Szijjártó Péter: Hat éve védjük Magyarországot és Európát

A külgazdasági és külügyminiszter beszédében kifejtette: hat évvel ezelőtt 400 ezer illegális migráns tört be Magyarországra a déli határon keresztül, átmasíroztak Magyarországon és „a tisztelet legalapvetőbb jeleit sem mutatták irántunk, a törvényeink iránt, a szabályaink, a kultúránk iránt”, kritikán aluli módon viselkedtek. Hat éve védjük a déli határt, a magyar emberek biztonságát, Magyarországot, egész Európát, és ha nem tettünk volna így, akkor „ma sok százezerrel vagy millióval több illegális bevándorló lenne a kontinensünkön” – mutatott rá.

Kiemelte: ragaszkodtunk ahhoz, hogy teljesítsük a kötelességeinket, amelyeket az európai szabályok írnak elő, és „ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy mi magunk dönthessük el, hogy kit engedünk ide be és kivel akarunk együtt élni, vagy kivel nem a saját országunkban”.

Szijjártó Péter szerint hatalmas szerencse, hogy a határt védő rendőrökön és katonákon múlt, hogy mi történik a déli határon, nem pedig Brüsszelen és a magyar baloldalon. Hat éve Brüsszelből „folyamatosan nyomják a kötelező letelepítési kvóták ügyét”, most éppen szponzorált visszatérítésnek hívják – közölte.

A tárcavezető hangsúlyozta: továbbra is mindent megteszünk a kötelező letelepítési kvóták ellen, és a V4 fennállásának talán legnagyobb eredménye az volt, hogy meg tudták gátolni a kvóták bevezetését. Ha a visegrádi csoport nem lett volna egységes, a miniszterelnökei nem tartottak volna ki, akkor ma sok tíz- vagy százezer illegális migráns élhetne itt Közép-Európában – magyarázta.

Úgy látja, a magyar baloldal elmúlt hat éve migrációs szempontból három emlékezetes eseményhez köthető. A vezetőik elmentek a déli határra, hogy protestáljanak a kerítéssel és a határvédelemmel szemben, bojkottálták a népakarat legdemokratikusabb kifejeződését, a népszavazást, valamint nem járultak hozzá ahhoz, hogy az alaptörvény módosításával garantálják a biztonságot – sorolta.

Szijjártó Péter kijelentette: ezért nincs kétség afelől, hogy „a baloldal kerítést bontana és beengedné a migránsokat”, és az „éppen aktuális jelöltjük” több videóban is hosszasan beszélt a kormány migrációs politikájával szemben. Ezért 2022 egyik nagy tétje az lesz, hogy „április után is Magyarország magyar ország lesz-e”, vagy bevándorlók országává válunk – hangoztatta.

Azt mondta, az európai kontinens példátlan migrációs nyomás alatt áll, részben a Földközi-tengeren keresztül, részben a Nyugat-Balkánon keresztül, részben pedig Kelet felől. Most „lengyel testvéreink kénytelenek hősiesen védeni a határokat”, ezért köszönet és nagyrabecsülés illeti Lengyelországot, hogy véd minket, védi Európát – fogalmazott.

Kitért rá: miközben változatlanul erős a feláramlás Afrikából, a 20 éves nemzetközi szerepvállalás kudarca nyomán Afganisztánból naponta 30-35 ezren jönnek el, Keletről pedig rátörtek Lengyelországra, azonban Brüsszel azt mondja, nincs pénz a kerítésre. „Ez abszurd és szégyenletes”, mert bajt hoz Európára – vélekedett.

A miniszter megjegyezte: ma a migrációs hullámok nemcsak biztonsági és civilizációs kockázatot hordoznak, hanem súlyos egészségügyi kockázatokat is, mert minél többen vannak úton, annál gyorsabban terjed a járvány.

