viszont csak később, az Európai Bizottság értesítése után hozzák majd nyilvánosságra.

„Jól látszik, hogy Magyarország vonzereje a válság alatt nem csökkent, sőt tovább növekedett. És az újabb adócsökkentések még tovább fokozzák majd az ország versenyképességét” – fogalmazott.

Korábban írtuk


Kiemelte, hogy a most bejelentett projekt az idei év második legnagyobb beruházása, és az első helyezett is egy dél-koreai cég volt, az SK Innovation. Az összes magyarországi beruházás több mint fele származott a kelet-ázsiai országból 2021-ben.

Aláhúzta, hogy ezeket szinte mind a „forradalmian megújuló” autóipar területén hajtják végre. Illetve hozzátette, hogy nagy szükség is van ilyen beruházásokra a jövő iparágában ahhoz, hogy Magyarország megőrizhesse pozícióját az európai autóipar egyik zászlóshajójaként.

A magyar autóipar a teljes feldolgozóipari teljesítmény 30 százalékát adja, így a szektor meghatározó az egész gazdaság és a hosszú távú növekedés szempontjából.

A miniszter kiemelte, hogy a koronavírus-járvány miatt a tavalyi a világgazdaság fekete éve volt, amikor globálisan 114 millió munkahely szűnt meg, 42 százalékkal visszaestek a beruházások és több mint 5 százalékkal csökkent a világkereskedelem volumene.

„A magyar gazdaság ezen folyamatokkal teljesen ellentétes utat járt be, a legfontosabb mutatók tekintetében hatalmas rekordokat tudtunk megdönteni” – mondta, rámutatva, hogy foglalkoztatottsági, negyedéves gazdasági növekedési és beruházási csúcs is született.

Szijjártó Péter leszögezte: a világon Magyarország adta a járványra az egyik legsikeresebb gazdasági választ azzal, hogy a munkanélküliség finanszírozása helyett a beruházások támogatására fordították a költségvetési forrásokat.

Szerinte ez nem lett volna lehetséges a keleti nyitás stratégiája nélkül, amely „mára egyértelműen sikertörténetté vált”. Leszögezte, hogy az elmúlt 15 évben eltolódott a világgazdaság földrajzi fókusza nyugatról, s tavaly már a globális beruházások mintegy 70 százalékát keleti tőkéből finanszírozták.
Ennek megfelelően gyorsan nő a keleti vállalatok beruházásainak volumene Magyarországon is, ahol 2019-ben Dél-Korea, 2020-ban Kína, majd idén ismét Dél-Korea volt a legnagyobb beruházó. Az elmúlt három év statisztikái alapján az Európai Unióban a második legtöbb beruházás Magyarországra érkezett Dél-Koreából – húzta alá.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Szöulban tárgyalt három másik, Magyarországon már jelen lévő vállalat vezetőivel is, akik a küszöbén állnak az újabb beruházások bejelentésének.