A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az európai energetikai viták során a leggyakrabban használt szó a diverzifikáció, ami Magyarország számára azt jelenti, hogy „minél több forrásból, minél több útvonalon minél több típusú energiaforrást szeretnénk beszerezni”. Utóbbi pontot azért nevezte különösen fontosnak, mert hazánk ellátásában a földgáz rendkívül fontos szerepet játszik, és ezt a függőséget a villamos energia felhasználásának és importjának fokozásával is mérsékelni lehetne.

Hirdetés

„Ezért két nagyon fontos projektbe vágtunk bele Magyarország villamosenergia-ellátásbiztonságának hosszú távú garantálása érdekében” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy ezek közül az egyik már lezárult, hiszen utolsó szomszédos országként Szlovéniával is sikerült összekötni a hazai villamosenergia-hálózatot, így rá lehet fordulni a másodikra, amely szintén lényeges az ellátásbiztonság szempontjából.

„Ennek keretében Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül, részben tenger alatti vezetékeken fogunk tudni zöld villamos energiát Magyarországra szállítani” – tudatta, hozzátéve, hogy az erről szóló megállapodást két hét múlva írják alá Bukarestben. „Ezáltal nem csak az energiaellátásunk biztonságát javítjuk, hanem a környezetvédelmi szempontokra is tekintettel tudunk lenni, és meg tudjuk őrizni Magyarország vezető pozícióját a felelősségtudatos, vagyis a környezetet védő energiafelhasználás tekintetétben” – fogalmazott.

„A villamosenergia-importja és villamosenergia-felhasználása Magyarországnak így most biztosabbá, kiegyensúlyozottabbá válik” – szögezte le. A miniszter rámutatott, hogy hazánk a hét szomszédos ország közül hattal már összekötötte földgázellátási hálózatát, de sajnos ez Szlovéniával még nem történt meg. „El kell mondanom, hogy ez nem rajtunk múlt, s nem is rajtunk múlik, számos kezdeményezést tettünk már Szlovénia irányába” – jelentette ki.

Korábban írtuk

Mint mondta, a korábbi szlovén kormányok „annyira nem támogatták” ezen terveket, azonban most úgy tűnik, hogy „van némi politikai fogadókészség”. Végül kiemelte: nagyjából kétmilliárd köbméteres kapacitás alatt ugyanakkor nincsen igazán értelme megépíteni egy ilyen vezetéket. „Látni kell, hogy a mostani válságos energiaellátási helyzetben az az ország van biztonságban, amely minél több forrásból, minél több útvonalon minél több típusú energiahordozót tud importálni” – húzta alá.