Szijjártó Péter kiemelte: Brüsszel és a magyar baloldal migrációs politikája egyértelműen a nemzetek és a kereszténység meghaladására, az európai népesség cseréjére és a Soros-terv végrehajtására irányul, ezért az elkövetkezendő időszakban is harcolni kell ellene, a jövő tavasz tétje egyértelmű.

A Fidesz-KDNP az Európai Unió és a magyar politikatörténet legsikeresebb politikai közössége, aminek lényege, hogy ez nemcsak szövetség, hanem valódi közösség is – jelentette ki Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke vasárnap, a Fidesz 29., tisztújító kongresszusát megnyitó beszédében.

A pártelnök a KDNP és a szövetségesek nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit.

Úgy fogalmazott: „A Fidesz-KDNP-szövetség tekintetében érdemes tudatosítani magunkban és másokban is azt a büszkeséget, hogy ez a politikai közösség, amelyet létrehoztunk, az Európai Uniónak és a magyar politikatörténetnek a legsikeresebb politikai közössége, aminek a lényege az is, hogy ez nem csak szövetség, de valódi közösség, hiszen 2008 óta minden országos választást abszolút többséggel nyertünk meg. Most se lesz másképp.”

Fontos látni, hogy a Fidesz és a KDNP, a szövetség, sőt a kongresszus is csak eszköz. A cél, „amiért az egészet csináljuk”, a keresztény civilizáció védelme „a migrációs invázióval” és az „LMBTQ-tébollyal” szemben, valamint a nemzeti szuverenitás biztosítása – hangsúlyozta.

A nemzeti szuverenitás legfontosabb lépésének azt nevezte, hogy „határon túli véreinkre” is kiterjesztették a teljes jogú magyar állampolgárságot, és így „ők most már nemcsak nemzettársainkként, hanem honfitársainkként és polgártársainkként vannak itt közöttünk”.

Az ellenzékről Semjén Zsolt azt mondta: helyzetüket az határozza meg, hogy a 2010-ben létrejött centrális hatalmi erőteret duális erőtérre kellett alakítaniuk. Szerinte ennek következtében a mostani ellenzék „reformkommunista – reformfasiszta” ellenzék.

„A DK-Jobbik-szövetség az a reformkommunista reformfasiszta ellenzéknek a zagyvasága, amit egyetlen dolog tart össze, Orbán Viktorral és velünk szemben való patologikus gyűlöletük, ami mögött az antikrisztianizmus és a magyarellenes reflexek zsigeri beállítottsága van” – mondta.

Szerinte ha 2018-ban a Fidesz-KDNP nem nyerte volna meg a választásokat, a pandémia közepén a „magyar kormány úgy nézett volna ki”, hogy Szél Bernadett miniszterelnök, Vona Gábor a belügyminiszter és Gyurcsány Ferenc pénzügyminiszter. Mi lett volna ezzel az országgal, ha egy ilyen reformkommunista – reformfasiszta kormánynak kellett volna megvédenie az országot a pandémiától és mindazoktól a kihívásoktól, amelyekkel szembe kell néznünk? – tette fel a kérdést.

Véleménye szerint a gondviselés különleges kegyelme, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatával lett meg a kétharmad.

Semjén Zsolt arra figyelmeztetett: 2022-ben hasonló kihívás, támadás éri Magyarországot és az értékeinket, mert Brüsszelben eldöntötték, hogy a „progresszió úgy fog kinézni, hogy a keresztény civilizációt le kell rombolni, a nemzeti szuverenitást meg kell szüntetni és a családokat relativizálni kell.”

Hangsúlyozta: Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje ennek a kiszolgálója, és „Gyurcsány és Gyurcsányné marionettbábuja”.

Ugyanakkor kijelentette: „minket nem az érdekel, hogy ők mit csinálnak”, mert a Fidesz-KDNP bajtársi szövetség azt a célt határozta meg, azt a nemzetszolgálatot vállalta, hogy megvédjék a keresztény civilizációt, a nemzeti szuverenitást, a családokat és gyerekeket.

