Szijjártó Péter: az elnöki tisztség lehetőség
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fél évig tartó magyar elnöksége lehetőséget adhat a kelet-nyugati párbeszéd újraindítására – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Hamburgban a testület tanácskozása után.A miniszter a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy kemény konfliktusok vannak kialakulóban „a politikai Kelet és a politikai Nyugat” között, és a retorika már-már a hidegháborút idézi.
Ebben a helyzetben felértékelődik Magyarország „keleti és nyugati irányba való tárgyalóképessége”, és a keleti és nyugati országokat egyaránt összefogó ET fő döntéshozó testületének vezetőjeként „platformot biztosíthat a kölcsönös tiszteleten, és remélhetőleg minél inkább a kölcsönös bizalmon is alapuló párbeszédhez” – mondta Szijjártó Péter.
A miniszter rámutatott, hogy a Európa Tanács munkájában az Európai Unió valamennyi tagállama mellett például Oroszország és Törökország is részt vesz, így Magyarország a Miniszteri Bizottság elnöki tisztségét betöltve „jószolgálati nagykövetként, a párbeszéd lehetőségének biztosítójaként” hozzájárulhat a feszültség enyhüléséhez.
A testület hamburgi ülésén Németországtól átvett elnökség programjáról kiemelte, hogy Magyarország a történelme és fekvése, különösen pedig a határon túli magyar közösségek miatt „különösen érzékeny” kérdésként kezeli a nemzeti kisebbségek jogainak ügyét. Ezért a kisebbségi jogok érvényesülésére, tiszteletben tartására és fejlesztésére komoly hangsúlyt helyez a magyar elnökség.
A program egy további kiemelt eleme a vallási közösségek védelme – tette hozzá Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy míg Magyarországgal szemben „teljesen igazságtalan” volt az antiszemitizmus számos alkalommal felmerült vádja, a napokban éppen „Nyugat-Európa utcáin zajlanak antiszemita tüntetések”.
Hozzátette, hogy a keresztényellenes jelenségek is „igen erőteljesen aggasztóak”, így mind a zsidó, mind a keresztény közösségek védelme egyre fontosabb lesz a jövőben.
A 47 európai országot összefogó ET saját meghatározása szerint „a földrész vezető emberi jogi szervezete”. Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait a többi között a korrupció ellen harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.