Semjén Zsolt arra is kitért: külön öröm, hogy a teljesen megújult és újjáépített Hungexpo területén tarthatják ezt a kongresszust, mert elsőként ez a központ adott helyet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, majd az Egy a természettel világkiállításnak.

Megjegyezte: ez utóbbin másfél millió látogató volt, amivel a 21. századi Magyarország legnagyobb rendezvénye lett.

A pártelnök bírálta az ellenzéknek a világkiállítással kapcsolatos magatartását. Azt mondta: az ellenzék egész gondolkodása „egy buborékban van”, ami idegen a magyar világtól, tagadják a valóságot, a végén pedig azt mondják, hogy „hülye a nép”. Megjegyezte: Budapest főpolgármesterének helyében köszönetet mondott volna a kormánynak, hogy ezt az épületet megépítette a fővárosnak, hiszen ennek idegenforgalmi, turisztikai bevétele és minden szellemi kisugárzása Budapestet gazdagítja. Ehhez képest – folytatta – Karácsonytól annyit telt, hogy ugyanúgy „fúrta” a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, mint a világkiállítást és annak idején az olimpiát is.

Értékelése szerint a helyzet az, hogy a Fidesz és a KDNP legfőbb szövetségese „a valóság és a nép”.

A kongresszust a Hungexpo C pavilonjában lévő konferenciateremben tartják. A színpad mögötti hatalmas narancssárga led-falon a „Nekünk Magyarország az első” mottót vetítik ki, a szónoki pulpitus mögött pedig magyar zászlókat helyeztek el. Az esemény kezdetén Miklósa Erika operaénekesnő énekelte el a Himnuszt.

Az eseményen mintegy 1470 küldött és több mint 600 meghívott vendég vesz részt. Az esemény házigazdája Zsigó Róbert államtitkár és Koncz Zsófia országgyűlési képviselő.

A résztvevők délelőtt testületi beszámolókat hallgathattak meg, majd dél körül kezdődtek a szavazások a pártelnök és a négy alelnök személyéről.

A magyar gazdák a munkát mindig elvégezték és a magyar vidék most is készen áll, van elég erő és akarat ahhoz, hogy jövő tavasszal a Fidesz-KDNP megnyerje a választást – hangsúlyozta Nagy István agárminiszter a Fidesz 29., tisztújító kongresszusán vasárnap.

A miniszter a magyar gazdáknak mondott köszönetet, amiért a járvány időszakában is helytálltak, így minden nap volt „friss kenyerünk, ételünk és italunk”.

Kijelentette: a magyar gazdák a munkát mindig elvégezték és a magyar vidék most is készen áll.

„Van elég erő, van kedv, van akarat és vannak jó célok ahhoz, hogy jövő tavasszal megnyerjük a választást” – hangsúlyozta.

Értékelése szerint a magyar mezőgazdaságban egy évtizede olyan kedvező folyamatok történnek, amelyek érdemben járulnak hozzá az egész magyar nemzetgazdaság erősödéséhez.

Szerinte az elmúlt kormányzati ciklusok során a mezőgazdaság látványosan fejlődött, ami a világjárvány ideje alatt is megmutatkozott, hiszen a hazai élelmiszer-termelés sikeresen vette az akadályokat, a megnövekedett igényeket is zökkenőmentesen ki tudták elégíteni. Ebből is látszik, hogy a magyar agrárium ütésálló, és az évről-évre növekvő teljesítményre stabilan támaszkodhatunk – hangoztatta.

Kiemelte: a kormány a virágzó gazdaságok, kis- és középvállalkozások érdekében dolgozik, amelyek a motorját adhatják falvaknak és kisebb városoknak.

Azt szeretnék, hogy jó legyen vidéken élni, lehessen ott boldogulni, pozitív jövőképpel rendelkező cégek, elégedett munkavállalók és mind több erős agrárgazdaság építse a jövőt – mondta.

Jelezte: míg korábban 1500 milliárd forintos volt a vidékfejlesztési keret, addig az idei évtől 2027-ig tartó időszakban 4265 milliárd forintot fordíthatnak erre, háromszorosát a megelőző időszak lehetőségeinek.

Szerinte ez olyan mozgásteret enged a magyar agrárpolitikának és a vidékfejlesztésnek, amelynek mértéke korábban elképzelhetetlen volt.

Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy ez olyan egyedülálló értékalapú közösség kongresszusa, amely korábban és a jövőben is alapértékeire kíván építeni, azoktól nem tántorítható el. Ez az ellenzéki oldalon viszont nem így van – tette hozzá.

Véleménye szerint 2010 óta nagy eredményeket értek el a gazdaságban és a társadalomban, azelőtt azonban nem jó dolgok történtek sem a társadalomban, sem a gazdaságban. A baloldalnak a romakérdés nem volt más, mint „nyomormarketing”, beszéltek róla, de nem tettek ellene semmit. A kiszolgáltatottság fenntartása, a vidéki élet leépítése volt a cél – fűzte hozzá.

Kiemelte: 2010-ben a magyarok abban biztosak voltak, hogy az elmúlt nyolc év kiszolgáltatottságából elég volt, elég volt a szembenállásból, inkább egymás mellé kell állniuk. Azért kezdtek el dolgozni, hogy Magyarországon mindenkinek elérhető legyen a tisztességes élet – jelentette ki.

Ma az eredmények egyértelműek, a vidéki élet már nem hátrány, és jóval több roma dolgozik – mondta. Sztojka Attila hangsúlyozta: a romák visszakapták az önbecsülésüket, a hitet és a reményt, hogy képesek részt venni a gazdasági és társadalmi folyamatokban; lehetőséget és esélyt kaptak, és éltek ezzel.

Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke a kormány fiatalokat érintő intézkedéseit méltatta. Kiemelte: 2010 előtt 43 ezer, tavaly viszont már csak 23 ezer volt a terhességmegszakítások száma. Szerinte ezért a kormányt, Orbán Viktor miniszterelnököt és Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert illeti köszönet.

Úgy fogalmazott: 2006 októberében „a gyurcsányi terror” célja az volt, hogy rettegjenek, a gyáva azonban az, aki fél és elszalad, a bátor hiába fél, ott marad.

„Mi vagyunk azok, akik maradunk. Nekünk nem kell Európába tartanunk, hiszen mi Európa szívében vagyunk, elég, ha védünk és kitartunk” – mondta. Megjegyezte: ha a kislánya Saroltaként látta meg a napvilágot, „nem Charlotte-ként fogják eltemetni”, a magyar parlamentbe pedig nem fognak „Közel-Keletről betörni”, a magyar vízért, levegőért „nem kívánunk sorba állni”, ahogy „a magyar létért sem elnézést kérni”.

Hangsúlyozta: a Fidesz és a Fidelitas 25 éve együtt van, ha pedig a Fidelitason múlik, együtt is maradnak, csatasorba állnak.

Kovács Péter (Fidesz-KDNP) , a főváros XVI. kerületének polgármestere szerint a jövő évi választáson két alternatívából lehet választani: a Fidesz vagy a rombolás.

Budapesten szerinte már két éve látható, hogy milyen, amikor az új baloldal hatalomra került. A baloldal, ha tehetné, hitelt venne fel, mindent eladna, még a Városházát is, és adót emelne – mondta. Úgy ítélte meg, hogy a baloldali kormányzás is ilyen lenne.

Karácsony Gergely főpolgármestert vezetésre alkalmatlan háttérembernek nevezte, egy bábnak, akit rángathatnak. A fővárosban a vezetése alatt kosz, rendetlenség és hajlék helyett hajléktalanok vannak – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az önkormányzati választás után „megvásárolt két MSZP-s polgármestert”, így a fővárosban már az van, amit ő mond. Ugyanez lenne országos szinten – tette hozzá. „Van most ez az M.Z.P. nevű ember, majd megvásárolnak egy-két képviselőt, és majd megint Feri mondja meg, hogy mi legyen” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezt meg kell akadályozni.